4 dolog, amit a mindfulness tehet az agyaddal

A mindfulness nem azt jelenti, hogy soha többé nem stresszelünk, de a kutatások szerint abban segíthet, hogy másképp reagáljunk a negatív gondolatokra vagy éppen a fájdalomra. 

A mindfulness, vagyis tudatos jelenlét az elmúlt évek egyik legtöbbet emlegetett wellnessfogalma lett, de persze jogosan merülhet fel a kérdés: gyakorlás közben tényleg történik valami az agyban, vagy ez nem más, mint egy jól becsomagolt, de igazából hamis ígéret?  A tudomány jelenlegi állása szerint a mindfulness nem varázslat, de nem is légből kapott dolog, sőt a kutatások szerint a stresszhez, fájdalomhoz és figyelemhez való viszonyunkat is formálhatja. A National Center for Complementary and Integrative Health szerint egyes vizsgálatok azt is felvetik, hogy a mindfulness-gyakorlatok az agy működését és szerkezetét is befolyásolhatják, összeállításunkban most mutatunk is 4 területet, ahol tényleg segíthet a tudatos jelenlét.

Segíthet kilépni a negatív gondolatok spiráljából 

A mindfulness egyebek között segíthet másfél viszonyt kialakítani a saját gondolatainkkal. Nem, nem arról van szó, hogy a nehéz, fájdalmas érzések eltűnnek, és valószínűleg nem fogunk hirtelen mindenre mosolyogva reagálni, inkább arról van szó, hogy megtanulhatjuk észrevenni, egy gondolat nem feltétlenül tény. Depressziós tüneteknél például gyakori a rágódás, amikor az ember újra és újra ugyanazokat a negatív köröket futja fejben. A mindfulness-alapú módszerek éppen ebben segíthetnek, és megtanítanak észrevenni a gondolatot anélkül, hogy automatikusan bele is süllyednénk. A friss kutatások szerint a mindfulness-alapú kognitív terápia hatékony lehet depressziós és szorongásos zavarok tüneteinek csökkentésében, bár a hatás mértéke és tartóssága egyénenként változhat.

Ez nem azt jelenti, hogy a mindfulness kiváltja a terápiát vagy a gyógyszeres kezelést, de sokaknak adhat egy plusz kapaszkodót. 

Átírhatja, hogyan reagálunk a fájdalomra

A fájdalom nem csupán testi élmény. Kapcsolódik hozzá félelem, feszültség, valamint az is, hogyan értelmezzük azt, ami történik velünk. Ezért lehet érdekes a mindfulness a krónikus fájdalom kezelésében. A tudatos jelenlét nem ígéri persze, hogy a fájdalom megszűnik, de abban segíthet, hogy a fájdalom köré épülő szorongás, ellenállás és kimerítő belső harc enyhüljön.

Csökkentheti a stresszre adott automatikus reakciót

A stressz néha annyira észrevétlenül csap le ránk, hogy igazából szinte észre sem vesszük. Mielőtt végiggondolnánk, mi is történik, a testünk már reagál: feszül az állkapocs, gyorsul a légzés, összeszorul a gyomor, és az agy riasztó üzemmódba kapcsol. A mindfulness gyakorlásának egyik célja éppen az, hogy legyen egy kis tér az inger és a válasz között. Nem feltétlenül nagy tér, néha már elég egyetlen lélegzetvételnyi pillanat is. Egyes vizsgálatok szerint amúgy a meditációs és mindfulness-módszerek összefüggést mutattak a stressz és a szorongás csökkenésével, de természetesen nem arról van szó, hogy a tudatos jelenlét mindent megold, inkább arról, hogy rendszeres gyakorlással a reakcióink kevésbé lehetnek automatikusak. 

Ez a hétköznapokban egészen apró helyzetekben jelenhet meg: például nem húzod fel magad egy apróságon. 

Javíthatja a figyelmet

A kutatások szerint már rövidebb mindfulness-gyakorlatok is hatással lehetnek a figyelemre. Egy kezdő meditálókkal végzett vizsgálatban például már egy 10 perces vezetett mindfulness-gyakorlat után jobb teljesítményt láttak bizonyos figyelmi feladatokban, egy másik kutatásban nyolc héten át végzett, napi 13 perces meditáció javulást mutatott a figyelem, a munkamemória és a hangulat terén olyan résztvevőknél, akik korábban nem meditáltak rendszeresen. Ez azért biztató, mert a mindfulness nem feltétlenül igényel órákig tartó gyakorlást. Persze a rendszeresség számít, de kezdésnek már néhány perc is elég lehet ahhoz, hogy az ember megtapasztalja, a figyelem nem adottság, sokkal inkább edzhető képesség.

(via)