A globális felmelegedés – bármennyire is szeretik egyesek kétségbe vonni – nem összeesküvés-elmélet.
A Föld melegszik, és ez nem érzés kérdése. Nem hangulat, nem médiahekk, nem politikai narratíva. Mérhető, dokumentált, tudományosan alátámasztott tény. Az elmúlt száz évben a globális átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedett, és a jelenlegi trendek alapján ez a folyamat csak akkor lassulhat, ha valóban radikális változások történnek. A globális felmelegedés ténye tehát alapvetően nem kamu, de nézzük csak, mi történik pontosan.
A felmelegedés hátterében az úgynevezett üvegházhatású gázok állnak. Ilyen például a szén-dioxid (CO₂), a metán és a vízgőz, amelyek csapdába ejtik a hőt a Föld légkörében. Ezek a gázok természetes módon is jelen vannak, ám az emberi tevékenység – elsősorban a fosszilis energiahordozók égetése, az erdőirtás és az intenzív mezőgazdaság – drasztikusan megnövelte a koncentrációjukat, az eredmény pedig az emelkedő átlaghőmérséklet, ami egyfajta láncreakciót indít el a bolygó rendszereiben.
Fontos tudni, hogy a globális felmelegedés nem elméleti vita, erre pedig az átlaghőmérséklet világszintű emelkedése, a sarki jégsapkák és gleccserek gyorsuló ütemű olvadása, a tengerszint emelkedése a bizonyíték, de a szélsőséges időjárás, valamint a növény- és állatfajok élőhely váltása vagy eltűnése is ennek a következménye.
A felmelegedés élelmiszerbiztonsági válságot, ivóvízhiányt, migrációs nyomást és gazdasági instabilitást hozhat magával. Az élővilág sérülése pedig visszafordíthatatlan veszteségeket jelenthet. A Intergovernmental Panel on Climate Change szerint ahhoz, hogy az átlaghőmérséklet-emelkedést 1,5 °C alatt tartsuk, 2030-ig közel 45%-kal kell csökkenteni a globális CO₂-kibocsátást, és 2050 körül el kell érni a nettó zéró állapotot. Ez nem optimista forgatókönyv, hanem a minimum ahhoz, hogy elkerüljük a legsúlyosabb következményeket.
Kevés szó esik róla, pedig kulcsfontosságú: az örök fagy (permafroszt) olvadása. Az északi félteke szárazföldjeinek mintegy negyedét borítja, és hatalmas mennyiségű, évezredek óta befagyott szerves anyagot tartalmaz. Ahogy ez a talaj felolvad, szén-dioxid és metán szabadul fel, ezzel pedig tovább gyorsul a felmelegedés.
Igen, de az idő kulcsfontosságú. A megoldások ismertek:
Szóval, mindebből jól látszik, a vészharangot már megkongatták, a de a jövőnk alakulása azon is múlik, mit teszünk most. Nem holnap, nem majd egyszer. MOST.
(via)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!