Sokat markol keveset fog, nyugalom a hosszú élet titka. Mindenki ismeri ezeket a közmondásokat, a legújabb kutatások alapján most a kettőt összevonva alkothatunk új bölcsességet: az erős markolás a hosszú élet titka!
A markolási erő sokkal többről szól, mint pusztán arról, hogy mit tudunk megfogni. Átfogó képet ad fizikai állapotunkról, funkcionális képességeinkről és az általános egészségi állapotunkról. Fejlesztése nem igényel drága eszközöket vagy bonyolult módszereket, csupán következetességre és megfelelő mozgásformákra van szükség.
A kéz szorítóereje, vagy más néven markolási erő, alapvető szerepet játszik az emberi életben – nemcsak funkcionális szempontból, hanem az egészségi állapot egyik jelzőjeként is. Habár gyakran természetes adottságnak tekintjük, valójában az erős vagy gyenge markolás komoly következményekkel járhat, különösen az idősebb korosztályban (de, ha már ejtettük bele a WC-be a telefonunkat, tudjuk, minden korosztály számára komoly előny egy erős szorítás). A markolási erő már nemcsak a sportolók vagy fizikai munkát végzők szempontjából fontos tényező; az orvostudomány egyre szélesebb körben alkalmazza az általános egészségi állapot gyors és megbízható mutatójaként. Egyes kutatások kimutatták, hogy a gyenge markolás nem csupán az izomerő csökkenésére utal, hanem összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az elhízás, az időskori izomvesztés (szarkopénia), valamint a kognitív hanyatlás fokozott kockázatával is.
A markolási erő fontosságát alátámasztja, hogy számos orvosi vizsgálatban szerepel mint egyszerű, de hatékony mérőeszköz. A kéz szorítóerejét leggyakrabban egy dinamométer segítségével mérik, amely objektív, számokkal kifejezhető eredményt ad. Az eszköz könnyen használható, nem invazív, és rövid idő alatt elvégezhető vele a mérés – emiatt ideális a háziorvosi és kórházi gyakorlatban is. A mért eredmények kor és nem szerint eltérőek, de általánosságban elmondható, hogy a markolási erő csökkenése figyelmeztető jel lehet. Idősebb felnőtteknél alacsony értékek esetén nagyobb eséllyel alakulhat ki törékenység, fáradékonyság vagy csökkenő mozgásképesség, amelyek mind hozzájárulhatnak az önálló életvitel elvesztéséhez. Fontos kiemelni, hogy a markolás gyengülése nem önmagában okoz komoly betegséget vagy halált, hanem inkább egy összetett fizikai és neurológiai háttérfolyamat tünete lehet. A csökkenő izomtömeg, az idegrendszer lassulása, a mozgásszervi problémák mind hozzájárulnak a kéz szorítóerejének hanyatlásához, és ezáltal egy sor más egészségügyi probléma is megjelenhet. A rendszeres ellenőrzés és a korai felismerés ezért kulcsfontosságú lehet az egészségi állapot megőrzése szempontjából.
A természetes öregedési folyamat részeként a test izomzata – így a kezeké is – idővel veszít rugalmasságából és erejéből. Különösen 50 éves kor felett válik ez szembetűnővé, amikor az izomtömeg és az idegek működése fokozatos hanyatlásnak indul. Ez a folyamat azonban nem feltétlenül vezet elkerülhetetlen romláshoz: a megfelelő fizikai aktivitás jelentősen lassíthatja, sőt, egyes esetekben vissza is fordíthatja a kéz erejének gyengülését. A markolás fejlesztése nem feltétlenül igényel speciális eszközöket. Számos hétköznapi tevékenység – például főzés, kertészkedés, takarítás vagy vásárlás – kiválóan megdolgoztatja a kéz izmait, és természetes módon fenntartja a kézügyességet, az erőt és a koordinációt. Ezenkívül az olyan mozgásformák, mint a jóga, a kaliszténika vagy az erősítő edzések, szintén hozzájárulnak a teljes izomlánc – beleértve a kezeket is – karbantartásához. Téves az a feltételezés, hogy kizárólag kézspecifikus gyakorlatokra van szükség. A kéz ereje szorosan összefügg a vállak, az alkarok és a lapockák állapotával is, így a teljes testet megmozgató edzések hosszú távon eredményesebbek lehetnek, mint az izolált kézgyakorlatok. A különböző plank variációk, fekvőtámaszok, húzódzkodások vagy súlyzós edzések mind erősítik a felső végtagot, és ezzel együtt fejlesztik a markolást is. Ezek a gyakorlatok emellett javítják az ízületi stabilitást és az úgynevezett propriocepciót – vagyis a testtudatot, amely elengedhetetlen a hatékony erőkifejtéshez.
A markolási képesség csökkenése gyakran nem feltűnő, de bizonyos jelekre érdemes odafigyelni. Az olyan egyszerű tevékenységek, mint egy befőttesüveg kinyitása, egy nehéz vízforraló felemelése vagy egy nedves törölköző kicsavarása, árulkodóak lehetnek. Ha ezek a mozdulatok nehézkessé válnak, az arra utalhat, hogy a kéz izomereje, illetve az ízületi mozgékonyság csökkenésnek indult. Az önellenőrzés egy másik módja lehet, ha valaki rendszeresen próbálja lemérni, milyen hosszú ideig tud megtartani egy súlyt, lógni egy rúdon, vagy mekkora erővel képes összeszorítani egy labdát. Ezek az egyszerű, otthon is elvégezhető próbák követhető képet adhatnak az aktuális állapotról és a fejlődésről is. Az eszközhasználatnál azonban érdemes körültekintőnek lenni. A piacon kapható, rugós markoláserősítők túlzott és helytelen használata könnyen vezethet íngyulladáshoz vagy más túlterheléses sérülésekhez. Ehelyett a szakértők inkább a funkcionális, összetett mozgásokat ajánlják, amelyek nemcsak a kéz izmait, hanem az azokat kiszolgáló és stabilizáló izomcsoportokat is fejlesztik.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!