Azok számára, akik sikeresen lefogytak vagy éppen fogyókúráznak, jó tudni, hogy egy új kutatás szerint a napi mozgás mennyisége kulcsszerepet játszhat a tartós eredményben.
A korábban sokszor emlegetett „napi 10 000 lépés” helyett a szakértők most egy reálisabb célt emelnek ki, amennyi már elegendő lehet a súly megtartásához és a visszahízás esélyének csökkentéséhez. Ez a megközelítés nemcsak a fogyásról szól, hanem arról is, hogyan lehet hosszú távon stabilizálni az elért eredményeket. A kutatók szerint ugyanis nem maga a fogyás a legnagyobb kihívás, hanem az, hogy az új testsúly tartósan meg is maradjon.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a legtöbb embernél a fogyás utáni időszak a legkritikusabb. Statisztikák szerint körülbelül 80%-a azoknak, akik jelentős testsúlyt adnak le, néhány éven belül részben vagy teljesen visszahízik. Ennek több oka is van. Egyrészt a szervezet természetes módon „vissza akar térni” a korábbi energiaraktározási állapothoz. Másrészt az életmódbeli szokások – mint a mozgás mennyisége vagy az étkezési rutin – könnyen visszarendeződnek a régi kerékvágásba. A kutatók szerint éppen ezért van szükség egyszerű, jól követhető módszerekre, amelyek segítenek fenntartani a motivációt.
A napi lépésszám növelése az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy több mozgást építsünk be az életünkbe. A modern okoseszközök segítségével ma már könnyen nyomon követhető, mennyit sétálunk egy nap, így a célok is sokkal konkrétabbá válnak. A kutatás szerint a 8500 lépéses cél egy olyan középút, amely nem túl megterhelő, mégis hatékonyan támogatja a testsúly megtartását. Nem feltétlenül kell tehát intenzív edzésekre gondolni – sokszor már az is számít, ha többet sétálunk, lift helyett lépcsőt használunk, vagy egy megállóval korábban szállunk le a tömegközlekedési eszközökről.
A gyaloglás egyik legnagyobb előnye, hogy szinte mindenki számára elérhető. Nem igényel edzőtermi bérletet, különleges felszerelést vagy komoly fizikai felkészültséget. Ráadásul kíméletes az ízületekhez, így hosszú távon is fenntartható mozgásforma. A rendszeres séta nemcsak a kalóriaégetést segíti, hanem a szív- és érrendszer egészségére is jótékony hatással van. Emellett sokan arról is beszámolnak, hogy a napi séta mentálisan is feltölti őket: csökkenti a stresszt, javítja a hangulatot, és segít „kiszellőztetni a fejet”.
A kutatók szerint a legnagyobb előrelépés nem is feltétlenül a számokban rejlik, hanem abban, hogy az emberek konkrét, elérhető célokat kapnak. Egy általános tanács, mint a „mozogj többet”, sokkal kevésbé hatékony, mint egy jól meghatározott napi lépésszám. Az 8500 lépés egyfajta iránytűként működhet: nem nyomás, hanem kapaszkodó. Segíthet abban, hogy a mozgás ne kötelező feladat legyen, hanem a mindennapok természetes része.
Fontos kiemelni, hogy nincs mindenki számára tökéletesen azonos szám. Az ideális napi aktivitás függ az életkortól, az egészségi állapottól, a testsúlytól és az életmódtól is. A szakértők inkább irányelvként tekintenek az 8500 lépésre, nem pedig szigorú szabályként. A lényeg nem a tökéletesség, hanem a következetesség – vagyis az, hogy a mozgás hosszú távon is része maradjon a mindennapoknak.
Nincs egyetlen „tökéletes” napszak, inkább az számít, hogy rendszeresen be tudd illeszteni a napodba. A reggeli séta sokaknak ideális, mert beindítja az anyagcserét, javítja a hangulatot, és segít energikusan kezdeni a napot. Dél körül vagy ebéd után a séta különösen hasznos lehet, mert támogatja az emésztést és megtöri az ülő életmódot. A késő délutáni mozgás gyakran a leghatékonyabb fizikai szempontból, mivel ilyenkor a test teljesítőképessége is magasabb, és jó stresszlevezető a nap végén. Az esti séta inkább a lelassulásról szól, segíthet kikapcsolni és felkészülni a pihenésre, feltéve, hogy nem túl későn történik.
A legjobb sétaidő tehát az, amelyet hosszú távon is be tudsz tartani a mindennapjaid mellett. Akár reggel, akár este vagy napközben mozogsz, a lényeg a rendszeresség, vagyis, hogy az állandó mozgást beépítsd a szokásaid közé.
(via)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!