Amióta csak megjelent a nemzetközi zenei életben, fantasztikus hangja mellett állandó téma volt nem éppen átlagos popsztár-külseje is. Adele úgy nézett ki, mint bármelyikünk, amiért a body positivity mozgalom ünnepelte őt. Most viszont vékony lett – na és akkor mi van?
Hat év után őszinte és mély albummal jelentkezett Adele, amelyben magánéletének legbensőségesebb pillanataiba nyerhetünk betekintést – a lemez igazi mestermű lett. Ám úgy tűnik, ezúttal is van valami az énekesnőben, ami jobban érdekli a közönséget, mint a művészi teljesítménye. Ez pedig a súlya. Merthogy Adele bizony lefogyott – a pletykalapot pedig grammra pontosan próbálják kiszámolni, hogy kilótól szabadulhatott meg, és milyen módszert választott az átalakuláshoz. Egyesek a fegyelmezettségéért dicsérik, míg mások egyenesen azzal vádolják, túl sokat fogyott, ezért már nem hű egykori önmagához. Akárhogy is nézzen ki, Adele testét nem tudjuk kommentár nélkül hagyni.
A jelenség az énekesnő figyelmét sem kerülte el, aki Oprah Winfreynek adott exkluzív interjújában úgy fogalmazott: „Nem vagyok megdöbbenve, sőt, nem is aggódom emiatt, mert a testemet a karrierem során végig tárgyként kezelték. Vagy túl kövér vagyok, vagy túl vékony, vagy dögös, vagy nem.” Egy másik interjúban pedig azt mondta, leginkább azért csalódott, mert ennyi nő alakította a róla szóló vitát, ami bántotta az érzéseit.
Adele csupán egy azon híres nők közül, akiknek a teljesítményét aláássák a testükre tett megjegyzések. Vegyük például Jennifer Hudsont, akinek kiemelkedő színészi tehetségét jelenleg a Respect című filmben csodálhatjuk meg – Aretha Franklin maga kampányolt amellett, hogy Hudson alakítsa őt a róla szóló életrajzi filmben. Az énekes-színésznőnek túl sok díja van ahhoz, hogy mindet felsoroljuk, mégis, a nevével kapcsolatban a legtöbbször sikeres fogyását emlegetik.
De vehetjük a függetlenségét nemrégiben visszanyert Britney Spearst is: 2007-es, mára már hírhedtté vált MTV VMA-fellépése után a média olyan rosszindulatúan támadta, hogy a Piece of Me című dalában dolgozta fel az őt ért kritikákat: „I'm Mrs. She's Too Big Now She's Too Thin”, vagyis „Én vagyok Mrs. Túl Nagy Most Meg Túl Vékony”. A testre vonatkozó megjegyzések normalizálása azonban nem csak a celebmagazinok kiváltsága.
Hiszen ott van az a bizonyos mondat, ami rendre elhangzik az irodában, a családi összejöveteleken és a baráti társaságokban is: „Jól nézel ki, te fogytál?” A mondat, amit csak bóknak szánnak. De ahogy Jonah Hill is megfogalmazta nemrég a közösségi oldalán: „Tudom, hogy jót akarsz, de kérlek, ne kommentáld a testemet. Akár jó, akár rossz, udvariasan szeretném tudatni veletek, hogy ez nem segít és nem esik jól.”
És ezzel rátapintott a lényegre: aki valaha is küzdött a súlyával vagy a testképével (és őszintén: ki az, aki nem tapasztalt ilyet?), annak a testére vonatkozó megjegyzések nem számítanak bóknak. Amikor azt mondod egy barátodnak, hogy ma remekül néz ki, automatikusan felteszi magának a kérdést: „Mi volt a baj velem korábban?” Ráadásul a bóknak szánt kommentár azért is érzéketlen, mert a súlyingadozásnak számos oka lehet, többek között az is, hogy az adott illető éppen nehéz időszakon megy keresztül.
Éppen ezért a súlyunkról szóló megjegyzések veszélyesek – és végleg el kellene felejtenünk őket. A #MeToo-nak és más mozgalmaknak köszönhetően lassan kezdünk ráérezni arra, hogy mi is pontosa az agresszív viselkedés. Ma már tudjuk, hogy az emberek utáni füttyögés rossz, a nők testének megítélését valahogy mégis normálisnak tekintjük még. Ahogy Michelle Konstantinovsky amerikai újságíró fogalmazott: „Társadalomként szeretjük megveregetni egymás vállát mindazért a fejlődésért, amit a női szerepvállalás érdekében tettünk, de úgy tűnik, a kedvenc időtöltésünk még mindig az, hogy minden elveszített vagy felszedett kilót kíméletlenül megkérdőjelezünk.”
Nemcsak bosszantó, hogy a nőknek folyamatosan újra emlékeztetni kell mindenkit a határaikra, hanem egyenesen veszélyes is. Lengyelországban a múlt hónapban egy nő belehalt egy illegális abortuszba, mert az országban lassan egy éve már nem engedélyezett ez a fajta alapvető egészségügyi ellátás. Texasban olyan abortusztörvényt vezettek be, amely egyenesen vadászik azokra a nőkre, akik a terhességmegszakításon gondolkodnak. És bizony szoros összefüggés van az ilyen politika és az olyan társadalom között, amelynek tagjai úgy hiszik, van beleszólásuk a nő testével kapcsolatos döntésekbe.
És ha még egy olyan végtelenül tehetséges világsztár sincs biztonságban a teste miatti leértékeléstől, mint Adele, akkor milyen rosszak az esélyeink nekünk, átlagembereknek? A mantránknak így kellene szólnia: Nem beszélünk mások testéről. Pont.
Forrás: Elle
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!