A multitasking hatékonyságot sugall, de ez nem is állhatna távolabb a valóságtól.
Egy Zoom-meeting szól a háttérben, közben e-maileket böngészel, értesítések villognak a telefonodon. Este pedig „pihensz”: megy a sorozat, görgeted az Instagramot, és fél füllel még beszélgetsz is. Ismerős? A multitasking (több feladat egyidejű, párhuzamos végzése) mára szinte alapállapottá vált, sokan pedig az gondolják ez az igazi hatékonyság, de a pszichológusok szerint ez egyáltalán nincs így. A multitasking során ugyanis igazából az agyad nem több dolgot csinál egyszerre, hanem villámgyorsan váltogat a feladatok között. Ez az állandó átkapcsolás viszont láthatatlanul ugyan, de súlyosan megterheli az idegrendszert.
Röviden azért, mert a hatékonyság illúzióját kelti. A sok nyitott feladat azt az érzést kelti, hogy uraljuk a helyzetet, ráadásul minden új inger – egy értesítés, egy friss e-mail, egy üzenet – apró dopaminlöketet ad az agynak. Ez a jutalomérzet könnyen függőséget vált ki, hosszú távon azonban szörnyen megterhelő lehet. A folyamatos figyelemmegosztás ugyanis túlterheli a prefrontális kérget, azt az agyterületet, amely a fókuszért, döntéshozatalért és az érzelmi szabályozásért felel. Ennek következménye lehet a feszültség, ingerlékenység, szorongás, mentális kimerülés, sőt az az állandó érzés is, hogy „minden sok”, még akkor is, ha látszólag haladunk.
A single-tasking – vagyis az egyfeladatos működés – elsőre szokatlan, sőt idegesítő is lehet. Az első napokban az agy „lázad” és biztosan késztetést érzel majd, hogy megnyiss egy új fület, ránézz a telefonodra, elkalandozz. Nyugi, ez teljesen normális, hiszen az idegrendszered eddig megszokta az állandó ingerek állapotát, viszont jó hír, hogy az agy alapvetően rendkívül alkalmazkodó, és pár hét alatt szépen elkezd majd átállni az új rendszerre.
Akár hiszed, akár nem, de már egy hónap után látványos változásokat tapasztalhatsz. Könnyebben fogsz tudni egy-egy dologra fókuszálni, mert csökkent a mentális zaj, az elméd pedig tisztul. Eleinte persze valószínűleg azt érzed majd, hogy lassabb vagy, de valójában csak kiesik a megszokott pörgés, ugyanakkor ha csak egy dologra figyelsz, akkor nem csak gyorsabban fejezed majd be az adott feladatot, hanem jó eséllyel jobb minőségben is. Kevesebb lesz a hiba, több az átgondoltság, ez pedig mindenképpen pozitív.
A multitasking gyakran sok elkezdett, de be nem fejezett feladatot eredményez, az egyfeladatos működés viszont értéket teremt.
A multitasking folyamatos készenléti állapotban tartja az idegrendszert, az agy pedig káoszként értelmezi a sok párhuzamos ingert. Ezzel szemben az egyfeladatos működés biztonságjelzéseket küld, aminek eredménye, hogy kevesebbet szorongsz majd.
Tudnod kell, a single-tasking nem lustaság, hanem egy tudatos döntés annak érdekében, hogy az agyad ne legyen állandó terhelés alatt. Nem arról szól, hogy kevesebbet csinálj, hanem arról, hogy jelen legyél abban, amit csinálsz. Egy hónap elég lehet ahhoz, hogy újra megtapasztald, milyen fókuszáltan, nyugodtabban és valódi figyelemmel élni és dolgozni. Lehet, hogy nem fér bele minden nap, de már az is sokat számít, ha elkezdesz időszakokat kijelölni, amikor csak egy dolog létezik. Biztos lehetsz benne, az agyad hálás lesz érte.
(via)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!