Magánéletéről és karrierjéről is vall új könyvében Tom Ford

A divattervező párja halála után két hónappal megtörte a csendet. Új könyvében kapcsolatáról és szakmai sikereiről is olvashatunk.

Az epikus pillanatok ünneplése helyett a „felszínre törő emlékek” gyűjteményeként jellemezhetjük Tom Ford új könyvét, amelynek előszavát a Vogue legendás főszerkesztője, Anna Wintour írta. Az írás folyamatának nagy részét Tom még megoszthatta férjével, akivel 35 éven át voltak részei egymás mindennapjainak – és aki idén szeptemberben hunyt el. A kiadvány a Tom Ford 002 címet kapta.

„Ez egy olyan fejezet az életemből, az elmúlt 15 év munkásságából, amelyet soha nem meséltem el – árulta el a tervező egy exkluzív interjúban. – Amikor éppen 60 éves lettem, úgy tűnt, itt az ideje, hogy visszatekintsek. A divatszakmában soha nem teszünk ilyet, amint befejeződik egy kollekció, azonnal a következőre gondolunk, és nem vesszük észre mindazt, amit sikerült elérnünk.”

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

TOM FORD (@tomford) által megosztott bejegyzés

Új fejezet veszi kezdetét

A könyv egy hiteles szembenézés önmagával – az oldalakon végigkövethetjük Tom Ford életének és szakmai karrierjének legfontosabb állomásait, és alapvető pillanatait is. „Amikor ezt a könyvet összeállítottam, először csodálkoztam rá mindarra, amit a márkámmal 15 év alatt felépítettem: egy nagyszerű fejezetet. És most kezdetét veheti a következő, ami, már biztosan tudom, hogy más lesz, tekintettel arra, ami a magánéletemben történt.”

Ha már az életről beszélünk, amit továbbra is félelem nélkül szeretne élni, Tom elárulta, milyen érzés a 9 éves Jack édesapjának lenni. „Inkább normális életet szeretnék neki, hogy a reflektorfénytől távol nőhessen fel, ezért nem szerepel sehol a fotója. Reggel korán kelek, hogy reggelit készítsek neki, én viszem iskolába, minden este együtt vacsorázunk, tévézünk vagy játszunk. Nagyon hasonlítunk egymásra. Azt hiszem, jó apa vagyok. Számomra ő a legfontosabb, és mindent megteszek érte. Hiszem, hogy a kapcsolatunk erősebb lesz most, hogy egyedülálló szülő vagyok.”

Néha igenis vissza kell nézni

Tom Ford könyve egyúttal tisztelgés azok előtt, akik az évek során hittek benne. Mindenekelőtt a Fendi és a Chanel divatházak egykori kreatívigazgatója, valamint a divat császára, a 2019-ben elhunyt Karl Lagerfeld előtt: „38 éves lehettem, a karrierem először a Guccinál, majd a Saint Laurent-nál volt a csúcson. Emlékszem, azt mondtam Karlnak, hogy nem érzek semmit, pedig minden rendben volt, és az emberek fantasztikusnak találtak. De én nem éreztem semmit. Ő erre azt válaszolta: ’Nem fogsz érezni semmit, amíg meg nem fordulsz, és rá nem jössz, hogy mit értél el.’ És ez igaz! Visszatekintve büszkébb lettem, mint valaha is voltam az elmúlt 15 évben.”

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Rizzoli Publications (@rizzolibooks) által megosztott bejegyzés

A személyes történetek mellől nem hiányozhatnak az archív felvételek sem, a könyv lapjain több, eddig ritkán vagy sosem látott fénykép is helyet kapott.

Tud örülni utódja sikereinek

A tervező jó szívvel tekint vissza a Gucci divatháznál töltött tíz évre is, ahol 1994 és 2004 között töltötte be a kreatívigazgatói posztot. Neve és művészi öröksége a mai napig fontos alappillére az olasz márkának, amelyről a jelenlegi kreatívigazgató, Alessandro Michele is megemlékezett. A Gucci 100. évfordulóját ünneplő Gucci Aria kollekció bemutatóján láthattuk azt a vörös bársony nadrágkosztümöt, amelyet Tom Ford korábbi alkotásai ihlettek. „Ezt találtam a legőszintébb bóknak. Azonnal megszerettem őt” – fűzte hozzá Tom, aki azt is elárulta, utódjában az amerikai tervező egyfajta gyógyítót látott.

„A Guccival való szakítás nagyon traumatikus és nyomasztó volt: azt hittem, hogy életem végéig ott leszek. Nem volt előttem semmi, se divatbemutatók, se kollekciók. Mindent megcsináltam: nagyon büszke voltam, és úgy éreztem, sokat adtam magamból. Miután ezt elmondtam, a könyvben is leírtam: ma az, aki minden reggel békével tölt el, az Alessandro. Szeretem, amit csinál, és jó érzéssel tölt el, ha tudom, hogy sikeres. Imádnivaló. Az iránta érzett csodálat némileg elszakított a Guccitól. Ez egyfajta pszichológiai terápia volt. Mint talán ennek a könyvnek a megírása is.”

Forrás: Elle