Többet ésszel

Mihez kezd háromezer, az etikát és az információszabadságot zászlajáratűző programozó, informatikus és gondolkodó, ha egy hétre összezárják őket?

Tanulmányozd, törd fel, csináld meg! Vagyis: observe, hack, make. Ezen a néven – rövidítve: OHM – rendezték meg idén a négyévente esedékes hacker- és geekfesztivált Hollandiában, az Amszterdamtól északra fekvő Geestmerambacht szabadidőparkban. A hollandok a fapapucs, a szélmalmok és a Gouda sajt mellett méltán híresek hackerkultúrájukról is: a szabadságára és individualizmusára oly büszke országban már 1989-ben rendeztek találkozót azoknak, akik nem 
hajlandók elviselni a hivatalosságok és üzleti nagyhatalmak béklyóit. Akik folyton azt feszegetik, miként lehet úgy élni a technológia által egyre bővebben kínált lehetőségekkel, hogy az mind az egyénnek, mind a társadalomnak hasznos, és nem utolsósorban etikus legyen.

A Zárfeltörés Barátai és a többiek

Maróy Ákos először 1997-ben, huszonnégy évesen vett részt ilyen rendezvényen, aztán elment a 2001-esre is, majd némi kihagyás után idén harmadszor is Hollandiába utazott. Az EU Edge nevű, szoftverfejlesztéssel és online megoldásokkal foglalkozó, start-upoknak valamint az amerikai piacra is dolgozó céget vezető közgazdasági programozó matematikus ugyanazt találta a sátortáborban, mint tizenkét éve: ötleteket, izgalmas előadásokat, kollégákat, barátokat, inspirációt.

A találkozón háromezer ember vett részt. A jegy fejenként kétszáz euró, ezért kap az ember egy sátorhelyet, szabad wifi hozzáférést, és vállalja, hogy önkéntesként segít a tábor fenntartásában. Az egész olyan, mint egy mini Sziget, csak sokkal több a résztvevők közt a programozó.

Az OHM résztvevői nagyrészt információtechnológiával foglalkozó szakemberek, programozók, hackerek és geekek (a geeket magyarul kockafejként, gyíkként emlegetjük, olyan embert jelöl, akit szinte kizárólag egy szűkebb szakterület, általában valamilyen informatikai problémakör érdekel), de nem csak azok. Olyan emberek mennek el az ötnapos táborozásra, akik hisznek abban, hogy ésszel, tudással és kreativitással akár pénz és kapcsolatok nélkül is előre lehet jutni. Ennek megfelelően a program nagyobbik részét adó, informatikával és technológiával összefüggő előadások, események mellett lehetett itt hallani még sok minden másról is. Például zárfeltörésről: a zárfeltörők nyitott szervezete (The Open Organisation of Lockpickers, toool.us) által prezentált bemutatón kiderült, hogy akár egészen bonyolultnak tűnő zárszerkezetek is pillanatok alatt leküzdhetőek. Ha meglepődnénk a zárfeltörők ilyen szervezettségét látva, jó tudni – Maróy Ákostól tudhatjuk –, hogy Németországban a hivatalos Zárfeltörés Barátai Sportszövetség még rendes versenyeket is szokott rendezni.

Értékes tudáshoz juthattak azok is, akik civil riporterként szeretnének részt venni a világ jobbításában. Ma jellemzően egyre kevesebb Chrudinák Alajos mozog a válsággócokban, nem ritka, hogy profi stábok helyett magányos, egy szál okostelefonnal felszerelt laikusok tudósítanak egy-egy forrongó övezetből. A civil újságírásról szóló előadáson többek között olyan praktikus tanácsok szerepeltek, egy egyszerű halandó miként tudja úgy elkészíteni a felvételeit, hogy azok megfeleljenek a vizuális komponálás – például a háromosztásos képalkotás – alapszabályainak. A prezentálás 
minősége ugyanis, derült ki az előadásból, legalább olyan fontos, mint maga a tartalom.

Nem minden gyík, ami annak látszik

Az OHM-en egy másik érdekes, az informatikához lazábban kapcsolódó témakör volt a food hacking, vagyis, mondjuk így, ételhackelés. Itt szó esett a sörfőzésről, a molekuláris konyháról és a sous vide főzésről. Hogy ezek mit keresnek egy hackertalálkozón? "A geek fogalma jóval tágabb, mint amit a számítógép előtt görnyedő, zsíros hajú, kockásinges figura sztereotípiája lefed – magyarázza Maróy. – A geekre jellemző, hogy nyitott gondolkodással vizsgálja a dolgokat, és megnézi, adott valamiből mit tud kihozni ésszel, tudással. Így született a ma már sztárséfek által is alkalmazott sous vide, vagyis vákuum alatti főzési technika: valaki megnézte, mire használhatna egy 55 fokos termosztátot. Mondjuk csináljon benne ételt? De hát nem sül meg! Az lehet, de nézd meg, hetvenkét óra alatt milyen finom és különleges lesz benne az ennivaló."

