Gisele Bündchen: A harmónia a kulcs

A szupermodell sikerről és bukásról, környezetvédelemről és a családjáról

Gisele Bündchen otthona olyan, mint egy mini ökoszisztéma: tyúkólak, méhkasok, zöldségágyások, komposztdombok.

Az „aktivista” szót manapság sok ember nevéhez hozzábiggyesztik, de a szupermodellt már akkor is szenvedélyes kapcsolat fűzte a természethez, amikor ez még nem számított divatosnak. Azt szokta mondani, annak köszönheti ezt a hozzáállását, hogy egy brazíliai kisvárosban, Horizontinában nőtt fel, míg az ökotémák iránti érdeklődése akkor ébredt fel igazán, amikor 2004-ben ellátogatott az ország Xingu nevű részére.

A Kisédjé törzsnél lakott, és, ahogy mondja, „első kézből szerezhettem információkat arról, milyen problémákkal kénytelenek szembenézni a folyó szennyeződése miatt. Attól a pillanattól kezdve tudtam, hogy tennem kell valamit”. Azóta folyamatosan kiáll különféle társadalmi és környezetvédelmi ügyek mellett, legyen szó a tiszta vízről, az erdők újratelepítéséről, a vadállatok életének megőrzéséről vagy a tiszta energiáról. „Végső soron a létünk múlik ezen” – mondja.

A Tiszta Víz Projekt mellett Bündchen jószolgálati nagykövete az ENSZ környezetvédelmi programjának, amelynek keretén belül elsősorban Brazíliában és Kenyában tevékenykedik. Januárban visszavágott hazája mezőgazdasági miniszterének, Tereza Cristina Diasnak, aki környezetvédelmi aktivista munkája miatt „rossz brazilnak” nevezte őt. A brazil sajtóban megjelent válaszlevelében szembeszállt azokkal, akik nyereségvágyból fejlesztenének természetes területeket. „Rendkívül fontos örökségünket fenyegeti az erdőirtás és az állami földek kisajátítása – írta. – Ők az igazi rossz brazilok.” Ékes bizonyítéka ez annak, mire képes Gisele, ha meg kell védelmeznie a Földet, amelyet szeret.

„A bolygónknak most sokkal inkább szüksége van rá, hogy gondoskodjunk róla, mint bármikor korábban – írta az egyik Instagram-posztjában. – Mindegy, honnan jöttünk, közösen osztozunk ezen a bolygón, és mindannyian kapcsolatban állunk egymással. Ki kell használnunk a magunk egyéni adottságait, és együttműködve módot találni arra, hogy megőrizzük ezt a gyönyörű bolygót, amit az otthonunknak nevezünk.” A poszthoz a férje, Tom Brady is gratulált az Instagramon, és „a környezetvédelem harcosának” nevezte a feleségét.

„A rombolás, amit a környezetünknek okozunk, nemcsak minket mindannyiunkat érint, hanem visszafordíthatatlan módon károsítja a bolygót és a következő generációk életét is – fogalmazott Gisele egy videóban, ami az ENSZ audiovizuális környvtárában nézhető meg. – Fel kell hagynunk azzal

a gondolkodással, hogy amit nem látunk, az nem is létezik, az nem hat ránk. De igenis hat, mert ebben a világban minden mindennel összefügg. A szemét például, ami nap mint nap varázslatos módon eltűnik a házunkból, elkerül valahová. A szeméttelepekre, a folyókba, az óceánokba, megmérgezi a halakat, az ivóvízforrásokat, és egyenesen visszatér az asztalunkra.”

GISELE BÜNDCHEN: 2004-ben, az Amazonas melletti esőerdőkbe tett utazásom során mély benyomást tett rám, milyen káros következményeket gyakorolt az ott élő közösségekre az erdőirtás és a sok mérgező hulladék. Miután onnan hazatértem, akkor kezdtem el jobban utánanézni a témának, illetve felhasználni a befolyásomat és a kapcsolataimat arra, hogy megszólaljak a különféle társadalmi és környezetvédelmi problémák ügyében.

GB: A Projeto Água Limpa (www.projetoagualimpa.org.br) abból a vágyamból született, hogy pozitív nyomot hagyhassak a tájon, ahol születtem. A családommal együtt nemcsak elindítottuk ezt a programot, hanem pénzügyileg is finanszíroztuk. Öt év alatt több mint 40 ezer fát ültettünk a folyók partján, és gondoztuk őket addig, amíg fel nem nőttek.

GB: Szerintem a legjobb a személyes példamutatás. Anyaként mindig azt akartam, hogy a gyerekeim ugyanolyan boldogságot és kötődést élhessenek meg a természetben, mint én kislányként. Nagyon fontos, hogy a gyerekek megtanulják tisztelni, gondozni és nagyra becsülni a természetet.

GB: Ez a könyv (Lessons – My Path to a Meaningful Life – a szerk.) nyílt levél a tapasztalataimról, a kihívásokról, amelyekkel szembe kellett néznem, és a megtanult leckékről. Mindezt abban a reményben írtam le, hogy hasznos lehet azoknak, akik hasonló élethelyzeteken mennek keresztül. A könyv bevételéből számomra fontos társadalmi és környezetvédelmi ügyeket támogatok.

(...)

M. L.