„A női méltóságról van szó” – akik a menstruációs szegénység felszámolásáért küzdenek

A menstruációs szegénység kézzel fogható tapasztalatairól, a felszámolásáért tevő civil szervezetek munkájáról, és hosszútávú hatásairól beszélgettünk három intézmény munkatársával. 

A menstruációs szegénység kifejezés első hallásra gazdasági problémának tűnik, valójában azonban sokkal komplexebb viszonyrendszert takar, ami nők és lányok millióinak életét befolyásolja világszerte. Azon túl, hogy valaki megengedheti-e magának a menstruációhoz szükséges higiéniai eszközöket, azt is kérdésként veti fel a jelenség, hogyan viszonyulunk a női test működéséhez, és mit tartunk elég fontosnak ahhoz, hogy közösségi szinten foglalkozzunk vele. 

Ahogy az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője, L. Ritók Nóra összefoglalja:

A női méltóságról, illetve első sorban a női önrendelkezésről van szó.

Maga a szóösszetétel is árulkodó: a menstruáció és a szegénység témája is tabusított, sokszor szégyennel terhelt jelenség, még a fejlett világban is.

társadalom vs. Nők

Rengeteg rétegben tetten érhetjük a téma iránt tanúsított társadalmi hozzáállás visszásságát. Míg egy sebkezelő krémnél lehet piros színű vért látni, az intim higiéniai termékeket bemutató reklámokban kék folyadék helyettesíti a menstruációs vért, a munkahelyeken még ha van is menstruációs szabadság, a nők nem szívesen használják, hogy ne kelljen erről a “kínos” ügyről beszélniük. A fejlődő országok egyes térségeiben mindehhez társadalmi kirekesztés, egyes területeken fizikai elzárás, és ezekből kifolyólag súlyos egészségügyi kockázat is kapcsolódik. 

Miközben számos, elsősorban férfiakat érintő egészségügyi kérdés (a kopaszodástól az erekciós problémákon át) önálló iparágakat, kutatásokat és nyílt társadalmi párbeszédet kapott, a menstruációhoz kapcsolódó költségek és testi-lelki terhek jobb esetben magánügyként, rosszabb esetben teljesen elutasított, tabusított témáként voltak és vannak jelen a mindennapjainkban. Ez különösen jól látható az endometriózissal vagy PCOS-sel élő nők mindennapjaiban, akiknek tapasztalatait a – strukturális nemi egyenlőtlenségekkel erősen terhelt – orvosi gyakorlat hosszú időn keresztül alulértékelte és rendszerszinten háttérbe szorította. A következmények azonban nagyon is érezhetőek! Fertőzések, krónikus fájdalom, jelentős fizikai, mentális és gazdasági teher formájában is.

Akik valóban segítenek

Magyarországon is egy több civil szervezet és sajtóorgánum kezdett foglalkozni a témával. Bár reprezentatív hazai adatok átfogó felmérés hiányában nem állnak rendelkezésre, különböző kutatások és programok alapján a probléma több tízezer embert érinthet – és sztereotípiákkal ellentétben nem kizárólag a társadalom peremén élőket. Gazdasági bizonytalanság idején a nők különösen gyakran szorítják háttérbe a saját szükségleteiket a család érdekében, így a menstruációval járó kiadások sok esetben „láthatatlan spórolássá” válnak. A leginkább érintett réteget azonban halmozottan hátrányos helyzetű, illetve mélyszegénységben élő személyek alkotják, akik körében az érintettség aránya akár a 90%-ot is meghaladhatja. Ritkán gondolunk bele, milyen szerencsések vagyunk, amikor alapvető dolgok – biztonság, tisztaság, méltóság – maguktól értetődőek a mindennapjainkban. Azok az emberek és szervezetek, akik csendben, következetesen és hosszú éveken át dolgoznak a legkiszolgáltatottabbak mellett, nemcsak segítséget nyújtanak, hanem emberi tartást, reményt és jövőképet is adnak. 

