3 dolog, amire a Z generációs munkavállalók mindig panaszkodnak

A Z generációs alkalmazottak egészen máshogy képzelik el a munka világát. 

Elképzeléseiknek pedig nem restek hangot is adni. Az idősebb kollégák persze gyakran legyintenek a panaszaikra, mondván, a munka felnőtté válás része, pedig az igazság az, hogy a Z generációsok sokszor rendszerszintű hibákra világítanak rá. Összeállításunkban most mutatunk 3 dolgot, amire sokszor panaszkodik ez a generáció, és amiben több lehet az igazság, mint az elsőre gondolnánk. 

Túl sok munka, túl kevés idő 

A Z generáció gyakran érzi azt, hogy irreális elvárásokat támasztanak feléjük: legyen szó határidőkről, túlórásáról vagy éppen multitaskingról. A félreértések elkerülése végett, nem arról van szó, hogy ők ne akarnának dolgozni, csupán csak nem látják az értelmét a túlterheltség romantizálásának. A korábbi generációk ugyanis máig képesek azt mondani, az extrém fáradtság normális, és a kemény munka jele. Valójában viszont az állandó leterheltség hosszú távon kiégéshez vezet, éppen ezért a Z generációsok részéről igenis jogos, hogy megkérdőjelezik az értelmetlen túlórákat. 

A mentorálás hiánya 

Sokan számolnak be arról, hogy a munkahelyükön nincs strukturált betanítást, ezt követően pedig a munkájukkal kapcsolatban nem érkezik érdemi visszajelzés, egyszóval hiányzik a mentorálás. Az új belépőket gyakran bedobják abba a bizonyos mélyvízbe, ami főleg egy első munkahelyes személynek frusztráló és ijesztő lehet.  A munka világa manapság bonyolultabb mint valaha, nemcsak szakmai, hanem pszichés értelemben is. A Z generációsok pedig – akik a visszajelzés kultúrájában nőttek fel – úgy vélik a „majd úgyis belejössz” stratégia toxikus és végtelenül elavult. Lássuk be, igazuk van! 

A munkaidő kérdése 

A covid idején rengeteg cég küldte kényszerből home officeba a dolgozóit, ám a járványidőszak lecsendesedése után tömegesen hívták vissza az irodákba a munkavállalókat. Az otthoni munkavégzés kapcsán erősen megoszlanak a vélemények, de annyi biztos, hogy a Z generáció abszolút előnyként kezeli egy állásjelentkezés esetében, ha van lehetőség a home officera, hibrid munkavégzésére, valamint, ha az időbeosztás is rugalmas. Sőt, ez már nem is kiváltságként, hanem alapként él a fejükben, ők már nem egy fix irodában képzelik el az életüket. Akárhogy is, pandémia alatt igenis bebizonyosodott, hogy a munka nem feltétlenül helyhez kötött. Egy rugalmas, nem helyhez kötött állással egyszerűbben alakítható ki a munka és a magánélet egyensúlya, ami a Z generációsok számára kiemelten fontos. Fontos, mindez nem lustaság, csupán egy mások számukra a prioritások. Amennyiben pedig a cégek nem veszik fel a tempót ezekkel a változásokkal, akkor nem kizárt, hogy az alkalmazottak idejekorán távoznak majd tőlük. 

(via)