7 furcsa húséti szokás a nagyvilágból az edényhajigálástól a vesszőzésig

A húsvéti ünnepek a keresztény világban többnyire számos közös vonást tartalmaznak: húsvét vasárnapig böjtöt tartanak, tojásokat festenek a gyerekek, a húsvéti nyuszi csokoládétojásokat hoz, és sokan részt vesznek a húsvétvasárnapi istentiszteleten.

De számos olyan úti cél is van szerte a világon, amelyek saját hagyományaiknak megfelelően ünneplik a húsvéti ünnepeket. A régi és új hagyományok keveredése bizarr kulturális eseményeket eredményez. Íme néhány a bolygó legérdekesebb húsvéti tradíciói közül, amiket  egy csokorba szedtünk.

Görögország – Edények repülnek az ablakból

Görögországon belül is a magyarok kedvenc üdülőszigetén, Korfun nagyszombat napján érdemes a fejünk felé tekintgetni, mert akkor veszi kezdetét a hagyományos húsvéti edénydobálás. Az emberek ugyanis különféle edényeket, lábasokat és cseréptárgyakat hajítanak ki az ablakokon. Ez a hagyomány úgy tudni, hogy a velenceiektől ered, akik újévkor így szabadultak meg régi holmijaiktól. Más magyarázatok szerint az edények összetörése a tavasz érkezését köszönti, és az új termést jelképezi, amelyet friss cserepekbe ültetnek majd. Görögországban azért találunk a miénkhez hasonló ünnepi elemeket is. Ott is festenek például tojásokat, de csak pirosakat, mert számukra ez szín jelképezi az életet, valamint Krisztus vérére és a halál felett aratott győzelemre utal. 

Norvégia – A bűnügyeké a főszerep

Norvégiában a húsvét egészen sajátos hangulatot kap: ilyenkor a bűnügyek kerülnek a középpontba. A televíziók krimisorozatokat és rejtélyekkel teli műsorokat sugároznak, a kiadók pedig kifejezetten az ünnepre időzítve jelentetik meg legújabb detektívtörténeteiket. Ezt a hagyományt Påskekrim néven ismerik. Az emberek ilyenkor országszerte elvonulnak hegyi faházaikba, ahol a hosszú hétvégét izgalmas történetekkel töltik: könyveket olvasnak, vagy bűnügyi filmeket néznek. A különös szokás gyökerei egészen 1923-ig nyúlnak vissza. Ekkor két fiatal, még ismeretlen norvég író, Nordahl Grieg és Nils Lie merész ötlettel állt elő: elhatározták, hogy egy szenzációs krimivel törnek be a köztudatba. A Gyldendal kiadóval együttműködve egy rendkívüli reklámfogást eszeltek ki. Húsvét előtt egy nappal az Aftenposten címlapján jelent meg a hír: „Éjszaka kifosztották a bergeni vonatot”. A nagyközönség döbbenten kapta fel a fejét, a könyv pedig hatalmas sikert aratott. Innen indult az a hagyomány, amely mára elválaszthatatlanná vált a norvég húsvéttól.

Spanyolország – Csontvázak és csuklyások vonulnak az utcákon

Spanyolországban a húsvéti időszakot Semana Santa néven, vagyis szent hétként emlegetik, és egy teljes héten keresztül tartják a megemlékezéseket. Az események a nagyböjt utolsó napjaiban veszik kezdetüket, és szinte az ország minden településén látványos vallási felvonulások kísérik, ahol különböző színű bizarr lepelszerű ruhákba és csuklyába öltözve masíroznak az utcákon. Ha ez nem lenne elég ijesztő, nagycsütörtökön egyes vidékeken különleges hagyományként megelevenedik az úgynevezett „haláltánc”: az emberek csontvázjelmezbe öltözve vonulnak végig az utcákon, miközben bibliai történeteket idéznek fel. Az ünneplés egészen másnap hajnalig tart, és ilyenkor nagy népszerűségnek örvendenek a helyi édességek is, például a torrija (a bundás kenyérhez hasonló, de édes finomság) és a pestiños (mézzel, cukorral vagy fahéjjal ízesített sütemény).

