Nem mindenki reggeli ember, és ezzel nincsen semmi baj

Nem mindenki indul lendületes már kora reggel. 
 
 
 

A korán kelést a mai napig hajlamosak vagyunk a fegyelmezettséggel, a sikerrel és a produktivitással összekapcsolni. Hiszen, aki hajnalban kel, az jó eséllyel már korán nekiáll intézni a napi feladatait, ez miatt pedig automatikusan rendezettebbnek és tudatosabbnak tűnik. Eközben pedig azok, akiknek lassabban indul a reggelük gyakran megkapják, hogy lusták, szétszórtak, kevésbé motiváltak. Pedig a valóság azért ennél jóval árnyaltabb. 

Miért övezi ekkora kultusz a korán kelőket?

A „ki korán kel, aranyat lel” típusú mondások régóta azt sugallják, hogy a korai ébredés egyfajta erény. A reggeli emberekről sokan azt feltételezik, hogy fegyelmezettek, hatékonyak és mindig egy lépéssel mások előtt járnak. Ezzel szemben az éjjeli baglyokat gyakran negatív sztereotípiák kísérik, úgy tűnhet, mintha rosszabb szokásaik lennének, vagy kevésbé tudnák kézben tartani az életüket. Pedig a korai kelésnek is megvannak a maga árnyoldalai. A szakértők szerint aki nagyon korán kezdi a napot, sokszor estére teljesen kifárad, így kevesebb energiája marad a társas kapcsolatokra, a kikapcsolódásra vagy akár a spontaneitásra. Egy túl szigorú napirend ráadásul könnyen merevvé válhat, és ha valaki stresszesebb időszakba kerül, ezt a rutint is nehéz fenntartani.

Az esti órák sokaknak valódi csúcsidőszakot jelentenek

Bármennyire is a reggeli rutinokat ünnepli a kultúránk, a tudomány szerint nem mindenkinek akkor működik a legjobban az agya. Vannak, akiknek a délutáni és esti órák hozzák meg az igazi fókuszt, kreativitást és lendületet. A pszichológusok szerint ilyenkor a külső nyomás is csökkenhet: kevesebb a zavaró tényező, csendesebb a környezet, és könnyebb elmélyülni a feladatokban.

Mindennek a hátterében az úgynevezett alvási kronotípus áll, vagyis az, hogy a szervezet természetes ritmusa mikor van a leginkább csúcsformában. Az éjjeli baglyoknál ez jellemzően késő délutánra vagy estére esik. Nem véletlen, hogy sok kreatív ember, művész vagy zenész is ezekben az órákban dolgozik a legjobban.

Nem lustaság, hanem eltérő működés

Fontos különbséget tenni aközött, hogy valaki egyszerűen később pörög fel, vagy valóban rendszertelenül él. A szakértők hangsúlyozzák: a lelkiismeretesség, a teljesítmény és az ambíció nem kizárólag a korán kelő emberekre jellemző, éppen ezért igazságtalan lenne az éjjeli baglyokat automatikusan lustának vagy szétszórtnak bélyegezni. Fontos tudni, nem vagyunk egyformák, mindenki más ritmus szerint működik, és ez a ritmus idővel változhat is.

Van, aki akkor tud igazán összeszedett lenni, ha reggel hatkor már úton van, míg mások csak kilenc után érzik azt, hogy valóban megérkeztek a napba. Egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csak más.

A lényeg, hogy mi működik valóban

Szóval ahelyett, hogy folyamatosan másokhoz mérnéd a saját működésed, inkább figyeld meg, hogy te mikor tudsz a leginkább koncentrálni. Nem, nem mindenkinek való a hajnali produktivitás, de ettől még ugyanúgy lehet sikeres, tudatos és kiegyensúlyozott. Szóval a korán kelés nem valami erkölcsi fölény, az esti aktivitás pedig nem jellemhiba – és valójában ez a legfontosabb üzenet. 

(via)