Az ülő életmód átka: mutatjuk, mi történik az agyadban, ha túl keveset mozogsz

Az ülő életmód hosszú távon nem csupán testileg készíthet ki. 

A túl sok ülés köztudottan megviseli a testet, hosszabb távon pedig a mozgáshiányos életmód a memóriára, a hangulatra és az agy általános egészségére is negatív hatással lehet. A jó hír az, hogy nem kell feltétlenül rögtön intenzív edzésekbe kezdeni, mert már a rövid, de rendszeres mozgásszünetek is nagyon sokat számíthatnak. 

Az agyra gyakorolt hatás

A mozgásról általában az jut eszünkbe, hogy erősíti az izmokat, javítja a szív- és érrendszer állapotát, valamint segít energikusabbnak érezni magunkat, pedig az agy szempontjából legalább ennyire fontos. Ha valaki a nap nagy részét ülve tölti, az idővel hatással lehet többek között az agyi véráramlásra, a gyulladásos folyamatokra és az idegsejtek működését támogató biológiai mechanizmusokra is. Manisha Parulekar geriáter (az idősek egészségügyi problémáival foglalkozik) szerint a hosszan tartó ülés csökkentheti az agy vérellátását, ez pedig azért problémás, mert az oxigén és a létfontosságú tápanyagok így kevésbé optimálisan jutnak el az idegrendszerhez. A kevés mozgás emellett olyan, a hangulatszabályozásban szerepet játszó vegyületekre is hatással lehet, mint a szerotonin és a dopamin.

Egyetlen lustább nap miatt még nem kell aggódni

Fontos persze különbséget tenni egy-egy lustább nap és a tartósan mozgásszegény életmód között. David Perlmutter neurológus szerint egyetlen olyan nap, amikor valaki alig mozog, a legtöbb embernél nem okoz mérhető vagy látványos változást a kognitív funkciókban. Az igazán lényeges kérdés az, mi történik akkor, ha az ülés hónapokon vagy éveken át a mindennapok alapállapotává válik.

Hosszú távon a memória is érintett lehet

A tartós fizikai inaktivitást több kutatás is összefüggésbe hozta a kognitív hanyatlás és a demencia magasabb kockázatával. Perlmutter szerint ebben a metabolikus és gyulladásos folyamatoknak is szerepük lehet, valamint különösen érdekesek ebből a szempontból a mikroglia nevű sejtek, amelyek az agy saját immunrendszerének fontos részei. Ezek a sejtek folyamatosan figyelik az idegrendszer környezetét, és veszély esetén reagálnak. Működésük szorosan összefügg az anyagcsere állapotával és a mitokondriumok egészségével, ha pedig ez az egyensúly tartósan felborul, gyulladásosabb környezet alakulhat ki.

A mikroglia és az általuk termelt gyulladásos anyagok több neurodegeneratív betegség, köztük az Alzheimer- és Parkinson-kór kutatásában is fontos szerepet kapnak.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sok ülés automatikusan demenciához vezet, viszont a rendszeres mozgás kétségtelen, hogy hosszú távon támogathatja azokat a folyamatokat, amelyek az agy egészséges öregedéséhez szükségesek.

A hangulatunkra is hatással lehet

A mozgásszegény életmód a mentális egészséggel is összefügghet, legalábbis egyes kutatások szerint a sok ülés együtt járhat a depressziós és szorongásos tünetek nagyobb valószínűségével. Itt azonban fontos az óvatosság: nem mindig egyértelmű, hogy a kevés mozgás vezet-e rosszabb lelkiállapothoz, vagy éppen a szorongás és a depresszió miatt válik valaki kevésbé aktívvá. Valószínűleg ez egy kétirányú utca, ugyanakkor több vizsgálat is alátámasztotta már, hogy a mozgás hozzájárulhat a a szorongás és depresszió tüneteinek mérsékléséhez. 

Ez természetesen nem helyettesíti a pszichológiai vagy pszichiátriai kezelést, inkább egy olyan kiegészítő eszköz lehet, amely segít a közérzet javításában.

Nem kell rögtön edzőterembe menni

A szakértők egyik legfontosabb tanácsa meglepően egyszerű: először szakítsuk meg a hosszú ülőszakaszokat. Ha egy órája az asztalnál ülünk, érdemes néhány percre felállni, sétálni egy kicsit vagy egyszerűen átmozgatni a testet. Ezek a rövid szünetek elsőre jelentéktelennek tűnhetnek, de a nap során összeadódnak. Ugyanígy működhetnek az úgynevezett mikromozgások is: rövid séta vacsora után, lépcsőzés lift helyett, telefonálás közbeni járkálás, pár guggolás vagy néhány perces nyújtás. Parulekar szerint már egy tízperces séta is segíthet a koncentráció és a hangulat javításában, ám azt azért lényeges kiemelni, hogy több tanulmány is rávilágít, hogy a felnőttek számára általánosan heti legalább 150 perc közepes intenzitású vagy 75 perc intenzívebb mozgás ajánlott. Ez hirtelen soknak tűnhet, de igazából napi 20–30 perces szakaszokra lehet ezt bontani, így pedig már nem is annyira vészes a dolog, igaz? 

(via)