Az idei OHM a drónok fesztiválja is volt: a háborúkban gyilkos céllal felhasznált, távirányítású repülőalkalmatosságokat ma már néhány ezer dollárból elő lehet állítani. Hollandiába természetesen békésebb természetű dróngyártók érkeztek – talán köztük volt az a német fiatal is, aki Angela Merkel egyik szeptemberi kampányrendezvényén a kancellár asszony fölé kormányozta kamerával ellátott drónját, hogy – a Kalózpárt nevében – így tiltakozzon a német kormány politikája ellen.

Persze a még ennél is komolyabb témák sem maradtak el. Az esemény nyitóelőadását mindjárt a szubkultúra egyik legnagyobb hőse, Julian Assange tartotta. Személyesen természetesen nem jelenhetett meg – videokapcsolat tette lehetővé, hogy Ecuador londoni nagykövetségéről megoszthassa gondolatait a jelenlévőkkel. De az információszabadság más harcosainak vállát 3D-ben is megveregethették a résztvevők: ott volt például Thomas Drake, az amerikai biztonsági ügynökség, az NSA egykori munkatársa, aki – hasonlóan a mostanában a hírekben gyakran feltűnő Edward Snowdenhez – a „cég” irataiból szivárogtatott. Megjelent a korai IT-feltaláló és IT-aktivista, John Gilmore, aki ma a droglegalizáció amerikai élharcosa – nem mellesleg lelkes teagyűjtő, akinek teafüveit külön sátorban lehetett kóstolni a fesztiválon.

Adatszivárgás

Érdekes előadást tartottak a Global Leaks néven futó projekt fejlesztői is. Ez egy anonim leaking, vagyis „kiszivárogtató” platform. Lényege, hogy egy adott felületre bárki küldhet a birtokába került információt, ám, mivel a küldő személye visszakereshetetlen, az adott médium nem kötelezhető forrása kiadására. Ilyet már több ország kiadóvállalatai alkalmaznak – az Egyesült Államokban például a The New Yorker magazin Strongbox néven, míg Hollandiában több médiakiadvány üzemeltet egy közös platformot a publeaks.nl címen, amelyen be lehet jelölni, a beküldő kinek szánja az információt. Mindez különösen izgalmas Maróy számára, aki pénzkereső foglalkozása mellett többek közt az Átlátszó.hu oldal önkénteseként, illetve a MagyarLeaks.hu néven futó kiszivárogtató oldal fejlesztőjeként vesz részt az információszabadságért vívott küzdelemben, jelenleg pedig többekkel a majdan Fizettem.hu címen elérhető, a kenőpénzforgalom feltérképezését célul tűző weboldal létrehozásán fáradozik.

"A szabadságjogokért vívott „harc” egyébként is erős vonulat ebben a közegben, így a téma a fesztiválon is rendre előkerült – magyarázza Maróy Ákos. – Volt olyan előadás, amely azt mutatta be, milyen technikákkal rendelkezik a rendőrség az adataink lemásolására. Megállít, elveszi a laptopodat, a telefonodat, végighúzza egy készüléken, és már kész is. Az ilyen információk azért lényegesek, hogy tudjuk, miképp férhetnek hozzá az adatainkhoz. Ez a szcéna húsz éve hangoztatja, mennyire fontos, hogy az emberek titkosítsák az adataikat, az e-mailjeiket. Ez most, amikor kiderült, hogy korábban biztonságosnak hitt programok és online szolgáltatások is hozzáférhetőek állami szervek számára, 
különösen aktuális téma."

Maróy egyébként maga is tartott előadást: arról mesélt, hogyan alkotta meg társaival Magyarország nyílt légügyi térképét, amely eddig csak pénzért volt hozzáférhető. Ezzel a projekttel egyébként idén elnyerték a legjobb magyar open source, vagyis nyílt forráskódú fejlesztés kitüntető címét. Így már bárki, aki felkeresi az openaviationmap.org oldalt, kedvére röpködhet Magyarország fölött. Köztük maga Maróy is, akinek szenvedélye a repülés, és Hollandiába is egy Diamond DA-40 nevű, karbonvázas kisrepülőn érkezett.

Ebből is látszik, hogy attól, mert valaki ért a programozáshoz, az informatikához, nem lesz automatikusan kockafej. Sőt.

Szöveg: Móri Miklós