A szakértő szerint így növelheted a mentális állóképességedet

Kovács Eszterrel, jóga, mindfulness és meditáció oktatóval arról beszélgettünk, miként építhetünk stabil középpontot egy bizonytalan világban. 

Bizonytalanság. Napjaink egyik legmeghatározóbb jelensége. Megválaszolatlan kérdések merülnek fel a hosszútávú tervezés kapcsán, néhány hír elolvasása negatív spirálba és aggódásba lökhet. Hogyan építhetünk erre a bizonytalanságra? Kovács Eszter, a Mat on the moon alapítója azonban kijavít: nem a bizonytalanságra kell építenünk, hanem a belső stabilitásunkra, az erőforrásainkra, az önismeretünkre és a megtartó rutinjainkra. 

ELLE: Váratlan és nehezen feldolgozható események sora történik itthon és világszinten is. Hogyan maradhatunk mentálisan stabilak ilyen körülmények mellett?

Kovács Eszter: A stabilitás elbírja, hogy észleld és reagálj a környezet változásaira. Nem merev szobrokra vágyunk, hanem olyan emberekre, akik képesek rugalmasan reagálni, nyitottan megfigyelni, lehetőséget találni ott, ahol sóhajtozni is lehet. Bármilyen stabil vagy, közben időnként odasúghatod magadnak: „Na ne, ez mégis mi?”  Van pár gyökerünk, amit érdemes megerősíteni annak érdekében, hogy jó tartóerők legyenek a hullámzásban. Ilyen a saját értékeinkkel való aktív kapcsolat. Ezalatt azt értem, hogy nem csak elmormolsz három kulcsszót, amit fontosnak tartasz, hanem valóban gyakorlod őket. És tudod, mi segít neked. Itt jön képbe az önismeret: tudni, mi terel vissza a középpontodba, mitől nyugszol meg, mitől gondolkozol tisztán. Ha úgy tetszik, mi törli le a homályt, amikor nem látszik előre az út. A világot nem tudod kontrollálni, de azt, ahogyan reagálsz rá, azt megváltoztathatod. Van hatalmad, és igen, ebben van felelősséged is. A kiépített eszközeidet használod a megbirkózásra azokban az esetekben, amikor valami felett abszolút nincs kontrollod. Nem tudsz tökéletesen felkészülni arra, amit nem ismersz, de dolgozhatsz azon, hogy önmagad legmegtartóbb verziójával érkezz a kihívásokhoz.

ELLE: Hogyan fejleszthetjük ezeket a belső gyökereket, hogy kevésbé zökkenjünk ki, vagy ha mégis, könnyebben visszataláljunk a középpontunkba? 

Kovács Eszter: Technikákkal, tudatossággal, rendszeres és következetes gyakorlással, és persze idővel. Ez szinte minden változás receptje. Ami nem tudatos, afelett nagyon kevés kontrollod van. A szembenézés az első lépés. Mivel birkózol meg nehezen? Mi az a reakció, ami hátráltat? Hol nem tudsz mélyen lélegezni? A munkámmal, a workshopokkal, az online oázissal a technikában tudok segíteni. Eszközöket adok. Lélegzet, mozdulat, barátkozás az elméddel, megérkezés a testedbe. A gyakorlásra és az időre azért van szükség, mert a legtöbb dolog, ami terhes, nem most kezdődött: ezerszer ismételtük magunknak az önkorlátozó hiedelmeket, ezért – hogy ezek változhassanak – be kell gyakorolni az újat. Néha pont a türelemre kell összpontosítani, hogy lehetővé váljon a változás abba az irányba, ahová indulsz.

ELLE: Rátapintottál, nekem sokszor pont a türelmetlenség az, ami akadályt jelent – a túlgondolással karöltve. Hogyan fékezhetjük meg száguldó gondolatainkat és szelídíthetjük meg az aggódó elménket?

Kovács Eszter: Az áttörést számomra az a felismerés hozta, hogy nem vagyok egy a gondolataimmal. Képes vagyok megfigyelni és megkérdőjelezni őket, majd engedni, hogy tovább álljanak. Általában az az ösztönös reakció, hogy megpróbálod őket elhessegetni, amitől csak hangosabban térnek vissza, vagy felülsz rájuk és hagyod, hogy magaddal ragadjanak, néha egészen hosszas negatív spirálba. 

Képzeld el, hogy úgy figyeled a gondolataidat, mint a felhőket. Nem futsz utánuk, nem hunyod be a szemed, ha valamelyik nem tetszik. Próbáld ki, hogy csendben ülsz és figyeled, mi folyik a fejedben, anélkül, hogy hagynád, hogy elsodorjon.

Mondhatod a felmerülő gondolatoknak, hogy egy gondolat vagy – nem több és nem kevesebb! Majd elengeded, és megfigyelheted a következőt. Ha nézted őket egy darabig, fontolóra veheted, hogy milyenek: mik azok, amik gyakran felmerülnek, hogyan hatnak az életedre, a világlátásodra. Ha nem segítenek téged, milyen gondolatot gyakorolhatnál helyettük? Hiszen a visszatérő gondolataidat is formálhatod, de ezt csak akkor tudod megtenni, ha előbb megismered őket. A megfigyelés segít távolságot teremteni köztük és önmagad között. Nem kell összeolvadni az aggódással.

ELLE: Milyen apró, bármikor bevethető technikát használhatunk az idegrendszerünk nyugtatására?

Kovács Eszter: A légzőgyakorlatok fantasztikusak, hiszen a lélegzet mindig veled van. A tested lenyűgöző, neki csak a jelen létezik. De most a rezilienciáról, a rugalmas megbirkózásról beszélgetünk. Először is tisztázzunk valamit: már most reziliens vagy, hiszen vészeltél át nehézségeket, és a viharok, a megoldott kihívások szolgálhatják az épülésed.

Íme egy gyakorlat: Idézz fel egy stresszhelyzetet, amit már lezártál! Lehet egy konfliktus, külső nehézség, ami hatott rád vagy egy negatív visszajelzés a munkádban. Töltsd ki az alábbi táblázatot a helyzethez kapcsolódóan: ossz fel egy lapot négy részre, és haladj végig a kérdéseken. Ha időről-időre elvégzed ezt a feladatot, egy egész bankod lesz emberekből, akikre számíthatsz, eszközökből, amik megnyugtatnak, erőforrásokból, amikre támaszkodhatsz és megoldási mechanizmusokból, amik működnek. Miért fontos ez? Mert amikor éppen a nehézség közepén állsz, nehéz tisztán látni és emlékezni a lehetőségeidre. Neked viszont egy egész reziliencia bankod lesz. Ha a négy fiók egyikét üresnek érzed, változtathatsz! Talán több energiát kell tenned a kapcsolataidba; előfordulhat, hogy nincsenek hatékony eszközeid a megbirkózásra és megoldásra, ezért tanulnod kell új módszereket, technikákat; az erőforrások a hitrendszeredről árulkodnak, milyennek látod magadat és a világot. Ezt is formálhatod. Ne feledd, lehet, hogy nem mind a négy szegletben cselekedtél úgy, mint amit a jövőben is alkalmazni szeretnél. Ezek a reakciók, megbirkózások ugyan nem lesznek a bankod részei, de tanulságnak annál jobbak. És most már tudatosan látod őket. Ez az első lépés a változtatásra.