Karl Lagerfeld: "Nem bántam meg semmit"

Interjú a tervezővel divatról és a legszemélyesebb kérdésekről

Nehéz egy nevet megadni. Miuccia, Nicolas, Stefano, Riccardo, Alber, Tom... biztos, hogy nem csak egyvalaki.

A kis fekete, de egy fehér ing jobban passzolna hozzám.

Inkább nem jönnék vissza.

A fekete és a fehér. Párban.

A hamburger. Hamburgban születtem.

Mindenben hiú vagyok.

Ha az ember szégyell valamit, azzal mások visszaélnek, úgyhogy én nem szégyenlősködöm, inkább azt mondanám, diszkrét vagyok.

Gisele testét elfogadnám, de erre a menetre megtette a sajátom is.

Ez nem túl modern kérdés. Szeretem a meglepetéseket, de inkább azt tudom, kiket nem látnék szívesen semmiféle elképzelt vacsorán.

A párizsi Mathys bárban és a Mercerben New Yorkban, de mindig csak Coca-Cola Zero-t iszom.

Ez nagyon személyes kérdés. A HOM fekete férfi alsóit.

A magánrepülőgép, sajnos.

Két pirított rozskenyér szeletet és Coca-Cola Zero-t. Nem túl kifinomult, tudom, de én szeretem.

Illusztrátor, képregényrajzoló és portréfestő.

Megbocsátani túl egyszerű. Én szeretem a bosszút. A megbocsátás nem jellemző rám. Azt hiszem, inkább közömbössé válok, de meg nem bocsátok.

Igen, sok: kalapok és cipők az ágyon, ne menj át egy létra alatt, stb.

Amikor túl sokat költök magamra

Párizsban a Colette-ben, L.A.-ben a Maxfieldben, és a világ minden könyvesboltjában.

Nem vagyok tolvaj.

Én már nem vezetek naplót. Az emberek szeretnek beleolvasni más naplójába. Én sosem tennék ilyet.

A kecskesajt.

Egy egészséges drogot.

Az új Bugatti.

Soha nem vagyok boldog. A boldogság megijeszt engem. Aztán az ijeszt meg, hogy nem vagyok olyan boldog. A boldogság szerintem nagyon veszélyes tudatállapot.

Az ember sosem tudhatja igazán, meg nem is szeretek neveket említeni. Ellenség? Kit érdekel?

Egy madárnak Brancusitól

Jelenleg a dél-franciaországi Var-ban. Régebben Biarritzban, Monte Carloban és Saint-Tropez-ban, de ezek már régi életek. Igazából utálom azt a szót, hogy vakáció. Az üresség jut róla eszembe.

Próbálok nem kötődni érzelmileg a vagyontárgyaimhoz. Szeretek gyűjtögetni, de a birtoklás nem boldogít.

Kriemhild.

Most épp Rufus Wainwright legutóbbi lemeze

Fotográfus vagy könyvkiadó, ami igazából így is vagyok.

Van egy pár. A trendek úgyis elmúlnak, úgyhogy, elég csak kivárni.

Nem bánok meg semmit és nincs lelkiismeret-furdalásom.

A fehér ingek

A ’80-as évek, a mából visszatekintve, olyan ember szemével, aki emlékszik rájuk.

Én.

Valaki más.