Az Igazgyöngy Alapítvány 1999 óta dolgozik Kelet-Magyarországon, a berettyóújfalui térségben a gyermekszegénység és a generációs elszegényedés felszámolásán. Egyik programjuk részeként jött létre a Szuno társadalmi vállalkozás, ahol helyi nők kézműves munkában készítenek pille tokokat, amely egyszerre segíti a diszkrét menstruációs eszközhordást és biztosít számukra jövedelemszerzési lehetőséget. Az értékesítés bevételét beleforgatják a menstruációs szegénység enyhítésére.

A Motiváció Műhely Szegeden és annak környékén működő szakmai közösség, amely hátránykompenzáló tevékenységként tanodákat hoz létre és működtet. A menstruációs szegénységet a fenntarthatóság témakörével ötvözve igyekszik megoldást nyújtani az érintetteknek. 2021 óta biztosít mosható betéteket és a hozzájuk szükséges háttértudást a tanodájukba járó fiataloknak, aminek sikere egyértelmű és a résztvevők köre folyamatosan bővül. A Műhely vezetője, Makádi Balázs kezdeményezésére – a szegedi önkormányzattal együttműködésben – a Szeged Jövője Egyesület ingyenesen menstruációs eszközöket kínáló automaták felállítását is elérte, ami komoly segítség a környéken élő rászorulóknak.

A Baptista Szeretetszolgálat az úgynevezett Felzárkózó Települések program keretében, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Hajdú-Bihar vármegyében és Nógrád vármegyében és Pest vármegyében található Tatárszentgyörgyön Jelenlét Pontokon keresztül biztosít alapvetően hiánypótló, komplex szolgáltatásokat a leghátrányosabb helyzetű, mélyszegénységben élő célcsoport számára. A terepen dolgozó szakemberek folyamatos jelenléttel, bizalmi kapcsolatokra építve biztosítanak menstruációs higiéniai eszközöket, egyéni edukációt és támogatást, valamint segítik az érintetteket az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésben. 

Méreteiben – és reméljük, hatásában is – példátlan a 2025-ben indul médiapiaci összefogás, a MENSZ kampány, amiben a Central Médiacsoport kezdeményezésére több, fontos sajtószereplő (ELLE, Glamour, WMN és Női Váltó szerkesztőségei és a Terézanyu projekt) felületein keresztül igyekszik tabudöntő párbeszédet kezdeményezni, illetve országos gyűjtést is szervez a menstruációs szegénységben élők megsegítésére a Baptista Szeretetszolgálattal karöltve. Itt találod a gyűjtőpontok listáját. 

A menstruációs szegénység valójában

A kifejezés alapvetően egy hiányállapotra utal, azonban nem csupán a menstruáció során használt termékek elérhetetlenségéről van szó, hanem olyan – sokak számára alapvetőnek tekintett – feltételek eléhetetlenségéről is, mint a biztonságos környezet, a tiszta víz, a megfelelő hulladékkezelés vagy a felvilágosítás. 

Steigler Anett, a Motiváció Műhely munkatársa így írja körül a fogalmat: „A menstruációs szegénység egy több összetevős probléma. Az egyik része az, hogy a nők, lányok nem jutnak hozzá megfelelő higiéniai termékekhez, de ezen kívül fontos szempont az infrastrukturális hátrányok, hiányok kérdésköre. Amikor valaki otthon nem tud megfelelő módon tisztálkodni, nincs folyóvíz, vagy megfelelő tisztaság az otthonában.” 

Ehhez hozzátartozik a biztonságos, intimitást lehetővé tevő környezet hiánya is, aminek nehézségeit L. Ritók Nóra világítja meg:

Azt a lakhatási szegénységet, amit az általunk segített családoknál tapasztalunk, a legtöbben el se tudják képzelni. Hiszen a lányok egy térben vannak az apjukkal, a fiútestvéreikkel, és olyan kérdések is felmerülnek, hogy hol mossa ki a betétet, amikor nincs a házban a víz, mert a kútról kell behozni, vagy hol fogja megszárítani az eszközöket.”

