Quantcast

Migrén

Mikor forduljunk orvoshoz fejfájással?

Mikor forduljunk orvoshoz fejfájással?
© LaylaBird/Getty Images

Időszakosan jelentkező vagy vissza-visszatérő, tompa vagy hasogató, esetleg múlni nem akaró – ilyen sokféle lehet a fejfájás:  azon kevés dolgok egyike, amellyel élete során minden ember találkozik. De meddig nem kell aggódnunk és mikor érdemes vele orvoshoz fordulni?

Se szeri, se száma a jó tanácsoknak, ha valaki fejfájásra panaszkodik: a nagy pohár víztől az illóolajokon át az akupresszúrás pontok masszírozásáig rengeteg különféle trükköt ismerünk, amelyek célja elmulasztani a fejfájást. Van, amelyik beválik és van, amelyik nem – utóbbi esetén fordulunk utolsó mentsvárként a fájdalomcsillapító készítményekhez. De vajon tényleg el lehet intézni a fejfájást egy-egy szem pirulával? Egyáltalán, mitől fájhat a fejünk? És mi a helyzet azzal a visszatérő fájdalommal, aminek az orvosok sem találják a kiváltó okát? Ezeket a kérdéseket tettük fel dr. Ilniczky Sándornak, a Dr. Rose Magánkórház neurológusának.

Nem mindegy, hogyan fáj!

A fejfájás jellegzetességeiből, kísérőtüneteiből, provokáló tényezőiből, időbeliségéből nagyon fontos diagnosztikus következetéseket tudnak a szakemberek  levonni, amely sokszor már a kezelést is meghatározva. Tehát kiemelt jelentősége van a beteg alapos kikérdezésének kórelőzményével és fejfájásos panaszaival kapcsolatban. Ha ezután még kétségek maradnak, további eszközös vizsgálatokkal juthatunk közelebb a pontos diagnózishoz.

„A fejfájásokat két nagy csoportra lehet osztani. Az elsőbe az úgynevezett önálló fejfájás kórképek tartoznak, amikor semmiféle szervi, idegrendszeri betegséget nem tudunk kimutatni, viszont nagyon jellegzetes klinikai tünetekkel, panaszokkal, azok kombinációjával jelentkeznek az epizódok – magyarázza a szakértő. – A másik nagy csoportot a másodlagos vagy tüneti fejfájások alkotják, ilyenkor a fejfájás valamely szervi betegségnek a következménye, és könnyen lehet, hogy csak egy a számos tünet közül.”

A hírhedt migrén

A primer, önálló fejfájások három nagy csoportba sorolhatók, tenziós és a cluster fejfájás, valamint a leggyakrabban emlegetett, a migrén. Ez utóbbi az emberek 10-20 százalékát is érintheti, már egészen fiatal-, sőt gyermekkorban kezdődhet, és a nőknél gyakrabban alakul ki. „Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a férfiak is szenvedhetnek migréntől, de feltehetően szégyellik azt, hogy ilyen banális panasszal orvoshoz forduljanak, ezért a rendeléseken velük sokkal ritkábban találkozunk.  Holott ha ezt megtennék, nagyon sok kínlódástól és szenvedéstől megkímélnék magukat” – emeli ki dr. Ilniczky Sándor.

Bár manapság előszeretettel dobálózunk a „migrénem van” kifejezéssel, az orvostudomány csak abban az esetben tekinti a fejfájást migrénesnek, ha bizonyos feltételek fennállnak. „A migrén jellegzetes tünetekkel, jellegzetes időbeliséggel visszatérő, rohamszerű fejfájás. Általában lüktető, görcsös, nagyon erős a fájdalom, ami a mindennapi tevékenységet lehetetlenné teszi, sokan emiatt kiesnek a munkából” – mondja a neurológus, akitől azt is megtudhatjuk, hogy a migrénes fejfájás gyakori kísérő tünete lehet a hányinger, esetleges hányás, valamint a külső ingerekre (fényre, hangokra, zajra, szagokra) való fokozott érzékenység. Migrén esetén szintén jellemző, hogy a tünetek a fizikai tevékenység hatására fokozódnak, ezért az érintettek csöndes, sötét helyen fekve próbálják átvészelni a fájdalmat. A migrénes roham kezelés nélkül nem lehet rövidebb 4 óránál és nem lehet hosszabb 3 napnál.  A migrénes fejfájás ugyan nem gyógyítható, de ma már jól kezelhető.

A kellemetlenségek ismeretében nem csoda, hogy a rendszeresen visszatérő, komoly migrénes rohamokkal küzdők többsége attól tart, hogy valamilyen idegrendszeri betegség vagy daganat okozza a panaszukat. Ez azonban típusos panaszok esetén nagyon valószínűtlen. „A migrénnek erős a genetikai háttere, főleg női, anyai ágon öröklődik tovább. Általában már a kikérdezéssel olyan biztonságos diagnózishoz lehet jutni, ami jó esetben meggyőzi a beteget is, hogy nem tüneti vagy másodlagos fejfájásról van szó, aminek a hátterében szervi betegség áll” – nyugtat meg a doktor úr.

