Egy nepáli lány életét vesztette az illegális „chhaupadi” szokás miatt

Száműzték, mert menstruált

(fotó: GETTY)

Tulsa Shahi halála újra kirobbantotta a nemzetközi párbeszédet Nepál törvénytelen és szexista hagyományáról, a „chhaupadiról”.

A „chhaupadi” egy ősi szokás, melynek elszenvedői a menstruáló nők, akiket ilyenkor tulajdonképpen száműznek a normál életvitelükből.

Az Al Jazeera állítása szerint a menstruáló és gyermekágyas asszonyokat ilyenkor eltiltják a napi családi élettől és nem érintkezhetnek a család férfitagjaival sem.

Ez azt jelenti, hogy menstruációjuk alatt kénytelenek egy egyébként állattartásra épült viskóban tehénistállóban meghúzni magukat.

A menstruáló, vagy a gyermekágyas időszakukat élő asszonyok történelmi szempontból egész Délkelet-Ázsia területén lejjebb kerülnek a kasztrendszerben és „érinthetetlenekké” válnak.

Az elmúlt héten egy lány, a 18 éves Tulsa épp száműzetését töltötte egy viskóban, amikor egy mérges kígyó kétszer is megmarta a Nepál nyugati részén elhelyezkedő Dailelh körzetében.

Az Independent beszámolóha szerint a helyi polgármester, Surya Bahadur Shahi elmondta: a lány még hét órán keresztül életben volt a kígyómarást követően és azért vesztette életét, mert nem kapott időben megfelelő orvosi ellátást.

Az Al Jazeera állítása szerint a család sajnálatos módon orvos helyett a falu sámánjához vitte a lányt.

Habár egyértelműen a kígyóméreg okozta Tulsa halálát, sokak szerint a „chhaupadi” szokás miatt nem juthatott hamarabb megfelelő orvosi ellátáshoz.

Habár ezt az ősi szokást már 10 évvel ezelőtt betiltották az országban, a távol eső, vidéki területeken még mindig él a hagyomány.

„Egyértelműen azokat a nőket okolják a rossz termésért, betegségekért vagy az állatok hirtelen pusztulásáért, akik megsértik ezt a szokást.”

Ez a haláleset nem volt egyedüli. Az elmúlt év vége felé másik két áldozata is volt a „chhaupadi” hagyományának: egy 15 éves lány, aki füstmérgezés következtében halt meg, miután tüzet gyújtott, hogy felmelegedhessen, míg egy másik, 26 éves nő halálának okát nem sikerült meghatározni.

Az NPR (National Public Radio) értesülése szerint 2007 óta legalább nyolc olyan halálesetet jelentettek, amelyek az elszigeteléshez köthetők, mindezt Acham körzetén belül.

Az ország nyugati körzetében állítólag 500 kunyhó létezik, amelyet erre a célra használnak.

Az aktivisták szerint nagyon sok halálesetet nem jelentek és az 500-at is eléggé alábecsültnek gondolják, mivel nagyon sok család kunyhó helyett házuk egyik sötét sarkát különíti el e célból.

Számos erőfeszítés történt a menstruáció megbélyegezésének megszüntetése érdekében ebben a térségben, és megpróbálták kihangsúlyozni, hogy mennyire embertelen ez a gyakorlat.

A kormány felvilágosító kampányokkal igyekezett felszámolni a falvakban a „chhaupadi” szokást. Az ENSZ 2011-es jelentése szerint azonban Acham körzetében a nők 95 százaléka követi ezt a hagyományt.

Szerencsére úgy tűnik, hogy egyfajta alulról építkező aktivista mozgalom kezd megjelenni, amely fellép ez ellen a szocio-vallási gyakorlat ellen.

Sindhuliban élő tinédzser lányok a tavalyi év során egy projekt keretében fotóriportot készítettek, amely bemutatta azokat a dolgokat, amiket nem érinthetnek meg a „chhaupadi” időszaka alatt.

A hét lány által készített fotósorozat magyarázatokkal kiegészítve ábrázolja, hogy milyen érzés átélni ezt az elszigeteltséget. Az egyik 15 éves lány a következőket mondta:

"A menstruációm ideje alatt elkülönítve élek és étkezem. Amikor senki nem ér hozzám, úgy érzem, hogy nem szeretnek. A menstruáció ideje alatt sok szeretetre és támogatásra lenne szükségünk, de amikor elkülönítve élünk és érinthetetlenek vagyunk, nem érzem a szüleim szeretetét, csak gyűlöletet. Nagyon elszomorít, hogy így kezelnek bennünket."

A Dazed magazin írt egy Durga Bist nevű tinédzserlányról, aki csatlakozott egy Restless nevű ellenálló csoporthoz, és elérte, hogy a családja lerombolja a kunyhójukat, valamint sikeresen tart felvilágosítást a környékbeli lányoknak és családoknak, hogy felhagyjanak ezzel a szokással.

Egyértelmű, hogy ez az idejétmúlt gyakorlat mind mentálisan, mivel megalázza a nőket a saját testükkel kapcsolatban, mind pedig fizikálisan is ártalmas és veszélyes.

Remélhetőleg a nepáli kormány felfigyel a nemzetközi felháborodásra és folytatni fogja a „chhaupadi” ellen vívott harcot.