Meglepő kutatás: ezt az érzelmet éljük át a legtöbbször a munkahelyünkön – és nem a stresszt

Az érzelmek a döntéseinket és a viselkedésünket is irányítják. A munkahelyen például a szomorúság csökkentheti a teljesítményt, míg a harag konfliktusokhoz vezethet.

Éppen ezért nem elég annyit mondani, hogy valaki „rosszul érzi magát” a munkahelyén. Ahhoz, hogy megértsük a viselkedését és a döntéseit, azt is tudnunk kell, pontosan milyen érzelem áll a háttérben. A munkahelyi érzelmi élet feltérképezésére egy nemzetközi szaklapban publikált kutatásban 102 munkavállaló munkahelyi érzelmeit elemezték. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan és milyen gyakran jelenik meg a mindennapok során a hat alapérzelem: az öröm, a meglepetés, a szomorúság, az undor, a félelem és a harag.

A kísérlet, és ami kiderült

A résztvevők 15 napon keresztül naplót vezettek a munkanapjaikról, különös figyelmet fordítva azokra az eseményekre, amelyeket jelentősnek vagy emlékezetesnek tartottak. Összesen 1499 eseményleírás gyűlt össze. A kutatók azt is vizsgálták, hogy az adott esemény pozitív vagy negatív volt-e, illetve mennyire számított szokatlannak, váratlannak vagy felkavarónak. Az eredmények több meglepő felismerést hoztak.

1. A munkahely általában boldogabb hely, mint gondolnánk

A leggyakrabban megjelenő érzelem az öröm volt: a résztvevők által feljegyzett események 67 százalékában jelen volt, ráadásul ez bizonyult a legerősebb érzelemnek is. A második helyen a meglepetés végzett, amely az esetek 54 százalékában jelent meg. A kutatók szerint ebben szerepet játszhat az is, hogy akik tartósan negatív érzelmeket élnek át a munkahelyükön, gyakran idővel felmondanak.

2. A negatív érzelmek ritkábbak, de intenzívebbek

A harag az események közel 40 százalékában jelent meg, a szomorúság pedig 32 százalékban. Mindkettő gyakoribb volt, mint a félelem (26 százalék) vagy az undor (20 százalék). A negatív érzelmek ráadásul ritkán jelentkeznek önmagukban. A harag, a szomorúság és az undor gyakran egyszerre jelenik meg, erősítve egymás hatását.

3. Az esemény intenzitása kulcsszerepet játszik

Nem elég, hogy egy munkahelyi eseményt pozitívnak vagy negatívnak érzékelünk. Ahhoz, hogy erős érzelmi reakciót váltson ki, az eseménynek valamilyen módon rendkívülinek, váratlannak vagy felkavarónak is kell lennie. A kutatás szerint az esemény érzelmi töltete és intenzitása együtt szinte minden érzelem kialakulását előre jelezte.

4. A félelem külön utat jár

A félelem egyetlen más érzelemhez sem hasonlított. Nem az számított, hogy az esemény pozitív vagy negatív volt-e, hanem az, mennyire volt intenzív vagy váratlan. 
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a félelem erősen függ az egyéni jellemzőktől. Azok a munkavállalók, akik hajlamosabbak a pesszimizmusra vagy az átlagnál többet aggódnak, gyakrabban éltek át félelmet. Bizonyos munkakörök szintén növelhetik ennek az érzelemnek a megjelenését.

5. A nemek közötti különbségek minimálisak

A hagyományos sztereotípiákkal szemben a kutatás azt mutatta, hogy a nem alig befolyásolja az érzelmek intenzitását. Mindössze az egyes érzelmek előfordulási gyakoriságában találtak eltérést: az öröm valamivel gyakoribb volt a férfiaknál, míg az undor a nőknél jelent meg gyakrabban.

Mi váltja ki az egyes érzelmeket?

A közel 1500 naplóbejegyzés elemzése alapján a kutatók pontosabban is feltérképezték az egyes érzelmek leggyakoribb kiváltó okait. Mivel a munkahely alapvetően társas közeg, ezek többnyire vezetőkhöz, kollégákhoz vagy ügyfelekhez kapcsolódtak.

• Az öröm leginkább a sikerekből és az emberi kapcsolódásokból táplálkozott. Különösen erősen jelent meg egy feladat sikeres lezárása, a támogató csapatmunka vagy egy őszinte elismerés – például egy vezető köszönő üzenete – után.
• A meglepetés akkor jelentkezett, amikor valami váratlan történt. Ilyen lehetett egy ügyfél hirtelen szerződésbontása vagy éppen egy kellemes gesztus, például egy céges csapatvacsora.
• A harag az igazságtalannak érzett helyzetekhez kapcsolódott. Kiválthatta nyilvános megszégyenítés, tiszteletlenség vagy az, ha valaki önkényesen akadályozta a dolgozó céljainak elérését.
• A szomorúság többnyire veszteséghez és csalódáshoz kötődött. Megjelent szakmai kudarcok esetén, de akkor is, amikor egy kedvelt kolléga elhagyta a csapatot.
• Az undor legtöbbször erkölcsi természetű helyzetekre adott reakció volt. Etikátlan viselkedés, munkahelyi zaklatás, mérgező légkör vagy vállalati képmutatás egyaránt kiválthatta.
• A félelem hátterében fenyegetettség és bizonytalanság állt. Kiszámíthatatlan vezetők, szervezeti instabilitás vagy a munkahely jövőjével kapcsolatos aggodalmak gyakran aktiválták ezt az erőteljes figyelmeztető érzelmet.

Az érzelmi jóllét a munkahelyi siker alapja

A kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy a munkahely nem csupán feladatok és határidők összessége, hanem érzelmekkel teli közeg is. Egy vezetői döntés, egy időbeosztás-módosítás vagy akár egyetlen visszajelzés is érzelmi láncreakciót indíthat el. Éppen ezért a munkahelyi jóllét megteremtése nem pusztán HR-kérdés, hanem a sikeres és egészséges szervezeti kultúra egyik legfontosabb alapköve.

(via)