A december a legtöbb magyar családban ugyanúgy kezdődik: már novemberben megvesszük az első mikuláscsokit, mások a mézeskalács illata nélkül nem érezik igazi adventnek az ünnepi készülődést. Ilyenkor többet eszünk, és gyakrabban fordul elő, hogy egy-egy „csak megkóstolom” falatból végül több is lesz.
Az inzulinrezisztenciával (IR-rel) vagy más szénhidrátanyagcsere-zavarral élők ilyenkor különösen érzik, hogy nagyobb tudatosságra van szükség. Az ünnepi időszak megtervezéséhez nyújt praktikus segítséget Dobák Zita, a Dr. Rose Magánkórház dietetikusa.
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy az inzulinrezisztencia (IR) a cukorbetegség előszobája. Valójában az IR még egy visszafordítható állapot: a sejtek kevésbé reagálnak az inzulinra, ezért a hasnyálmirigy a szokásosnál több inzulint termel, hogy a vércukor normál maradjon. Ez okozhat fáradékonyságot, délutáni „kajakóma” érzést, hangulatingadozást vagy édesség utáni sóvárgást. Ha azonban a szervezet tartósan túl van terhelve, kialakulhat a prediabétesz, majd később a 2-es típusú cukorbetegség - amikor már nemcsak az inzulin hatékonysága csökken, hanem a vércukorszint is tartósan magas lesz.
A glikémiás index (GI) és glikémiás terhelés (GL) megértése sokat segít a mindennapi döntésekben. A GI azt mutatja meg, milyen gyorsan emeli meg egy étel a vércukrot, a GL pedig azt, mekkora vércukor-emelkedést eredményez egy valós adag. A lassabban felszívódó szénhidrátok, a rostok, a fehérjék és a jó minőségű zsírok előnyben részesítése azért fontos, mert ezek együttesen „fékezik” a vércukorszint emelkedését. Ez azt jelenti, hogy az étel nem okoz hirtelen kiugrást, így a szervezetnek nem kell nagy mennyiségű inzulint kibocsátania. Például a fehér rizs vagy a fehér kenyér gyorsan megemeli a vércukrot, míg a barna rizs, a bulgur, a teljes kiőrlésű kenyér vagy a hüvelyesek (lencse, csicseriborsó, bab) lassabban, egyenletesebben szívódnak fel. Ugyanez igaz az ételpárosításokra is: ha a szénhidrát mellé fehérje (pl. hal, csirke, tojás) vagy jó minőségű zsírok, növényi olajok (pl. olívaolaj, dió, tökmag, avokádó) kerülnek a tányérra, az étkezés vércukorhatása sokkal kíméletesebb lesz.
A növényi rostok (pl. a zöldségek és gyümölcsök: saláták, káposztafélék, brokkoli, cékla, alma, narancs, savanyított vagy fermentált zöldségek) szintén lassítják a felszívódást, ezért érdemes mindig a tányér felét ezekkel megtölteni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy IR-barát étkezés lehet például: sült pisztráng kelbimbóval és egy kis adag bulgurral; vagy egy marék csicseriborsóval és zöldségekkel bolondított köret; vagy teljes kiőrlésű pirítós humusszal és friss salátával. Ezek az egyszerű választások és ételpárosítások adják az IR-diéta alapját: egyenletesebb vércukor, kevesebb éhségroham, jobb közérzet és stabilabb energiaszint.
Az ünnepek alatt ez különösen fontos, mert ilyenkor megváltozik az étkezések ritmusa, több a nagyobb étkezés, gyakoribb az édesség és az italok fogyasztása. A következőkben olyan gyakorlati, könnyen alkalmazható tanácsok következnek, amelyek segítenek abban, hogy az ünnepi ízek élvezete mellett a vércukor és az inzulinszint is egyensúlyban maradjon.
Az IR-diéta célja a stabil vércukor- és inzulinszint biztosítása a nap folyamán. Ez nem tiltólista, hanem egy olyan rendszer, amely segít elkerülni a „hullámvasút” vércukor-kiugrásokat és a hirtelen éhségrohamokat.
Az ünnepi napokon is érdemes fehérjedús, rostban gazdag reggelivel indítani. 25 g szénhidrátot (CH) tartalmazó IR-barát reggeli ötletek:
Hozzávalók:
150 g natúr skyr → 5–7 g CH
25 g zabpehely → 15 g CH
80 g bogyós gyümölcs (áfonya/málna/eper mix) → 5 g CH
fahéj (ízlés szerint)
Szénhidrát összesen: kb. 25–27 g.
