A demencia majdnem fele megelőzhető – csupán 3 szokás megváltoztatását javasolja egy szakértő

Egy vezető demenciaszakértő a népszerű brit This Morning című műsorban beszélt arról, hogy egyszerű életmódbeli változtatásokkal jelentősen csökkenthető a betegség kialakulásának esélye. Elmondása szerint a demenciás esetek akár 45 százaléka is megelőzhető lenne, ha többen odafigyelnének bizonyos alapvető tényezőkre.

Catherine Mummery professzor, aki 2002 óta dolgozik neurológus konzultánsként, jelenleg az UCL Demencia Kutatóközpontjának klinikai vizsgálati részlegét vezeti az Egyesült Királyságban. Tapasztalataira támaszkodva három kulcsfontosságú területet emelt ki, amelyekkel bárki csökkentheti a demencia kockázatát. Hangsúlyozta, hogy ezek nem bonyolult vagy drága megoldások, hanem a mindennapi életbe is könnyen beépíthető szokások.

Gyakoribb betegség, mint gondolnánk

A jelenleg élő emberek közül várhatóan minden harmadiknál diagnosztizálnak demenciát élete során. Ennek ellenére a betegséggel élőknek csupán körülbelül egyharmada rendelkezik hivatalos diagnózissal az Alzheimer Társaság adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy sokan úgy élnek együtt a betegséggel, hogy nem is tudnak róla, így megfelelő kezelést sem kapnak. A téma különösen aktuálissá vált azt követően, hogy Nagy-Britannia legfiatalabb demenciás betege tragikusan, mindössze 24 évesen hunyt el, két évvel a diagnózis felállítása után. Az eset rávilágított arra, hogy bár a demenciát gyakran az időskorhoz kötjük, ritka esetekben fiatalabbakat is érinthet. Ez tovább erősíti annak fontosságát, hogy időben foglalkozzunk a megelőzéssel.

A kockázati tényezők szerepe

Mummery professzor szerint az egyik legfontosabb lépés a saját egészségi állapotunk nyomon követése, különösen a vérnyomás rendszeres ellenőrzése. Mint elmondta:

A demencia 45 százaléka megelőzhető, ha módosítjuk a kockázati tényezőket.

Hozzátette, hogy ez különösen igaz az éreredetű demenciára, amely az agy csökkent vérellátása miatt alakul ki.

Ami jó a szívnek, az jó az agynak is

– hangsúlyozta. A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és a dohányzás mind olyan tényezők, amelyek károsítják az ereket, ezáltal növelik a demencia kockázatát is. Ha ezeket sikerül kordában tartani, máris sokat tehetünk az egészségünkért.

Mit tehetünk a megelőzésért?

A szakértő három fő területet emelt ki: a rendszeres testmozgást, a szellemi aktivitást és az egészséges táplálkozást. A fizikai aktivitás kapcsán azt javasolja, hogy hetente legalább három alkalommal végezzünk olyan mozgást, amely kissé kifullaszt. Ez lehet gyors séta, futás, úszás vagy akár kerékpározás is. A lényeg, hogy a mozgás rendszeres legyen, és valóban megdolgoztassa a szervezetet.

A szellemi aktivitás szintén kulcsfontosságú, de nem kell feltétlenül klasszikus „agytréningre” gondolni. Bármilyen tevékenység megfelel, amely kihívást jelent és új élményt nyújt – például egy új nyelv tanulása, olvasás, rejtvényfejtés vagy akár egy kreatív hobbi. Az agy folyamatos „edzésben tartása” segíthet megőrizni a kognitív képességeket.

Az egészséges étrend szintén alapvető szerepet játszik. A szakértő a zöldségekben, gyümölcsökben és friss alapanyagokban gazdag táplálkozást ajánlja, miközben érdemes kerülni a feldolgozott élelmiszereket és a túlzott cukorfogyasztást. A kiegyensúlyozott étrend nemcsak az agy, hanem az egész szervezet működésére pozitív hatással van.

Apró lépések, hosszú távú hatás

A szakértők szerint már kisebb változtatások is jelentős különbséget hozhatnak hosszú távon. Nem szükséges egyik napról a másikra teljes életmódváltásba kezdeni – már az is sokat számít, ha fokozatosan építjük be az egészséges szokásokat a mindennapokba. A rendszeresség és a tudatosság kulcsfontosságú. Az Alzheimer Társaság véleménye szerint a társas kapcsolatok ápolása és az aktív életmód szintén hozzájárulhat az agy egészségének megőrzéséhez.
Összességében tehát elmondható, hogy bár a demencia komoly és gyakran ijesztő betegség, de sok esetben nem elkerülhetetlen. Tudatos életmóddal és odafigyeléssel jelentősen csökkenthető a kialakulásának kockázata, ami hosszú távon az életminőség javulását is eredményezheti.

(via)