Ezek a tényezők önmagukban is alkalmasak arra, hogy diszkomfort- és szégyenérzetet váltsanak ki, főleg a serdülők körében. A harmadik összetevő pedig a megfelelő ismeretek hiánya, hiszen központosított edukáció hiányában az érintett csoportoknak sokszor nincs elég információja a saját testük működéséről, a saját ciklusukról. 

Edukáció, érzékenyítés

Mindhárom alapítvány munkatársai egyetértenek abban, hogy a témával kapcsolatos felvilágosítást kiemelten fontos lenne már az iskolai közegben megkezdeni, ideális esetben állami edukációs program keretében. 

A Motiváció Műhely programjai pont erre igyekeznek gyógyírt találni, saját, tanodai környezetükben. „Kiemelt figyelmet fordítunk az információátadásra. 2021-ben indított kampányunkban és azóta is, nem pusztán átadjuk a termékeket azoknak, akik igénylik, hanem edukációs eseményekkel, foglalkozás sorozatokkal kötjük össze. Ez azóta rendszeressé vált, és nem csak a női ciklusra van kiélezve, hanem a szexuális egészség nevelés témakörét is magába foglalja. Ez beépült a tanodai munkába, folyamatosan vannak foglalkozások, egyrészt a fiúk, lányok testének működésével, reprodukcióval, szexualitással, és ezek testi-lelki oldalával kapcsolatban” – mondja Steigler Anett. 

Mindhárom szervezet tapasztalatai egybecsengenek, hogy ez az edukáció az, ami valódi változást tud hozni. A szervezetek által létrehozott nyílt kommunikáció hatása a témáról abszolút érzékelhető: idővel egyre többen mernek kérdezni, segítségért fordulni a munkatársakhoz, ami visszahat a családokon belüli dinamikákra is, ahol szintén könnyebben megindul a beszélgetés a tabuként kezelt témáról.

Mélyreható változást azonban nem csak az érintettek edukációjával, hanem széleskörű társadalmi érzékenyítéssel lehetne elérni. A család minden tagja, de a többségi társadalom érzékenyítése is fontos pont.

Bégányi Nóra, a Baptista Szeretetszolgálat szakmai koordinátora így vall erről: „Csak akkor érhetünk igazán célba, ha a mikro-környezet is a támogató és a többségi társadalom is segít – nem gúnyol, lekicsinyel, lekezel, eltávolodik, viszolyog, hanem támogató kezet nyújt. Mindenképp két irányba kell gondolkodni. Egyrészt a többségi környezet érzékenyítése, másrészt a problémamegoldás azoknál a személyeknél, ahol erre szükség van.”

Mentális teher

A menstruációs szegénység azonban nem csak az eszközök, az infrasturktúra és információ hiányában jelenik meg, komoly mentális terhet ró az érintettekre, több szempontból is. Szégyenérzet, a kortársak csúfolódása, saját nőiességük teherként való megélése és az iskolából való kényszerű kimaradás is ide tartozik. 

Az Igazgyöngy Alapítvány – az első olyan szervezet, akik a 2010-es években megfogalmazták és felhívták a figyelmet arra a jelenségre, amit a legszegényebb rétegekben tapasztaltak a menstruációval kapcsolatos hiányosságok terén – szakmai vezetője, L. Ritók Nóra így mesél a tapasztalatairól:  

„Már több, mint tíz éve, hogy felfedeztük azt a mintázatot, hogy a menstruációjuk alkalmával a generációs szegénységben élő lányok közül túl sokan otthon maradnak. Amikor olyan bizalmi kapcsolatba kerültünk a családokkal, hogy ennek az okaira már rá mertünk kérdezni, megtudtuk, hogy azért történik ez, mert nincs pénzük betétre, és így menstruáció ideje alatt inkább nem mennek el otthonról. Akkor kezdtünk el ezzel átfogóbban foglalkozni, és akkor mutatták meg a helyi édesanyák, hogyan hajtogatnak anyagból egyszer használatos betétet, de amikor az egyik lánynál ezt észrevették a többiek az osztályban, akkor elkezdték csúfolni, és utána ő is inkább otthon maradt.”

