Tanzánia rettegő albínói

Számkivetett sors Afrikában

Nem Mwanza a legbarátságosabb város, ahol életemben megfordultam, de bízom benne, hogy a helyiek pár napon belül megbékélnek a fehér bőrű nyugati nő látványával. Egyébként azt tapasztalom, hogy ahogyan egyre beljebb haladok Tanzánia eldugottabb területeire, elhagyva a jól ismert turistaútvonalakat, a tájakkal együtt az emberek is érezhetően megváltoznak, zárkózottá, sőt néhol ellenségessé válnak. Miután megszerzem a település talán legjobb szállodai szobáját, megpróbálom felvenni a kapcsolatot az Ukerewe Albínó Közösség elnökével, Ramadhannal, és a feleségével. Már egy jó hónapja egyszerre több szálon is elindultam, hogy találkozhassak a Tanzániai Albínók Szövetsége helyi képviseletének vezetőjével, de eddig minden próbálkozásom kudarcba fulladt.

Egy gyerek = 75 ezer dollár

Mwanza több mint 700 ezer lakosa ellenére álmos kisvárosra emlékeztet, ahol a halászok egy része még most is elhiszi, hogy ha albínóhajat fon a hálójába, másnap élete fogásával térhet majd haza. Csak itt hozzávetőlegesen kétezer kuruzsló tevékenykedik, akik közül sokan albínótestrészek beszerzésére ösztönzik pácienseiket. Tanzániában és Afrika egyes távoli tájain ugyanis az albínók testrészei az orvoslásnak nevezett törzsi varázslás fontos kellékei, különféle mágikus főzetek elhagyhatatlan adalékai. Az itt praktizáló befolyásos boszorkánydoktorok szerint különösen az illetők karja, az ujjaik, de akár az orruk, a fülük és hajuk is csodás gyógyító erővel bír, és szerencsét, gazdagságot hoz.
Bőrrák fenyegeti őket

Három óra hajókázás és politizálás után végre kikötünk Ukerewe pálmafás szigetén, ahol egy 75 fős albínó közösség él. Mivel a gyilkosságok egyik központja Mwanza és környéke volt, a potenciális áldozatok a szigetet találták a legközelebbi olyan zárt területnek, ahol úgy vélték, a gyilkosok nehezen tudnának csak úgy eliszkolni.

A cikk folytatását elolvashatjátok az ELLE magazin májusi számában!