Ne adj esélyt a mellráknak!

Tudtad, hogy a legújabb javaslatok szerint már 25 éves kortól érdemes mellrákszűrésre járnod?

Hogy az önvizsgálatot havonta el kell(ene) végeznünk, azt sokszor és sok helyen halljuk, a szakemberek mellett olyan sztárok is biztatnak erre, mint Dobó Kata, Zséda vagy Ebergényi Réka. A figyelmeztetés nem véletlen, az adatok szerint a mellrák az utóbbi években mind gyakoribbá vált: 2010-ben 6610 emlőrákot diagnosztizáltak Magyarországon, míg 2008-ban 5610-et, tehát két év alatt ezerrel nőtt az új esetek száma. A daganatok döntő többsége ugyan 45 év fölött jelentkezik, ám az említett 6610 esetből 21 daganatot 25-30 év közötti pácienseknél fedeztek fel, ami bár számra kicsinek tűnhet, 21 olyan fiatal nőt érint, akinek még csak akkor indulna az élete. Ami a többi korosztályt illeti, ugyanebben az évben 30-34 éves kor közöttieknél 98 daganatot diagnosztizáltak, 35-39 év között 184-et, 40-44 éves kor között 319-et. Mindebből logikusan adódik a kérdés: mikortól menjünk szűrésre?

– A röntgen mammográfiát 45 és 65 év között kétévente finanszírozza az egészségbiztosítás, mivel ez az a korosztály, ahol már elég sok az emlőrák – fogalmaz dr. Gergely Mária radiológus. – Ugyanakkor a 45 év alattiaknál is elég sok daganat keletkezik, tehát nekem az az álláspontom, hogy 25 éves kortól kezdve érdemes a magára odafigyelő nőnek az emlőjét rendszeresen vizsgáltatni, de természetesen nem röntgennel. Az emlőrák szűrés alapvető módszere a röntgen mammográfia, ez a tény nem változott annak ellenére, hogy több új és modernebb diagnosztikai módszer áll rendelkezésünkre. Viszont röntgen mammográfiát nem mindenkinél lehet végezni. Fiataloknál több ok miatt nem célszerű. Az emlő ilyenkor nagyon mirigyes, sűrű, a röntgensugár számára nem jól átlátható, a keletkező röntgenkép nem könnyen értékelhető ki. A másik ok, hogy a fiatalokat óvni kell az ionizáló sugárzástól, egyrészt magát az emlőszövetet, másrészt a fiatal nőt mint leendő anyát. Régen azt mondták, hogy 30 év alatt röntgent nem csinálunk, csak ultrahangot. Az ultrahang nagyon jó módszer, mert látja az emlő szerkezetét, kóros ereket is ki lehet mutatni a modern doppler készülékekkel, tehát rendkívül jó módszer, de csak egy módszer. Az igazi az, amikor az emlődiagnosztikában legalább kétféle vizsgálatot csinálunk, tehát egy idősebb hölgynél röntgen mammográfiát és ultrahangot, amit természetesen az orvosi fizikális vizsgálat tesz komplett, kielégítő vizsgálattá. A fiataloknál pedig az ultrahang mellé a CT lézer mammográfia társulhat.

Ártalmatlan lézerfény

Ennél a vizsgálati módszernél a sugárforrás nem röntgen, hanem az egészségre ártalmatlan lézerfény, amely szeletenként lefelé haladva készíti el a felvételeket. A technika egyik nagy előnye tehát, hogy kiküszöböli az ionizáló sugárzást, ezért terhes nőket vagy szoptató anyákat is lehet vele vizsgálni. A másik előnye, hogy főleg a fiataloknál gyakran nagyon érzékenyek az emlők, márpedig ahhoz, hogy jó röntgenfelvétel készüljön, a mellünket össze kell nyomni, két plexilap közé szorítani, hogy a rétegvastagság egyenletes legyen. A lézer CT-nél nincs erre szükség: hasra fekszik a páciens, egy vizsgálókamrába beleereszti az emlőjét, és ahhoz semmi nem ér hozzá, tehát fájó testrészt is lehet vele vizsgálni. Ezt a módszert ajánlják azoknak is, akiknek mell-implantátumuk van. Az implantátum a röntgensugár számára átjárhatatlan, a röntgenképen árnyékot ad, és az emlőállomány nagy részét letakarja. A lézer számára azonban az implantátum átlátható, mintha üvegből volna, a lézer CT felvételen nem is látszik. A lézer CT csak az ereket nézi, a hemoglobin alapján kirajzolja a daganatot tápláló, újonnan képződött kóros ereket is. Ha az orvos ultrahanggal talál valamit az emlőben, a lézerkép alapján meg tudja mondani, az jóindulatú vagy rosszindulatú. Egy jóindulatú elváltozás, például ciszta a lézeren nem látszik, mert nem csatlakozik hozzá kóros ér. Egy pici daganat a lézerképen már nagyobbnak ábrázolódik, mint a valóságban, mert a daganat körüli érgomoly látszik.

Az emlőrák kockázata

– Magyarországon a legutolsó statisztikai adatok szerint 6 százalék az esély arra, hogy valaki élete folyamán emlőrákot kapjon – mondja dr. Gergely Mária. – Ugyanakkor ha a családban a felmenők között egy valakinek volt ilyen betegsége, akkor 9 százalékra nő az esély, két érintett családtag esetén 16 százalékra, ha pedig három családtagnál fordult elő, akkor 27 százalék az esély a daganat kialakulására. Ez természetesen nem 100 százalék, de érdemes odafigyelni rá. A legfontosabb minél koraibb stádiumban megtalálni a daganatot, mert minél kisebb, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Idősebb korosztályban az anyagcseréhez hasonlóan a daganatképződés folyamata is lassabb, ezért kétévente elegendő megismételni a szűrést. Fiataloknál gyorsabb a betegség lefolyása, ezért panaszmentes állapotban évente ajánlatos az ultrahang és lézer CT. Emellett nagyon fontos az önvizsgálat. Minden nőnek havonta egyszer a menzesz elmúltakor, mert a mirigyállomány akkor a leglazább, át kell tapintani az emlőjét fekvő és ülő helyzetben is, illetve tükör előtt megnézni, nem változott-e a mell alakja, nem húzódott-e be a mellbimbó vagy valahol a bőr. Aki megtanulta önmagát tapintani, és tudja, milyen szokott lenni a melle, a legkisebb változást is észreveszi, és akkor azonnal orvoshoz kell fordulni. Ennyit tehetünk önmagunkért.