Hasonló tapasztalatokról számol be a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa, Bégányi Nóra, kiegészítve a hiányállapottal járó egészségügyi kockázatokkal: „Az iskolából kimaradás jellemzően azért fordul elő, mert nem állnak rendelkezésre a megfelelő higiéniai eszközök. Ezek hiányát olyan dolgokkal pótolják, ami higiéniailag nem megfelelő. Egészen elképesztő és torokszorító kényszer-megoldásokat lát az ember az érintetteknél.

A legtöbbeknek meg sem fordul a fejében, hogy a 21. században mennyire embereknek ez a problémája.  Meglepő az, amivel próbálják ezek a fiatal lányok elfedni ezeket a helyzeteket. Igazából a legnagyobb részük ettől függetlenül próbál elmenni az iskolába, de jellemző, hogy zokni, zsebkendő, anyagdarabok és rongyok pótolják a betétet.

Itt már az egészségügyi kockázat is megjelenhet, ugyanis fertőzések, abból kialakuló komolyabb betegségek is előfordulnak, mert a szégyenérzet miatt a nőgyógyászati vizsgálat is elég későn szokott megtörténni. Általában az első várandóssággal találkoznak nőgyógyásszal, sok esetben korábban nem. Sokszor az alapvető személyes higiénával kapcsolatos felvilágosítást sem kapják meg otthon, sem az iskolában, így igyekszünk az alapoktól kezdeni és felkészíteni őket a menstruációval járó minden témakörre.” 

A menstruációs szegénység tehát hatással van az érintettek anyagi, fizikai és mentális állapotára, ezekből következően pedig iskolai jelenlétére, munkavállalási lehetőségeire, és hosszútávon a jövedelmi helyzetre és életpályájára is.

mensturációs egészség

Nem véletlen, hogy a szakmai diskurzusban egyre inkább a „menstruációs egészség” fogalma kerül előtérbe a szegénység helyett. Ez a megközelítés nemcsak a termékekhez való hozzáférést hangsúlyozza, hanem a tiszta víz, az edukáció, az egészségügyi ellátás és a megbélyegzésmentes környezet fontosságát is. Vagyis azt az alapvető jogot, hogy a menstruáció ne hátrány, hanem a női élet természetes része lehessen. Ebben az értelemben tehát a menstruációs szegénység, illetve menstruációs egészség témája nem egyszerűen anyagi kérdés, hanem messzemenően káros hatású kulturális örökség is: annak a következménye, hogy a női test működéséről hosszú ideig nem volt lehetőség nyíltan beszélni.

A 2010-es évek második felétől azonban Magyarországon is egyre nagyobb visszhangot kaptak azok a civil kezdeményezések és médiamegjelenések, amelyek először mondták ki hangosan a problémát, és kezdték a társadalom számára fontos, közös és univerzális ügyként kezelni.

Magyarországon mára több civil és szervezeti kezdeményezés dolgozik a menstruációs szegénység enyhítésén: az egyik, legtöbb közösségi média figyelmet kapott a 2018-ban indult #nemluxustáska kampány egy civil adománygyűjtő mozgalom, amely önkéntesek által felajánlott női táskákba tett intim higiéniai termékeket juttat el rászoruló nőknek.

A Magyar Vöröskereszt Lányból nővé programja, a P&G támogatásával higiéniai eszközökkel és edukációval támogatva menstruáló lányokat több száz iskolában.  

A Tesco Menstruáció nem luxus kezdeményezése platformot teremt a tudatosság növelésére és adománygyűjtésre, miközben a saját munkatársak és vásárlók számára is elérhető támogatási lehetőségeket kínál, a „méltóságteljes menstruáció” megélésének lehetőségét akarja megteremteni, ami mindenkit megillet.

Az Ökofem és a Zöld Fordulat közös, menstruálni drága kampánya keretében jelenleg közösségi események és menstruációs eszközök gyűjtése is zajlik.