A tudomány felfedte, ez történik valójában az agyadban, amikor látszólag indokolatlanul önt el a düh

Késik a barátnőd, valaki bevág eléd a sorban, vagy már harmadszor kell ugyanazt elmagyaráznod, ez pedig durva ingerlékenységet vált ki belőled? A tudomány szerint ilyenkor gyakran agy stresszrendszere veszi át az irányítást, és ezért lehet olyan nehéz higgadtnak maradni.

Az ingerlékenység különös állapot. Még nem feltétlenül vagy dühös, de már érezhető, hogy fogy a türelmed. Utólag belegondolni talán egészen szürreális is, hogy milyen apróságokon képes felhúzni magát az ember, de a helyzet az, hogy a tudomány szerint erre van logikus magyarázat, sőt a szakértők azt mondják, a jelenségnek elég jól feltérképezhető neurológiai oka van.

Az agy veszélyként érzékelheti az akadályt

Melissa Brotman, az amerikai National Institute of Mental Health idegtudományi részlegének vezetője szerint az agy folyamatosan figyeli a várható jutalmakat és az esetleges fenyegetéseket. Ha valami fontosnak érzett dolog útjába akadály kerül, frusztráció jelenhet meg. Ez pedig gyakran egészen hétköznapi helyzetekben jelentkezik: amikor éhes vagy, amikor sorban kell állnod, amikor egy barátod késik vagy beragadtál a dugóban autóval. Az agy ilyenkor csak az érzékeli, hogy van egy cél, amit valami folyamatosan akadályoz. Ezekben a szituációkban – legyenek azok látszólag bármennyire jelentéktelenek – az amigdala, az agy érzelmi reakciókban fontos szerepet játszó része gyorsan riasztást adhat. A hipotalamuszon keresztül adrenalin és kortizol szabadul fel, vagyis beindul a jól ismert stresszreakció.

A pulzus felgyorsulhat, a légzés szaporábbá válik, az izmok megfeszülnek, a testhőmérséklet pedig emelkedhet. Ismerős az érzés, amikor szó szerint „felmegy benned a pumpa”? Na, akkor éppen ez történik. 

A józanabb rész közben háttérbe szorulhat

Az agy prefrontális kérge felel többek között az impulzuskontrollért, a mérlegelésért és az érzelmek szabályozásáért. Ez az a rész, amely normális esetben emlékeztetne rá, hogy a másik valószínűleg nem direkt késik, te is hibáztál már hasonlóan, és nem biztos, hogy érdemes egy ilyen apróság miatt dühbe gurulni. Erős stresszhelyzetben azonban ez a terület kevésbé hatékonyan működhet, miközben az érzelmi reakciók továbbra is teljes erővel futnak.

Ezért könnyebb ilyenkor impulzívan reagálni, élesebben fogalmazni vagy jelentőséget tulajdonítani valaminek, ami nyugodtabb állapotban nem zavarna különösebben.

Az ingerlékenységet ráadásul sokszor más tényezők is táplálják. Fáradtság, éhség, kevés alvás vagy egy sor korábbi kisebb bosszúság mind csökkentheti a toleranciát. Lehet, hogy valójában nem az utolsó apróság a probléma, csak éppen az tölti túl azt a bizonyos poharat.

A düh kiengedése nem feltétlenül segít

Sokan úgy vélik, ezekben a helyzetekben az a legjobb, ha teret engednek a dühnek, de Brad Bushman agressziókutató azt mondja, erre nincs tudományos bizonyíték, sőt, az ilyen viselkedés csak tovább ronthat a kialakult helyzeten. Szerinte a sokkal egyszerűbb módszerek hatásosabbak lehetnek, például pár perc csend, egy rövid séta vagy egy kis meditáció hozzájárulhat ahhoz, hogy az ingerlékenység csillapodjon. Ryan Martin pszichológus szerint pedig az is segíthet, ha nap közben rendszeresen adunk magunknak kisebb pihenőket, mielőtt a feszültség felhalmozódna.

Mikor lehet szükség szakszerű segítségre? 

Ha viszont az ingerlékenység rendszeresen megnehezíti a mindennapokat, hirtelen jelenik meg, vagy olyan testi tünetek kísérik, mint erős szívdobogás, hányinger, fokozott izzadás vagy légszomj, érdemes orvossal beszélni róla. Bizonyos esetekben szorongás, depresszió vagy más állapot tünete is lehet a jelenség mögött. 

(via)