Miért jó? Magas fehérje, jóllakottság, nagyon stabil vércukor.
Hozzávalók:
2 db tojás rántva / tükörtojás / főtt tojás → 1 g CH
50 g avokádó (¼ db) → 2 g CH
150 g zöldség (paradicsom, paprika, uborka) → 3–5 g CH
1 szelet kovászos rozskenyér (40 g) → 16–20 g CH
Szénhidrát összesen: 24–26 g.
Miért jó? Fehérjedús + rostos kenyér + avokádó jó zsírsavai → stabil vércukor.
Hozzávalók:
40 g zsírszegény sajt → 1 g CH
40 g humusz → 3–5 g CH
1 szelet teljes kiőrlésű pirítós (40 g) → 16–20 g CH
150 g zöldség (pl. paprika, uborka, retek) → 3–5 g CH
Szénhidrát összesen: 23–28 g.
Miért jó? A sajt és humusz stabilizálja a kenyér felszívódását. Rostban gazdag és laktató.
A zöldségek rostjai lassítják a felszívódást, így ezek stabilizálják a vércukrot.
A textúra, az íz és a szín is számít - ettől lesz szerethetőbb.
Ez nem trend, hanem élettani alapelv: ha előbb eszünk fehérjét és rostot, a köret sokkal lassabban emeli a vércukrot.
Példa: halászlé → sült hal vagy pulyka → saláta → köret.
A hagyományos köreteket érdemes lassabb felszívódású, rostosabb alternatívákra cserélni. Például a fehér rizs helyett a basmati rizs vagy a bulgur sokkal egyenletesebb vércukor-emelkedést ad. A tarhonya helyett jó választás a bulgur, a fehér kenyér helyett pedig a kovászos teljes kiőrlésű rozskenyér. A burgonyapürét érdemes karfiolpürére vagy karfiol–burgonya 50–50% keverékére cserélni, amely ízben nagyon hasonló, mégis sokkal kíméletesebb a vércukorra. A tepsis zöldségek, a lencse vagy csicseriborsó alapú köretek pedig különösen jól illenek az ünnepi halakhoz és húsokhoz.
Miért jobb? A basmati és bulgur alacsonyabb GI-értékű, lassabban emeli a vércukrot.
Miért jobb? A karfiol szinte nem tartalmaz felszívódó CH-t, nagyon rostos → sokkal laposabb vércukorgörbe.
Miért jobb? A kovászolás lassítja a felszívódást, a rozs magas rosttartalmú → stabilabb hatás.
Miért jobb? A tarhonya gyors CH, míg a bulgur teljes értékű, rostos, lassú felszívódású, ugyanúgy használható pörköltek, raguk köretének.
Miért jobb? Magasabb fehérje + rost → sokkal stabilabb vércukor-válasz.
Miért jobb? Kevesebb olaj, kevesebb gyors CH, ropogós marad, de vércukorbarátabb.
Miért jobb? A lencse nagyon lassú felszívódású, fehérjedús, rostos → ideális IR-ben, ünnepi asztalon is.
Miért jobb? Kevesebb szénhidrát, magas rost, ünnepi, édeskés, mégis stabil.
Miért jobb? A majonézes krumplisaláta nagyon gyors CH + zsír → nem IR-barát. A zeller és cékla alacsonyabb GI-ű, rostos, friss.
Miért jobb? Sok fehérje, rengeteg rost, minimális gyors CH - mégis nagyon laktató.
A rost lassítja a felszívódást, mérsékli a vércukor-emelkedést, teltségérzetet ad.
Ami kerüljön a kosárba:
A probléma nem a sütemény: hanem az egész nap tartó csipegetés.
Javasolt:
Kerülendők: pezsgő, édes bor, likőrök, üdítők, gyümölcslevek.
Nem feltétlenül kell edzőterembe menni, már 15–20 perc könnyű séta étkezés után csökkenti a vércukorszintet.
Kiváló ünnepi ötlet: „családi karácsonyi séta” vacsora után.
Az ünnepek alatt könnyű később lefeküdni, többet nassolni, koffeint fogyasztani.
Javaslatok:
Az inzulinrezisztenciával élők számára a karácsony nem a tiltás időszaka. A tudatos ételválasztással, rostban gazdag alapanyagokkal, megfelelő sorrenddel, okos köretekkel és néhány egyszerű életmódbeli trükkel az ünnepi időszak ugyanolyan meghitt és élvezetes maradhat. A cél az, hogy miközben részei vagyunk a közös élményeknek, a szervezetünk is jól járjon - és ez teljes mértékben megvalósítható.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!