Miért tűnnek el az új dolgozók az első nap előtt? – ez a karrier-catfishing jelenség

Egyre több esetben fordul elő, hogy a munkára kiválasztott pályázó nem jelenik meg az első munkanapján – előzetes jelzés vagy magyarázat nélkül. Ezt a jelenséget hívják karrier-catfishingnek, és leggyakrabban a Z generáció tagjainál figyelhető meg. 

A karrier-catfishing mögött gyakran nem hanyagság vagy felelőtlenség, hanem a munkavállalók és a munkaadók közötti bizalomhiány, valamint a kiábrándító felvételi folyamatok állnak. A jelenség azonban túlmutat a fiatalokon: egyre szélesebb körben terjed, és rámutat a munkaerőpiac mélyebb problémáira. Miközben a munkáltatók a megbízhatóság hiányát kifogásolják, a munkavállalók úgy érzik, csupán viszonozzák azt, ahogy velük bánnak.

a karrier-catfishing jelensége

A kifejezés eredetileg az online világban vált ismertté: olyan megtévesztő viselkedést ír le, amely során valaki egy kitalált személyazonosságot hoz létre, általában egy konkrét célpont megtévesztésére. A munka világában ez a fogalom olyan esetekre utal, amikor egy pályázó elfogadja az állásajánlatot, de az első munkanapján nem jelenik meg, és erről nem is értesíti a munkaadót. Ezzel a munkáltatók sokszor csak akkor szembesülnek, amikor már minden előkészület megtörtént és a csapat várná az új kollégát. Ez nemcsak operatív fennakadást okoz, hanem pénzügyi veszteséget és csalódottságot is. A viselkedés gyakran egyéni döntésnek tűnik, de valójában szélesebb társadalmi és gazdasági okokra vezethető vissza.

a helyzet számokban

Egy 2025-ös felmérés szerint a Z generáció (27 év alattiak) 34%-a vallotta be, hogy már előfordult vele ilyen eset – azaz elfogadott egy állást, majd egyszerűen nem jelent meg az első napon. Az Y generáció (28–43 év közöttiek) körében ez az arány 24%, míg az X generáció (44–59 év) esetében 11%, a baby boomereknél (60 év felett) pedig csupán 7%. Mindez azt mutatja, hogy bár a jelenség leginkább a fiatalabb korosztályhoz köthető, nem kizárólag rájuk jellemző. A háttérben jellemzően hasonló okok állnak: kiábrándultság, túl hosszú kiválasztási folyamatok, vagy egyszerűen egy vonzóbb ajánlat felbukkanása. Egy másik kutatás szerint három munkavállalóból kettő már ghostingolta (tehát jelzés nélkül szakította meg a kommunikációt) a leendő munkáltatóját legalább egyszer.

szellemhirdetések és kiábrándulás

Egy friss adat szerint ma már 100–200 jelentkezés is szükséges lehet egyetlen állásajánlat elnyeréséhez. A jelentkezők közben gyakran tapasztalnak hosszú várakozási időket, elmaradó visszajelzéseket, vagy személytelen automatizált üzeneteket. Ráadásul sok esetben kiderül, hogy az álláshirdetés maga sem volt valós: a cégek olykor csak „szellemhirdetéseket” tesznek közzé, hogy úgy tűnjön, növekednek, vagy hogy versenyhelyzetet teremtsenek a meglévő alkalmazottak körében. Ezek az átláthatatlan gyakorlatok jelentősen csökkentik a munkavállalók bizalmát. Ha a felvételi folyamat nem tűnik komolynak, akkor a jelentkező sem érzi magát kötelesnek az együttműködésre.

Új értékrend, régi következmények

A fiatalabb nemzedékek másképp viszonyulnak a munkához, mint elődeik. Számukra a munka nem az élet központi eleme, hanem egy a sok életcél közül, eszköz az önmegvalósításhoz, nem pedig annak fókusza. Fontos számukra a rugalmasság, a mentális egészség, a személyes fejlődés és az értelmes munka. Ha egy cég ezeket nem tudja kínálni, vagy a felvételi folyamat során már visszariasztja őket, akkor könnyebben döntenek úgy, hogy visszavonulnak – akár az utolsó pillanatban is. Ugyanakkor ez a döntés hosszú távon megbélyegzéshez vezethet. Egyre több munkáltató tart attól, hogy a fiatal pályázók nem veszik elég komolyan a szakmai elköteleződést.

merre van a kiút?

A karrier-catfishing és az úgynevezett munkaadói ghosting közös vonása, hogy egyik fél sem érzi magát felelősnek a kapcsolat lezárásáért vagy tisztázásáért. Ezt a tendenciát csak akkor lehet megfordítani, ha a felek között újraépül a bizalom. A cégek részéről fontos lenne az átlátható, tiszteletteljes és gyors kommunikáció, valamint a valóban elérhető pozíciók hirdetése. A munkavállalók oldaláról pedig a tudatosság és a visszajelzés kultúrája segíthet. Kölcsönös felelősségvállalás nélkül a jövő munkahelyei tele lesznek „szellemhirdetésekkel” és „láthatatlan dolgozókkal”, és mindkét fél veszíteni fog.