Fülöp-szigetek – korbács és keresztrefeszítés

A Fülöp-szigeteken egy rendkívül megosztó húsvéti hagyomány létezik: egyes katolikus hívők nagypénteken önként vállalják, hogy jelképesen keresztre feszítsék őket, így átélve Jézus szenvedését. Ezt a gyakorlatot az egyház hivatalosan elutasítja, mégis minden évben vannak, akik részt vesznek benne. A nagyböjti szertartás során a résztvevőket ténylegesen keresztre rögzítik, hogy bűnbánatot gyakoroljanak, vagy másokért imádkozzanak. Az önkéntesek vállalják, hogy több centiméter hosszú szegeket ütnek a kezükbe, lábukba, és csak akkor veszik le őket a keresztről, amikor már úgy érzik, lelki értelemben feloldozást nyertek. Ennél csak egy fokkal kevésbé szörnyű az önostorozás, amit bambuszostorral végeznek, mások pedig kampókat akasztanak a bőrükbe. Úgy gondolják, hogy ez segít megtisztítani őket a világ bűneitől.

Csehországban és Szlovákia – Vicces vesszőzés 

Északi szomszédunknál és "testvérénél" húsvéthétfőn egészen másképp zajlik a férfiak látogatása, mint például nálunk. A fiúk nem illatos kölnivel indulnak útnak, hanem egy fűzfavesszőt fonnak, és azzal paskolják meg a lányok, asszonyok hátsóját. A szokás gyökerei régi népi hiedelmekhez nyúlnak vissza: úgy tartották, hogy a friss, rugalmas vesszők az egészséget, a fiatalságot és a termékenységet közvetítik. A látogatás után a lányok tojással vagy édességgel viszonozzák a figyelmességet, úgy ahogy ez nálunk is szokás.

Új-Zéland – Puskákkal vadásznak a nyulakra

Új-Zélandon a húsvét egészen más arcát mutatja – különösen az Otago régióban, ahol a csokitojások keresése helyett egy jóval szokatlanabb hagyomány hódít: a „Nagy Húsvéti Nyuszi Vadászat”. Miközben a világ nagy részén a gyerekek a kertben elrejtett édességek után kutatnak, itt több száz résztvevő ragad fegyvert, hogy részt vegyen az évente megrendezett versenyen. A cél nem más, mint visszaszorítani a mezőgazdasági területeket károsító, elszaporodott nyúlállományt. A több mint 500 vadász között komoly a tét: a legjobbak trófeával és jelentős, mintegy 3500 új-zélandi dolláros jutalommal térhetnek haza. Bár az esemény során évente több mint tízezer nyulat ejtenek el, a szervezők szerint ez hosszú távon alig befolyásolja a populációt. Egy dolog azonban biztos: errefelé a húsvéti nyuszi jobban teszi, ha jó messzire elkerüli azt a környéket.

Franciaország – Hatalamas omlettel ünnepelnek

Franciaország délnyugati részén, a egy kis Haux nevű faluban a húsvét hétfő nem telhet el egy igazán látványos gasztronómiai esemény nélkül: ekkor készül a híres óriás omlett. A helyiek több mint 4500 tojást törnek egy hatalmas serpenyőbe, hogy annyi ételt varázsoljanak, amely akár ezer embernek is elegendő. A különleges hagyomány eredetét egy kedves legenda őrzi. A történet szerint Bonaparte Napóleon egyszer átvonult seregével a környéken, és egy helyi fogadóban megkóstolta az omlettet, ami annyira ízlett neki, hogy másnapra az egész falu tojáskészletét begyűjttette, hogy katonái is részesülhessenek a lakomából. Mára a hagyomány közösségi eseménnyé nőtte ki magát: a családok reggel otthon feltörik a tojásokat, majd a főtéren gyűlnek össze, ahol együtt sütik meg az óriási omlettet.

(via)