Aurora Baccheschi Berti ismert divattervezőként, férje Carlo pedig a reklámszakmában dolgozott egészen addig, amíg bele nem szerettek ebbe a pazar, 12. századi toszkán kastélyba. Kettejük közös tehetségével a szállodát a régió ékszerévé tették. Üdvözöljük a la dolce vitában!
Adott egy vár romokban. Amikor Carlo és Aurora a nyolcvanas évek végén meglátogatták ezeket a 12. századi falakat, aligha gondolták, hogy a toszkán ingatlan hamarosan a régió egyik gyöngyszemévé válik. Előtte Indonéziában éltek, ahol megvalósíthatták szabadságvágyukat. Aurora, mint divattervező, még egy hátizsákkal bejárja Indiát, mielőtt Balin telepedne le. Mindeközben Carlo Dél-Amerikát fedezi fel, és aztán reklámszakember lesz. Milánóban találkoznak, a fiatal divatszakember bemutatótermében. Aurora Carlóval a poggyászában tér vissza Balira: a fiatal férfi akkor balinéz bútor import-export céget hoz létre, és három gyerekük - Neri, Brando és Corso – trópusi gyümölcsként születnek.
Ebből az időszakból a kastély szobái és lakosztályai között régi faragott faburkolatok és egyéb ízléses ázsiai régiségek maradtak: „A Castello di Vicarello tökéletesen választékos hely: designer bútorok, kövek és boltívek a 12. századból, „trendi” szövetek, szüleim kozmopolita életét tükrözik” - magyarázza Neri Baccheschi Berti, a birtok mostani igazgatója. „A kastélyban gyertyafényben születtem, egy nap, amikor a generátor meghibásodott. Anyámnak volt egy ausztrál szülésznője; mindenki őrültnek tartotta! De öklük erejéből és meggyőződésükből adódóan a castello újjászületik hamujából.” - teszi hozzá a harmincéves fiatal. 1998-ban a Baccheschi Berti család véglegesen Toszkánában telepedett le, és egy évtizedes munkába kezdett. „Gyerekként úgy futottunk át az építkezésen magunk mögött hagyva lábnyomunkat, mintha mezőn futottunk volna. 5: 30-kor keltünk, hogy iskolabusszal közlekedjünk, és sokat tanultunk a dolgozóktól, amikor hazaértünk az iskolából. Többet tudtunk a helyi növény- és állatvilágról, mint az összes bajtársunk. Tudtuk, hogy mikor kell beültetni és betakarítani az adott növényt. Úgy éltünk, mint a kis királyok a földünkön, az utakon járó gépjárműveket megdobáltuk. Kevés barátunk volt, itt senki sem jön veled szembe kilométereken át, és mégsem volt szükségünk semmire: gyermekkorunk hatalmas volt ”- emlékszik vissza a három fiú.
2002-ben a család megnyitja első három szobáját: főleg a betoppanó barátokat fogadják. A hely varázsától meghódítva, utóbbiak arra beszélik rá a házaspárt, hogy a kastélyt elképzelésük szerint egy atipikus szállodává alakítsák át. A testre szegeződött szenvedély és az empatikus nagylelkűség vezérelte Aurora Baccheschi Berti befektet, meggyőz, irányít, vállal, díszít, karaktert ad az egyes tereknek. Nyomában mindenki követi. "Ő egy olyan puha erő megtestesítője, amely mindent megenged" - mondja Neri.
Húsz évvel később Neri ugyanazokkal a munkásokkal és kézművesekkel dolgozik együtt, akik gyermekkorában éltek: a kilenc lakosztály (plusz öt további előkészítés alatt a régi toronyban – ez a kastély vedettája) révén minden tárgy vagy bútor megtalálható: lásd egyedi gyártmányú, az Aurora által akkor összegyűjtött textíliával kárpitozva.
Végül a részletekre való figyelem uralkodik az egész tartományban. Legyen szó egy szék kialakításáról, a történelmi boltozat kinevezésére kiválasztott vakolatról, a régi gerendáról, amelyet a 11. századi régi kápolna felújítására választottak, az őshonos paradicsomfajtákról vagy a göcsörtös szőlőről, minden apró részlet hozzájárul egy összefüggő, egész kialakításához. Castello di Vicarellóban nem véletlenül holisztikus megközelítés köti össze az egészet.
„A birtoknak egyedi „íze” van: legkorábbi gyermekkorunk óta minden összeillik. Mindig volt veteményeskertünk és tyúkólunk, a földdel együtt éltünk” - teszi hozzá Neri. Ez az ízvilág ma a birtok negyven hektárján és annak két organikus zöldségeskertjében is megtalálható: az elsőt salátáknak szentelik, aromás gyógynövények és fűszerek társaságában, a második olyan zöldségekkel, amelyek soha nem hagyják a szarvasokat és az őzeket közömbösen. "Éjjel gyakran őrködünk, hogy ne egyék meg a teljes termésünket" - mondja szórakozottan Neri. Az évszakok során ezek a nagylelkű földek teljes munkaidőben foglalkoztatják őket: a birtok kétezer olajfájából manuálisan előállított olívaolaj, félezer paradicsomkonzerv készül a tél átvészeléséhez, több száz kiló szilva, sárgabarack és eper lekvárral egyetemben. Nem is beszélve egy titkos chili lekvár receptről, amely a sajttálakat kíséri. Valamint a helyszínen naponta sül friss kenyér. „Sokkal könnyebb elkészíteni mindent, mint készen megvásárolni - mondja Neri -, de ez a kertészekkel és helyi termelőkkel fennálló kötelékünk aranyat ér! A szomszédos birtokok sajtot, mézet, kézműves felvágottakat szállítanak nekünk, és ez mindennapi tevékenység lett: folyamatosan módosítania kell az étlapot, kezelnie kell a kiszállítási hibákat és a tönkrement teherautókat. A kastélyban előállított bioborok is hitelesen alátámasztják ezeket a történeteket. Hét hektárra ültetve anélkül, hogy bárki megváltoztatta volna a talaj jellegét, vagy bármilyen fát kihúzott volna, a szőlő különféle történeteket mesél el: egy nagyapa borász, látnok apa, aki szerelmes Dél-Amerikába és Bordeaux boraiba, és egy szenvedélyes fiú. Ma Brando vezeti a pincészetet, és négy küvét állít elő: az egyik Malbecből, a másik a Bordeaux-i szőlőültetvényekre jellemző (cabernet franc, cabernet sauvignon és petit verdot), valamint két tökéletesen toszkán sangiovese-ból és merlot-ból. Egyedülálló elképzelés, mint Castello di Vicarello, aki családi történeteket mesél el utazásokból, különcségből és hitelességből.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!