Mi is az a fexting, ami a terapeuták szerint minden kapcsolat legnagyobb veszélye?

Akár tartósan is károsíthatja az emberi kapcsolatokat a fexting jelensége. De mit is takar ez pontosan?

A „fexting” viszonylag új jelenségnek tekinthető, hiszen a kialakulása a telefonos írásbeli kommunikáció elterjedéséhez köthető – a kifejezés ugyanis az üzenetváltásokon keresztüli veszekedést takarja. Párkapcsolati szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a baráti és a romantikus kapcsolatainknak egyaránt árthat a fexting szokása.

A kifejezés az angol „texting” (smsezés) és „fighting” (veszekedés) összeolvadásából jött létre, és az üzenetek útján folytatott vitázásra használják az angolszász nyelvterületeken. Nemrégiben az amerikai elnök felesége, Jill Biden révén lett felkapott és terjedt el a köztudatban is, miután a First Lady egy interjúban elárulta, hogy férje beiktatása óta ily módon intézik a nézeteltéréseiket, hogy minél kevesebben értesüljenek a vitákról.

Minden bizonnyal a legtöbben már túlvagyunk egy-két hevesebb üzenetváltáson a barátainkkal, rokonainkkal vagy a szerelmünkkel, ez is mutatja, hogy a fexting igenis része a mindennapjainknak. Ez nem is csoda, hiszen a világ lakosságának 62 százaléka rendszeresen folytat online kommunikációt a társaival, így hát elkerülhetetlen, hogy a negatív témák is terítékre kerüljenek az üzenetekben. De vajon mennyire jó módja a konfliktuskezelésnek a fexting?

Kényelmesebb, de rizikósabb üzenetben vitatkozni

A vitás üzenetváltást elsősorban azok részesítik előnyben, akik szóban nem mindig tudnak kellően gyorsan reagálni a másik fél álláspontjára, de azok is szívesebben intézik ily módon a problémás ügyeket, akik nem szeretik, ha kiabálnak velük, és túl intenzíven élnek meg minden vitás helyzetet. Az üzenetek többszöri elolvasása időt ad nekik arra, hogy átgondoltabb választ adjanak, ugyanakkor óvatosabbá is teszi az üzenet íróját, aki körültekintőbben fogalmazza meg a véleményét. Egy intenzív dühroham közepén tehát akár jót is tehet, ha nem tudjuk rögtön kimondani azt, ami az eszünkbe jut.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a kommunikációnk meghatározó része, mintegy 55 százaléka nem a szavak útján zajlik, hanem nonverbális módon, azaz a testbeszéddel, a hanglejtéssel, amit az írott szavak nem tudnak visszaadni. Épp ezért az összetettebb témákban nem nagyon lehet dűlőre jutni pusztán üzenetváltás útján, hiszen az írott szöveget könnyen félreértelmezheti a másik fél, ami jócskán nehezebbé teszi, hogy érvényesítsük az álláspontunkat. Arról nem is beszélve, hogy a fexting a szemtől szembeni konfliktuskerülés egyik módja, ami hosszú távon biztosan nincs jó hatással a kommunikációnkra.

Vagyis bármennyire is nehezünkre esik ellentmondani a hozzánk közel állóknak, ha már vitára került sor, a legjobb, ha szemtől szemben intézzük azt, vagy ha muszáj telefonon keresztül, akkor indítsunk hívást, így jóval kevesebb teret adunk a félreértéseknek.

Via