4 regény az ELLE szerzőitől

Kollégáink nemcsak cikkírásban remekelnek!

A könyv egy szürreális világba enged betekintést a fiatal Orsi életén keresztül. A harmincas lány Rigó nevű macskájával egy varázslatos villa tetőtéri lakásába költözik, ahol elsőre minden idillinek és mesebelinek tűnik. De csak tűnik, a történetben ugyanis megjelenik az idős Bori néni, aki saját életén és jólétén kívül mással nem nagyon foglalkozik, és nem mellesleg a fiatal lány szomszédságában éli udvarlókkal teli mindennapjait. Aztán jönnek a kínos és szürreális körülmények. Lidércekkel teli épület, hajcsomók a lefolyóban és a macskás Orsi, aki próbál zsíros önmagával megbarátkozni. Kifordított, hátborzongató képek játékos megfogalmazásban, egy egészen elferdített történeten keresztül.

Kata, az elegáns pesti galéria művészettörténésze egy fájdalmas szerelmi csalódást követően úgy dönt, kipróbálja a Hellinger-féle családállítást, ahol bebizonyosodik, magánélete kudarcaira a múltban kell keresnie a magyarázatot.A századelőtől napjainkig ívelő és a műkincskereskedelem izgalmas világába vezető regény egy fordulatos nyomozás és egy szenvedélyes szerelem története. „Nem véletlenül választottam mottóul Goethének a Charlotte von Steinhoz írt verséből két sort: „Tekinteted engem játszva járt át / kit aligha értett földi szem". A történetnek több síkja van, de én elsősorban azt akartam megfogalmazni, miért fontos megtalálni azt a társat, aki intellektuálisan is a partnerünk. Aki tudja, miről beszélünk, akinek nem kell folyton magyarázkodnunk, a jelenlétében háromszor is meggondolnunk, mondhatjuk-e azt, amit szeretnénk, meg fogja-e érteni" – mondja a szerző.

A Magas tenger című regény intellektuális detektívtörténet, mely sokkal inkább szól magáról a nyomozóról, mint a bűnesetekről, amelyekkel találkozik. „A prózában elsősorban nem a művészi, nagyon irodalmi szöveg vonz, hanem a jó sztorik, amelyek akár tűz mellett mesélve is tudnak hatni. Ám mivel a líra felől jövök, sokáig nem találtam a módját, hogyan meséljek: megszoktam, hogy a versben nem állhat fölöslegesen még egy határozott névelő sem, így aztán a prózáimat is a végletekig csupaszítottam, másfél oldalból néhány mondatra húztam, és ezek a megmaradt mondatok értelmezhetetlenül sűrűek lettek. Ez a gát ott szakadt át, hogy meglett az a figura, aki ennek a könyvnek a főhőse" – nyilatkozta könyvéről Babiczky Tibor.

A saját bőrén tapasztalta, milyen ellentét feszül az egyiptomi luxushotelek világa és a drótkerítésen túli valóság között. A regényt a szerző személyes élményei ihlették. „Másodéves egyetemista voltam, amikor egy utazási iroda idegenvezetőjeként kiküldtek Egyiptomba, egy világtól elzárt oázisba a sivatag szélére. Nem volt semmi a drótkerítésen túl, csak kóbor tevék és skorpiók. Kerítésen innen viszont annál inkább: luxusszállodák, golfpályák, telepített énekesmadarak, drága koktélok. Már az első napokban arcul vágott az óriási kulturális különbség, térd alatti bő szoknyát kellett viselnem negyven fokban, hátrakötöttem a hajam, és sokkal kimértebben kellett a helyi kollégáimmal (akik mind férfiak voltak) viselkednem, igen-nem válaszokat adnom, mert gyakran a kedves választ kezdeményezésnek vették. Az élményeimet egy kis fekete noteszbe írtam, ezeket felhasználtam mind, amikor a regényem írtam" – emlékszik vissza a szerző.