Nincsenek barátaid? Négy módszer, hogy kevésbé érezd magad egyedül

Vannak azok, akik nagy csapattal mennek nyaralni, és itt vagy te, aki úgy érzi, hogy nincsenek barátai, és próbálsz megküzdeni magány érzésével. Segítünk, hogyan változtass ezen és érezd magad kevésbé egyedül.  

Gondold át, mit jelent számodra a barátság és milyen elvárásaid vannak - majd helyezd kapcsolataidat új megvilágítás alá

"Nincsenek barátaim" - gondolod. Lehet, hogy ez az érzés még gyermekkorodból ragadt benned. Azóta talán már továbbléptél, és az eltelt évek alatt változott a helyzeted, ám mégsem érzed úgy, hogy elegen vennének körül. Mi lenne, ha most megkérdőjeleznéd magadban a barátságról kialakított képet?

A barátságot hajlamosak vagyunk idealizálni: amikor egy esküvőn ülünk és fotókat vetítenek, néhányon elválaszthatatlan, összetartó csapatokról készült képeket látunk, másokon felismerünk régi ismerősöket, akik nagy csapattal nyaraltak együtt a tengerparton - ilyenkor könnyen előfordul, hogy kicsit kívülállónak érezzük magunkat. Előfordul olyan is, hogy agonizálni kezdünk boldog közös szelfik látványától is a közösségi médián. Pedig nem velünk van a baj, hanem azzal, amit leszűrünk a látszatból.

Ha abból indulunk ki, hogy a barátságnak felejthetetlen estékből kell állnia és egészen a sírig tartania kell, akkor könnyen csalódás érhet bennünket: a valóságban általában egy-két igaz barátunk van, és néhány közeli ismerős. Tulajdonképpen ez a kapcsolati rendszer már bőven elég ahhoz, hogy boldog és kiegyensúlyozott életet élhessünk.

Ezért érdemes érzéseidet és a magánnyal kapcsolatos hiedelmeidet új perspektívába helyezni: van a közeledben olyan barát, aki könnyen elérhető számodra, figyelmes veled, és akiről úgy érzed, neki mindent elmondhatsz? Talán ő nem számít? Amikor azt mondjuk, hogy vannak barátaink, nem arra gondolunk, hogy egy ötven fős bandához tartozunk, akikkel minden napra szervezünk programot. Ha ezt tudatosítod magadban, az segít a problémádat más nézőpontból látni, és abban is, hogy abbahagyd a hiábavaló, értelmetlen célok hajszolását. A minőség az, ami számít a barátságban, nem a mennyiség.

Idézd fel magadban a számodra fontos barátságok történetét, hogy megértsd, mi változott azóta

Ha úgy érzed, hogy a barátaid eltűntek mellőled, és csak mostanában ért utól a magány, akkor érdemes lehet végiggondolni, mi történt pontosan ezekkel a kapcsolatokkal, és miért nincsenek már jelen ezek az emberek az életedben. Könnyen lehet, hogy egyszerűen csak változott az élethelyzetetek vagy átalakultak a körülményeitek: ha valaki például férjhez megy és családot alapít, akkor megváltoznak a mindennapok, és a család sokszor elnyeli a barátságokra szánt időt, ez pedig nem rólad szól. 

Észrevehetsz ismétlődő tendenciákat is a megszakadt kapcsolatokban, amiért elhatárolódtak tőled - például ha túl sokat vártál valakitől, állandóan panaszkodtál vagy megpróbáltad birtokolni és kisajátítani egyiküket. Előfordulhat persze ennek az ellenkezője is, hogy éppen te voltál az, aki szabadulni akartál egy mérgező barátságtól, ami rossz hatással volt rád.

Ha ezekből le tudsz szűrni bizonyos tapasztalatokat, akkor azokat fel tudod használni a jövőben is, rendbe teheted magadban, hogy egy következő kapcsolatban hogyan érvényesítheted jobban magad, elhatározhatod, hogy jobban fogsz majd figyelni a másikra vagy éppen igyekszel majd jobban megnyílni. Ez nem azt jelenti, hogy a barátságok megszűnéséért csak te vagy a hibás, és magadra kellene vállalnod minden felelősséget (hiszen jól tudjuk, kettőn áll a vásár), de jó, ha felismered, te mit rontottál el. Csak akkor tudod kontrollálni gyengeségeidet egy kapcsolatban, ha tudod, mik azok pontosan.

