Íme az új párizsi sikk

Interjú az ELLE Fashion Show három francia divattervezőjével

ELLE: Mi volt a kollekciód kiindulópontja?

ED: Nagyon inspirált a sportruházat, különösen annak a modern luxusváltozata.

ELLE: Melyek a kulcsdarabok?

ED: A nyitó look szabása egy klasszikus, sportos pulóveré, viszont átlátszó selyemorganzából készítettem el, a hozzá tartozó szoknya fazonját pedig franciául görkorcsolyás szoknyának hívjuk, ezt viszont báránybőrből készítettem el és egy speciális, fordított pliszírozást kapott, amit külön ehhez fejlesztettünk ki - ez a kettősség az egész kollekción végigfut. Szintén jellegzetes még ez a partiruha, aminek a hátmegoldását az atlétatrikóktól kölcsönöztem és a bordás anyag is a sportot idézi, de az anyaga luxusérzetű, finom pamutkeverék.

ELLE: Miért érdekel ennyire a sportruházat?

ED: A mai nők életstílusa elválaszthatatlan a sporttól. Szeretnék nagyon aktív és független nőket öltöztetni, akik gyakran változtatják a helyüket, sokat utaznak, és emiatt tulajdonképpen sportos az életmódjuk. Ha körülnézek az ismerőseim közt, ugyanezt látom: mindenki csak átugrik a repülőről a vonatra, onnan az autóba, mindig mindenki rohan. Tehát az érdekel, hogy ezt a sportos attitűdöt, inspirációt hogyan tudnám átültetni egy olyan klasszikusabb, nappali ruhatárba, amiben dolgozni és utazni is lehet, hogy hogyan használhatom fel a sportruházat elemeit anélkül, hogy túl sportosak lennének a ruhák.

ELLE: Van kedvenc anyagod?

ED: Igen, a gyapjú és a selyem, ezek mindig nagy részét teszik ki a kollekcióimnak, és mindig igyekszem nagyon nemes anyagokat használni. Például a szürke, bolyhos darabok moher- és gyapjúkeverékből készültek, pamuttal bélelve. Érdekel, hogy hogyan lehet ezeket a klasszikus anyagokat sokoldalúan, ha úgy tetszik, kicsit technikaibb formában használni.

ELLE: Az Instagram-oldaladon rengeteg, nagyon különböző nőről láthatunk képeket Lily Collinstól kezdve Liv Tyleren és Kate Mosson át Angelina Jolie-ig. Mondhatjuk, hogy ők mind inspirálnak téged?

ED: Pontosan, és az Instagramomnak az a célja, hogy ezt megmutassam. Nagyon sokszor kérdezik, ki az Etienne Deroeux-nő, milyen ő? Én úgy képzelem, hogy a munkám egy fiatal lányt és egy érett nőt is képes megszólítani. Tehát nem az a kérdés, hány éves, hanem hogy mi van a fejében. Nem akarok korlátokat állítani magam elé és azt mondani, hogy ha valaki 55 éves, már nem érdekel. Szerintem minden nőben van valami érdekes és inspiráló.

ELLE: Melyik tervezők keze alatt dolgoztál, mielőtt elindítottad a saját márkádat?

ED: Először Jean-Louis Scherrer keze alatt dolgoztam Párizsban a Stephane Rolland divatháznál, ami haute couture, -rel foglalkozik, aztán voltam Matthew Ames asszisztense New Yorkban, és megfordultam a Peter Pilottonál is Londonban.

ELLE: Ez három nagyon különböző irány.

ED: Igen, de mindenkinél találtam valamit, ami nagyon érdekelt a ruhakészítésben. A Peter Pilotto még nagyon start-up fázisban volt, amikor ott dolgoztam, és nagyon nőies, nagyon mintás. Matthew pedig nagyon szűk klientúrának dolgozik, nagyon luxus, például készítettünk 8000 dolláros kasmírkabátokat. De ott nagyon sokat tanultam az amerikai sportos viselet hagyományairól, és a nagyon értékes gyapjúk, bőrök és selyem használatáról, és ezek a hatások mind összeolvadnak a saját kollekcióimban.

ELLE: Nehéz ma fiatal tervezőként érvényesülni Párizsban, ahol szinte minden figyelem a nagy divatházakra irányul?

ED: Nyilvánvaló, hogy a fiatal dizéjnerek nem ugyanabban a ligában játszanak, mint a luxusmárkák, hiszen nincs büdzsénk látványos show-kra és hírverésre. De ez egyben kihívás is, és emiatt a lehető legjobb hely arra, hogy megmutasd, mit tudsz, ha egyszer be akarsz kerülni a nagy játékosok közé. Nem mondanám, hogy könnyű, de nagyon motiváló egy olyan piacon jelen lenni, ahol ekkora a verseny. Ösztönzőbb, mint bármi más.

A természet és a mesterséges világ találkozása - Léa Peckre

ELLE: Mik a kollekciód legfőbb jellemzői?

