A mesekirály titkos élete: Jókai és a nők

Szécsi Noémi Jókai és nők című kötete új perspektívából mutatja be az írófejedelem életét, munkásságát, illetve a valós és fiktív nőalakjait. 

 

Ismerd meg jobban a 200 éve született Jókai Mór életét. 

Jókai mítosza

Szécsi Noémi munkássága az irodalomtörténet és a szépirodalom kedvelői számára is ismerős lehet, Halcsontos Fűző blogjában már egy évtizede megkezdte a 19. század elejétől a 20. század közepéig tartó időszak nőtörténeti kuriózumainak, vonatkozásainak bemutatását. Az előző években több, a témakörrel foglalkozó kötet is fűződik a nevéhez, mint a korszak női sorsainak közelképeit, részleteit bemutató „Régen minden lánynak jutott férj”, vagy az egészségügyi praktikákat és a női lét intim titkait is feltáró „Lányok és asszonyok aranyköve” című munkái.

Most megjelent, Jókai és a nők című könyvében, alapos kutatómunkával és érzékeny elemzéssel mutatja be, hogy a 19. századi Magyarország egyik legolvasottabb írója, Jókai Mór milyen viszonyt ápolt a nőkkel – legyen szó a szerelmeiről, múzsáiról vagy az irodalmi karaktereiről. Az idén 200 éve született Jókai mítoszát, a szabadságharcosból lett nyugodt, fenséges írófejedelem perszónáját életében is tudatosan építette, formálta, majd halála után főképp nőrokonainak megjelent visszaemlékezései, regényei, illetve filmek, kiállítások és megemlékezések építették tovább az elmúlt évszázadokban.

a valódi Laborfalvy Róza 

Szécsi Noémi könyvében kiemelt szerepet és rég megérdemelt, komoly tudományos érdeklődést kap Laborfalvi Róza élete és pályája, Jókai felesége, akinek személyisége, művészete, társadalmi státusza komoly hatással volt az író életére és pályájára. A szerzőnek köszönhetően nemcsak az író magánéletének kontextusait (és titkait) ismerhetjük meg jobban, hanem azt is, hogy a női karakterek, miként tükrözték saját tapasztalatai és vágyai mellett a korabeli nemi szerepeket, a házasság, a női függetlenség és a társadalmi mobilitás kérdéseit. A már életében is (halála után pedig végképp) idealizált, szinte emberek feletti nimbuszát jól mutatja nevelt lányának, Fesztyné Jókai Rózának leírása: „Tisztes, nyugodt, rózsaszirmokból összefújt (...) öreg mesekirály (…) a virágok, madarak lelke, fülemilék apja”. Regényeinek pozitív nőalakjai is hasonlóan eszményiek: tiszta lelkűek, erkölcsösek, feltétlen hűséget tanúsítanak a szeretett férfi iránt, akkor is, amikor ez saját szenvedésüket jelenti. Még a határozott, intelligens és cselekvőképes karakterek számára is a mindent átható, hőn vágyott cél a választott férfi őrangyalává, mártírjává, és természetesen hitestársává válni. 

Női karakterek, karakteres nők

Ahogyan a Jókai és a nők című könyv bemutatóján megtudhattuk a szerzőtől, Szécsi Noémitől, az író ilyen női karakterekkel saját életében talán sosem találkozott. Jókai édesanyja, a határozott, erős kezű és véleményű Jókainé özvegységének köszönhette önállóságát, hiszen abban a korban gyakorlatilag a nők számára az önrendelkezés szinte csak az özvegyi állapotban valósulhatott meg. Laborfalvi Róza Jókaival kötött házasságakor úgy volt az ország elismert és rajongott színésznője, hogy teljesen egyedül teremtett maga és (törvénytelen) gyermeke számára egzisztenciát. A férfira támaszkodó, életét attól függővé tevő női karakterek tehát csak Jókai képzeletének, nem valóságának alakjai.

A könyv a jól ismert sémák és alak mögé néz, kíméletlenül ír a legendákról, amiket hol a kortársak, hol későbbi korok, hol maga Jókai alakított úgy, hogy saját narratívájához illeszkedjenek. Az írás izgalmas és hiánypótló vállalkozás, amely egyszerre nyújt életrajzi betekintést és irodalomtörténeti, valamint nőtörténeti érdekességeket olvasója számára. A szerző érzékenyen és kritikus szemmel vizsgálja Jókai Mór életének női szereplőit, valamint azt, hogy regényeiben miként ábrázolta a női karaktereket. A könyv nem csupán az író magánéletének romantikus aspektusait tárja fel, hanem rávilágít a 19. századi Magyarország társadalmi és kulturális közegére is. Rengeteg izgalmas, bennfentes információt szolgáltat Jókairól és a körülötte megfordult karakterektől, Petőfi Sándor-Szendrey Júia párostól Móricz Zsigmondon át Feszty Árpádig. 

A neki már régóta kijáró figyelmet kapja meg Laborfalvi Róza alakja, akivel Jókai hosszú és gyümölcsöző, hatalmas botránnyal induló házasságot kötött. Róza hatása Jókai pályájára és életére letagadhatatlan, annak ellenére, hogy sokan és sokszor próbálták ezt másképp feltűntetni. Szécsi Noémi azonban biztos kézzel bontja le a rosszindulat és féltékenység szőtte hálót Róza körül.