Sodródj az árral, engedd meg másoknak, hogy ők vezessenek 

Határozd el már most: nyitott leszel új kapcsolatokra. Valószínűleg van is ötleted, hol lehetne új ismerősöket szerezni, legyen az munkahely, edzőterem, csoportos jógaóra vagy kreatív festőkurzus. Ha olyan helyeken keresgélsz, ahol te is jól érzed magad, máris lesz bennetek valami közös, ami azért szerencsés, mert biztosan tudtok miről beszélgetni. De mi lesz azután - kérdezheted. Ha úgy gondolod, hogy nincsenek barátaid, valószínűleg nem bízol önmagadban és azzal kapcsolatban is félelmeid lehetnek, hogy szimpatikus vagy-e másoknak.

A legfontosabb, hogy ne görcsöljünk rá a dologra, ilyenkor ugyanis az ember hajlamos elkövetni olyan hibákat, amelyeket normál esetben nem tenne: túlságosan erőltetjük a további találkozást (csak egy kávé, az belefér, nem?), minden mondatunkra nagyon figyelünk, minden válaszunkon aggodalmaskodunk, hogy az tetszeni fog-e a másiknak. De az sem katasztrófa, ha esetleg így járunk: ismerjük be őszintén, hogy mostanában kicsit megingott az önbizalmunk, és ez az oka annak, ha néha furcsán viselkedünk.

Ilyenkor szerencsésebb, ha hagyjuk, hogy a másik fél vegye kezébe az irányítást.  Ez nem azt jelenti, hogy neked nem kell semmilyen erőfeszítést tenned a barátságért, vagy beletenned a szíved-lelked, inkább csak azt, hogy engedd a másiknak, hogy ő diktálja a tempót, az ismerkedés ritmusát, és ő hozzon döntéseket azzal kapcsolatban, miről akar veled beszélgetni vagy mikor akar találkozni. Sodródj kicsit az árral, hagyd, hogy minden a maga idejében történjen, és engedd el a stresszelést azon, hogy vajon milyennek látnak téged (hogyan viselkedsz, mit mondasz), csak érezd jól magad.

Fedezd fel az egyedüllétben rejlő lehetőségeket, hogy jobban érezd magad a bőrödben és könnyebben kapcsolódj másokhoz

Egy igazi barátság nem egyik napról a másikra születik meg, szorosabb kapcsolat kialakulásához időre van szükség. Addig is érdemes önvizsgálatot tartanunk és felfedeznünk, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségeink vannak még. Ha extrovertáltak vagyunk, akkor szinte újjászületünk mások társaságában, ha introvertáltak, akkor viszont éppen az egyedüllétből tudunk erőt meríteni. Olyan is előfordul, hogy mindkét típusból van bennünk. Ha inkább a társasági életet preferáljuk, akkor is fontos viszont, hogy felfedezzük a bennünk rejlő dolgokat és ehhez néha meg kell állljunk kicsit.

Bármilyenek is legyünk, érdemes elgondolkodnunk azon, hogyan tudjuk a leginkább kihasználni magányos időszakainkat. Vegyük számba, mire van szükségünk a kiteljesedéshez, mivel tudjuk elfoglalni magunkat, ami épít is bennünket. Persze hajlamosak lehetünk azt mondani, hogy már minden kipróbáltunk. Ilyenkor azonban tegyük fel a kérdést: valóban így van, vagy csak kitölteni akartuk az üresjáratokat? Tényleg olyan dolgokba vágtunk bele, amelyek örömet okozhatnak nekünk? 

Ez egy kiváló időszak arra, hogy új dolgokat próbáljunk ki, méghozzá egyedül. Amikor csak az számít, minket érdekel-e, mi élvezzük-e. Talán épp ezek az elfoglaltságok vezetnek el majd minket egy új közösséghez. És ott, ahol jól érezzük magunkat, hirtelen majd azt vesszük észre: varázslat történt, többé nem vagyunk egyedül.

Forrás: ELLE