Covid-19: a delta variáns tönkreteheti a nyarunkat?

Nagy-Britannia hétfőn bejelentette, egyelőre nem enyhít tovább a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseken. Az ok: a fertőzöttek újra aggasztó növekedésnek indult száma, akiknél a vírus új, delta variánsát azonosították. Az ELLE utánajárt, mit kell tudnunk a gyorsan terjedő vírusmutációról és van-e okunk aggódni a nyári terveink miatt.

A britek nyári terveit egyetlen vonással húzta keresztül a koronavírus legújabb, delta névre keresztelt variánsa, amelyet először Indiában azonosítottak. Az Egyesült Királyságban az azonosított fertőzöttek száma újra emelkedőben van, ez pedig óvatosságra intette az egészségügyi hatóságokat is. Boris Johnson miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy a lezárások további enyhítését június 21. helyett július 19-re tolják el a jelenlegi vírushelyzet miatt. A Covid-19-betegek száma ugyanis meredeken emelkedik a delta variáns terjedése miatt, ami a miniszterelnök szerint „rendkívül aggasztó”. Az indiai variáns tehető felelőssé az újonnan regisztrált fertőzések mintegy 90%-áért, ez pedig elegendő indok volt ahhoz, hogy a járványügyi intézkedések enyhítésének utolsó szakaszát (amely engedélyezte volna az éjszakai szórakozóhelyek és a beltéri koncerthelyiségek újranyitását, valamint véget vetett volna a közösségi távolságtartásnak) némi hezitálás után hivatalosan is elhalasszák.

Ellenállóbb az antitestekkel szemben

A szóban forgó vírusvariánst – amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nevezett el hivatalosan delta variánsnak – először 2020 októberében mutatták ki Indiában, mára pedig legalább 44 országban van jelen. Idén májusban a WHO az „aggodalomra okot adó” vírusvariánsok közé sorolta, így a brit, a dél-afrikai és a brazíliai variánsok mellett már a delta is a legmagasabb járványügyi kategóriába tartozik. Egyik fő tulajdonsága ugyanis az eredeti SARS-CoV-2 vírushoz képest magasabb fertőzőképessége – ez azt jelenti, hogy könnyebben terjed, ráadásul a delta variáns a koronavírus elleni védőoltások nyomán termelődő antitesteknek is jobban ellenáll. (Becslések szerint 60%-kal fertőzőbb lehet a brit vírusvariánsnál, amely csak Nagy-Britanniában több mint 128 ezer ember halálát okozta.) Az eddigi tapasztalatok szerint a delta variáns által kiváltott tünetek megegyeznek a koronavírus-fertőzés általános tünetegyüttesével.

A vírus újbóli gyors ütemű terjedésére reagálva Nagy-Britanniában ismét heves oltókampány vette kezdetét. A felnőtt brit lakosság 79%-a kapta már meg a koronavírus elleni védőoltás első dózisát, ám a második adagot már csak 56,6% adatta be magának. A brit közegészségügyi hivatal (PHE) eddigi adatai pedig azt mutatják, hogy a delta variánssal megfertőzöttek túlnyomó többsége azok közül kerül ki, akik csak a védőoltás első adagját adatták be maguknak.

Az új vírusvariáns felbukkanását követően az eddigi oltóanyagok hatékonyságával kapcsolatosan is végeztek kutatásokat. Ezek alapján tudható, hogy a Pfizer-BioNTech vakcinája 88%-ban hatékony a delta variánssal szemben a második dózis beadatását követő két hét elteltével, míg az AstraZeneca-oltás 60%-os védettséget nyújt ellene. Boris Johnson és az egészségügyi szakemberek épp ezért türelemre intenek mindenkit a lazítással kapcsolatosan, és nem győzik hangsúlyozni, milyen fontos beadatni a védőoltás mindkét adagját.

Mi a helyzet itthon?

Magyarországon egyelőre még nem azonosították a delta vírusvariánst egyetlen fertőzöttnél sem, ám a hazai szakértők szerint csak idő kérdése, hogy nálunk is megjelenjen a fertőző mutáció, ami akár a 4. járványhullám elindítója is lehet.

Forrás: ELLE