Nepál érinthetetlen asszonyai

A megalázó chhaupadi hagyomány túl sok nő életébe kerül

Yagraj Bhul a könnyeivel küszködik, míg szeretett lánya, Sarmila képét szorongatja. A lány a házuktól mindössze pár méterre lévő fészerben halt meg. Yagraj talált rá földön fekvő, kihűlt testére, amely Isten tudja, mióta hevert már ott.

Megalázó hagyomány

„Persze, hogy gyűlölöm. A tél hideg, a nyár meleg. A korlátozások nyomasztóak és tisztességtelenek – mondja Nandakala. – Miért kell bennünket így büntetni? De mit tehetnénk?" A nők a menstruációjuk első napján hagyják el otthonukat és csak a vérzés elálltával térhetnek vissza, addig kénytelenek összetákolt kunyhókban meghúzni magukat. A minden higiéniát nélkülöző chhaupadi kunyhók, úgynevezett „ghot"-ok, általában bambuszból vagy kövekből készülnek és sárral vagy tehéntrágyával tapasztják be őket. Egyes vidékeken minden háznak van saját ghot-ja, máshol a falutól távol építik fel őket. A hidegebb hónapokban a nők az időjárás miatt szenvednek, mivel a kunyhó nem nyújt védelmet a szél és a fagy ellen, és mert a legtöbbször takaró sincs náluk. Vannak akik szénmonoxidmérgezésben halnak meg, amikor tüzet raknak, hogy felmelegedhessenek. A nyár sem hoz enyhülést, nagy a forróság és a kígyómarás is gyakori; ételhez és italhoz is alig jutnak hozzá A menstruáló nőknek nemhogy tisztasági betétjük, de gyakran fehérneműjük sincs, a vért rongyokkal próbálják meg felfogni.

„A ghot-okban időnként 10-15 nő nyomorog és ha túlságosan tele van, akkor a többieknek más lehetőség után kell nézniük. Gyakran a csupasz földön alszanak, és csak egy szúnyogháló nyújt nekik védelmet. Ezek a nők könnyű célpontjai a nemi erőszaknak is (nem minden férfit ijeszt el a menstruációs vér), ám hogy hányszor éri őket ilyen támadás, azt nem tudni, mert a legtöbb esetet be sem jelentik – ecseteli a helyzetet Therese Mahon, a WaterAid Nepál munkatársa. A helybeliek a menstruációs vért mocskosnak, a menstruáló nőket pedig tisztátalannak, sőt, egyenesen démoninak tartják, akik rontást hoznak a közösségre. Sok nő attól tart, ha nem tartja be a hagyományt, akkor a családot és a közösséget is megbüntetik az istenek."

A régre visszanyúló babona nemcsak a menstruáló nőket sújtja, hanem a szülő és gyermekágyas asszonyokat is. Az elemi higiéniát nélkülöző helyiségekben óriási fertőzésveszély fenyegeti különösen a frissen szült, gyakran vérszegénysében szenvedő kismamákat és újszülötteket. Az asszonyok az alapvető szülés utáni ellátást sem kapják meg, és komplikációk esetén sincs a közelben szakorvos, ezért sok nő belehal a szüléssel okozta vérveszteségbe vagy vérmérgezésbe. Ezért is olyan magas az anyai és újszülött-halálozási arány az országban. 2011-ben például a lapok arról számoltak be, hogy egy 19 éves lányt csalánnal vertek holtra a falu vénei, mindezt azért, mert néhány órával a szülést követően kilépett a chhaupadi fészerből.

Számos nepáli nővel beszélgettem én is erről a témáról, de egyikük sem akarta a nevét adni az interjúhoz. „A chhaupadi a nők védelmét szolgálja, ilyenkor fel vannak mentve a nehéz munka alól és mindössze havi pár napról van szó. Ekkor érinthetetlenek" – mondja az egyik nepáli munkatársam, akinek a felesége szintén betartja a szokásokat. Ez is bizonyítja, milyen nehéz felszámolni a mélyen gyökerező hagyományt, és megszüntetni az ezzel kapcsolatos megbélyegzést a Nepálra oly jellemző mikro-közösségekben. „A menstruációval kapcsolatos tabuk és a nők kirekesztése a havi vérzésük idején különböző mértékben az egész országra jellemző, és a chhaupadi az egyik legextrémebb formája ennek – magyarázza Therese Mahon. Ezek a falvak távol esnek az ország nagyvárosaitól, így nehéz érvényt szerezni a törvényeknek és megváltoztatni a szokásokat." Még akkor is, ha a legtöbb nepáli nő tudja, másutt nem létezik ez a gyakorlat. „Tudom, hogy a fejlett országokban a nőknek nem kell ilyenkor elhagyni az otthonukat" – mondja Prabitra, a nyugat-nepáli Tatopani faluban élő 17 éves lány. A WaterAid munkatársainak tapasztalatai szerint a legtöbb nő és lány kínosan éli meg ezt a tradíciót, és szégyelli magát miatta. „A chhaupadi nemcsak a nők egészségére hat ki, hanem az önbecsülésüket is alaposan aláássa" – mondja Therese Mahon.

Riportunk folytatását az ELLE legfrissebb, márciusi számában olvashatják!