Indokolt esetben azonban a kórelőzmény felvétele és a fizikális vizsgálat után az orvos különféle vizsgálatokat is elrendelhet, hogy bizonyítsa vagy éppen kizárja bizonyos kórképek fennállását. „A CT- és MR-vizsgálat segítségével, más okok kizárásával megerősíthetjük a migrén diagnózist, így a beteg is megnyugodhat, és könnyebben elfogadhatja, hogy van egy genetikai alapú betegsége, ami visszatérő fejfájással jár” – teszi hozzá a szakértő. 

Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a migrén nem gyógyítható, ugyanakkor ma már nagyon jól kezelhető. „Napjainkban már hatékonyan tudjuk kezelni migrénes rohamokat gyógyszerekkel, illetve tudunk olyan szereket is adni, amelyek a migrénes rohamok gyakoriságát vagy a hosszát csökkentik. Ez utóbbi, folyamatos gyógyszeres kezelést általában akkor javasoljuk, ha havonta legalább 5-6 roham fordul elő tartósan” – árulja el dr. Ilniczky Sándor, hozzátéve, hogy a migrénre adott szerek nem recept nélkül kiváltható fájdalomcsillapítók, hanem speciálisan a betegségre készült gyógyszerek, amelyeket csak ideggyógyász szakorvosok írhatnak fel.

Amikor fontos a gyors segítségkérés

Ritkábban ugyan, de előfordul, hogy a visszatérő fejfájás hátterében valamilyen súlyosabb testi, idegrendszeri betegség áll, ami megfelelő kezelés vagy időben történő beavatkozás nélkül komolyabb következményekkel is járhat. A másodlagos fejfájás intő jele például, ha egy korábban nem fejfájós ember egyre gyakrabban panaszkodik a tünetre, netán a régóta fennálló fejfájás jellege vagy gyakorisága változik meg. Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni akkor is, ha a panasz hirtelen, gyanús körülmények között vagy éppen vészjósló kísérőtünetekkel jelentkezik – ilyenkor akár sürgős ellátásra is szükség lehet.

„Ha valakinek például hirtelen, ütésszerű tarkótáji fejfájása jelentkezik egyik pillanatról a másikra, mintha fejbe verték volna, és ehhez hányinger, hányás, esetleg aluszékonyság, tompaság, tudatzavar társul, akkor koponyán belüli vérzésre kell gondolni – ilyenkor az időtényező az ellátásig meghatározó lehet. Ha ezek a tünetek sportolás, erőkifejtés, vagy éppen szeretkezés közben jelentkeznek, az is hasonló teendőket igényel” – figyelmeztet a Dr. Rose Magánkórház orvosa.

Ugyancsak érdemes mihamarabb orvosi segítséget kérni, ha valakinek úgy kezd fájni a feje, hogy közben magas láza van, amihez epilepsziás görcsök társulnak, ez ugyanis az agyhártyagyulladás jele lehet. Különösen körültekintőnek kell lenni továbbá az ismert daganatos betegeknél, akiknél távoli áttétek alakulhatnak ki a szervezet több pontján, köztük az agyban is. „Egy ismert daganatos betegnél, ha egyébként gyógyultnak is van minősítve, ám szokatlan vagy eddig nem ismert fejfájása alakul ki, akkor elsőként erre az összefüggésre kell gondolni. A korábban említett esetekben mindegyikében a fejfájás mint tünet, valamilyen komoly betegségnek lehet a jele, ezért mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert a gyógyulásra csak így van esély” – szögezi le a neurológus.

Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy nem csupán idegrendszeri betegségek okozhatnak fejfájást, számos olyan belgyógyászati, szemészeti, fül-orr-gégészeti, sőt, bőrgyógyászati betegséget ismerünk, ahol akár a vezető tünet is lehet a fejfájás. Ezek feltérképezése, valamint a megfelelő ellátás biztosítása a szakorvos feladata.

Tévhit, hogy a rossz vérellátás okozza!
Amint azt dr. Ilniczky Sándortól megtudtuk, gyakori tévhit, hogy a fejfájást a nyaki erek szűkülete, netán agyi érelmeszesedés okozza – ám ez teljes mértékben valótlan. „Ez a téves feltételezés valószínűleg abból eredhet, hogyha valakinek a lábában érszűkület alakult ki, akkor fáj a lába, vagy hogyha valakinek a koszorúerében van szűkület, akkor mellkasi nyomást érez. Az agy más, benne nincsenek érző idegek, így  vérellátási zavara nem okoz fájdalmat.”