Zürich - Éljen az elegáns underground!

Multikulti, mégis hamisítatlanul svájci.

A Bahnhofstrassén sétálgatva nehezen lehet megcáfolni a Zürichhel kapcsolatos sztereotípiákat. A világ egyik legdrágább bevásárlóutcáján a legnevesebb luxusmárkák mind ott sorakoznak, az árak pedig magukért beszélnek. Az elegancia és az exkluzivitás itt alapkövetelmény. A Bahnofstrasse végén az élet azonban egészen más. A Bürkliplatzon, minden kedden és pénteken piac van, isteni sajtokkal, péksüteményekkel és biozöldségekkel, májustól októberig, szombatonként pedig bolhapiacot rendeznek. A hatalmas gesztenyefák alatt mindig remek a hangulat, és mindig felbukkan valami kincs, amiről az ember addig egyáltalán nem tudta, hogy tulajdonképpen mindig is szeretett volna egy ilyet!

Zürichben sok-sok templom van, de a belváros három emblematikus épületét, a kéttornyú Grossmünstert, a Szent Péter-templomot és a Fraumünstert mindenképpen érdemes közelebbről is megnézni. Ez utóbbit annál is inkább, mert Marc Chagall csodálatos festett üvegablakai díszítik. A Grossmünster tövében húzódik meg a város egyik leghangulatosabb negyede, a Niederdorf. A macskaköves utcákon apró üzletek, éttermek csábítanak, ha igazán egyedi ajándékra vágyunk, itt érdemes keresgélnünk. A művészek és a bohém lelkek már a régi időkben is kedvelték a Niederdorfot. Az első világháború idején, 1916-ban innen indult útjára a dadaizmus. Hugo Ball és élettársa Emmy Henings Németországból menekültek a semleges Svájcba. Ők alapították meg a Cabaret Voltaire nevű bárt, a dadaizmus szülőhelyét, mely ma kultúrcentrumként él tovább.

Zürich legtrendibb városrésze Zürich-West, a hajdani ipari negyed, ahol a funkciójuktól megszabadított épületeket nem hagyták veszni, inkább új feladatokat találtak számukra. A hajdanvolt hajógyárban, a Schiffbauban ma már étterem és alternatív színházközpont működik, az egykori porcelángyárban pedig hangulatos kávézó és könyvesbolt kapott otthont. A Hardbrücke pályaudvar resti épülete sem az már, aminek eredetileg tervezték. A téglafalak között, a helyiek szerint, a város legjobb pizzája készül. A legismertebb svájci táskamárka megalkotói is ebben a városrészben ütötték fel főhadiszállásukat. A Freitag-testvérek teherautók ponyváit hasznosítják újra, táskáikat imádják a svájci fiatalok. Zürichi központjuk stílszerűen egy konténertoronyban van. A 19 konténerből álló 26 méteres tornyot találóan Zürich „bonsai-felhőkarcolójának” is hívják.

Zürich a tó kínálta adottságokat sokkal jobban kihasználta, mint Genf vagy Locarno, hiszen itt nem építettek forgalmas autóutat a tópartra, hanem inkább meghagyták azt a járókelőknek és a zöldellő parkoknak. Köztük például a China Gartennek, ami egy tipikus kínai kert, a dél-kínai Kunming városának ajándéka. A kertet körülölelő park tavasztól őszig fontos közösségi tér, ahol a helyiek szívesen piknikeznek, napoznak a fűben, vagy csak úgy lazulnak egy kicsit munka után.

A tópart emblematikus szórakozóhelye, melynek neve ma már fogalom, a Rote Fabrik. Európa egyik legismertebb alternatív művészeti központja ma már a város büszkesége, de ez nem volt mindig így. 1980-ban fiatalok vonultak az utcára, hogy megmentsék a helyet a bezárástól. Az egykori selyemgyárban olyan nagy nevek is felléptek már, mint a Nirvana vagy a Red Hot Chili Peppers, de tartott itt felolvasást Günter Grass is. De nem csak a programok miatt érdemes idejönni, egy itt eltöltött óra napokra elegendő inspirációt ad. A grafitikkel borított falak tövében, az árnyas fák alatt ücsörögve a gondolatok megélénkülnek, a kreatív energiák erőre kapnak, de az élet nagy dolgairól is jól esik itt beszélgetni. Mindehhez pedig, ráadásként, még képeslapokra illően gyönyörű háttér is jár. Persze, Zürichben ez szinte mindenhol így van.