LP: Ebben a szezonban a férfi ruhatár legfontosabb darabjait vettem alapul, mint például a kabát, az öltöny, a tökéletesen szabott nadrág. Megpróbáltam ezt a férfias attitűdöt megtartani, de úgy, hogy nők is tudják viselni. A szabásokat viszont dekonstruáltam, hogy így vigyek feminin részleteket a ruhákba, például az egyenes szárú nadrág fölé került egy nőies peplum. Sok nehéz anyaggal dolgozom, például amilyen ez a mohazöld gyapjú is, ezeket viszont nagyon könnyű, áttetsző textilekkel állítottam kontrasztba. Egyébként is sokat játszom az áttetszőséggel, azzal, hogy a bőr hol és hogyan látszódjon a ruháimban. A legbonyolultabb kabát, amit a legtöbbször fotóztak le, úgy indul, mint egy egyenes férfizakó, de aztán ruhakabáttá alakul, és extrahosszú ujjakat adtam hozzá.

Ezenkívül jellemző elem még a kollekcióban a rojt, mivel az apró részletekre is nagy hangsúlyt helyezek. A rojtos szélű farmer egy nagyon organikus motívum számomra. A farmerből készült darabok nagyon karakteresek, erős vonalvezetésűek, melyekre egy leheletvékony hálóréteget olvasztottunk. Ezt a speciális technikát én fejlesztettem ki néhány éve, és a munkásságom fontos eleme, több variációban is használtam már, például hálót gyapjúval.

ELLE: Volt valamilyen átfogó vagy konkrét téma, ami megihletett  a férfiszabászaton kívül?

LP: A kollekcióim hangulata mindig kicsit hasonló, a természet és a modernista építészet, az organikus és grafikus formák találkozása. Most egy hegyvidéki táj és a színei inspiráltak: sötét indigókék, mohazöld és a nagyon friss sárga. De az is foglalkoztat, ahogy a természet utat tör magának a betonon keresztül.

ELLE: Láttam, hogy gyakran dolgozol Rajzák Kingával.

LP: Igen, nagyon kedvelem a személyiségét, bizonyos értelemben a múzsám. Nagyon fontos volt számomra, hogy ő nyissa és zárja is a show-mat Párizsban, mert tökéletesen megtestesíti a kollekció szellemiségét.

ELLE: Melyik tervezők keze alatt dolgoztál, mielőtt elindítottad a saját márkádat?

LP: Jean Paul Gaultier-nél kezdtem, a couture részlegen. Utána pedig Isabel Marant-nál dolgoztam.

ELLE: Mi volt a legfontosabb, amit ellestél tőlük?

LP: Isabelnél azért akartam dolgozni, mert ő az én stílusomtól is teljesen eltér. Arra gondoltam, hogy mivel nekem könnyebb nagyon komplikált és drága couture darabokon dolgozni, hasznomra válik, ha megtanulom, hogyan lehet kommerciálisabb, lezser, de mégis minőségi ruhákat készíteni. Szerintem ezt Párizsban nála lehet a legjobban kitanulni, ráadásul Isabel egy nagyon erős, pozitív személyiség, rengeteg energiával. Gaultier-nál pedig a részletek fontosságát, a szabást tanultam meg, és hogy minden tökéletesen álljon.

Marokkóból Párizsba - Valentine Gauthier

Miről szól a 2015. ősz-téli kollekciód?

VG: Egy marokkói utazás ihlette. A kollekció neve "Atlas", az Atlasz-hegység után. A 70-es évek folkos, bohém stílusa is inspirált, ez például hímzéseken köszön vissza, mint az egyik felsőn látható hímzett madarak. De egy Oukaimeden nevű hely is megfogott, ami az Atlasz-hegység egyik síközpontja. Ezért került több sísport ihlette darab is a kollekcióba, például pulóverek. Mindezt a párizsi utcai stílus gyönyörű varázsával kevertem, egy kicsit lazább formában.

Emiatt a mix miatt nagyon sokféle anyagot használtam, nagyon finomakat, például selymet, és nagyon mereveket is, például bőrt és nehéz, kötött anyagokat. A kollekcióm 60%-a Franciaországban készül. Fontos megemlíteni, hogy Arnaud Tavares De Almeida cipőtervezővel is sokat dolgozom együtt.

ELLE: Hogyan képzeljük el a közös munkát?

VG: Én megtervezem, ő pedig elmondja, mi az, ami megvalósítható, mert ez nagyon más, mint a ruhatervezés, sokkal bonyolultabb egy cipő felépítése, elkészítése. Például volt, hogy kiválasztottam egy fajta bőrt, de ő elmondta, hogy nem lesz jó, mert olyan formára, amit kitaláltam, nem lehet kikészíteni. Arnaud egyébként csak férfiaknak tervez, ezért is van, hogy minden Valentine Gauthier cipő lapos talpú. Szerintem az új sikk egyébként is ez.

ELLE: Volt olyan új anyag vagy technika, amivel most dolgoztál először?

VG: Mostanában a neoprénnel kísérletezem, de ez most a ruhákon nem jellemző, csak néhány cipőn. De új terület számunkra, hogy technikai és tradicionális anyagokat és kézimunkát keverünk.

ELLE: Milyen változások történtek a márkád életében, mióta tavaly nálunk jártál?

VG: Egy új ügynökséggel dolgozom, akik világszerte képviselnek, többek közt Japánban és New Yorkban is, és ez sok munkával jár. Tavaly ősszel pedig a Vila nevű dán márkának készítettem egy kollekciót. Nagyon érdekes volt, mert ez egy óriási vállalat, és teljesen szabad kezet adtak a tervezéskor és a mintákban, és nagyon sok helyre elutazhattam, ahol kapható a márka.

Fotók: FX Art Studio, Erdőháti Áron