A nő olvas

Aztán olvasnak a nők romantikus (történelmi) regényeket. Az én kedvenceim kétségkívül azok, ahol két szálon és idősíkon játszódik a történet, egyfelől ma, másfelől ötven-száz-ötszáz évvel ezelőtt, és ahogy haladunk előle, a kettő egyre több elemében kapcsolódik össze, hogy a végkifejletre minden összefüggés világossá váljon. Az igazi világsikerek ezt még némi misztikummal is megfűszerezik, erre a legjobb példa talán A labirintus, Kate Mosse (NEM a szupermodell) Languedoc-sorozatának első kötete, most pedig Alma Katsu Halhatatlan című regénye. Ennek szereplői a jelen valósága mellett egy időn kívüli, mágikus világban mozognak, ahol Lanore, a szenvedélyes fiatal lány elköveti azt a meggondolatlanságot, hogy varázslattal akarja magához kötni hűtlen szerelmesét. Ebből pedig soha semmi jó nem sül ki – itt sem. (Alma Katsu: Halhatatlan – Agavé Könyvek).

Ezen kívül a nők olvasnak még krimiket. Nemcsak mértéktartó, kegyetlenségektől lehetőleg mentes eseteket, hanem durva történeteket is. A legdurvább sztorikat azonban soha nem a szerzők, hanem a valóság írja, ezt bizonyítja Tarjányi Péter A pápa emberei című könyve is. A szerző valaha a magyar titkosszolgálatnál dolgozott, és a téma ma sem áll távol tőle, úgyhogy ha ő azt mondja, ügynökök egész hada tevékenykedett a háttérben a II. János Pál pápa elleni merényletben, akkor hihetünk neki. Ha pedig még azt is mondja, hogy a szóban forgó ügynökök között több nőnemű is akad, aki férfikollégáihoz hasonló ügyességgel rejtőzködik, konspirál, kombinál és szükség esetén lő, akkor még inkább hihetünk neki. (Tarjányi Péter – Dosek Rita: A pápa emberei – Libri Kiadó)