A demenciát gyakran nem egyszerű azonosítani, hiszen a tünetek fokozatosan bontakoznak ki. Egy nemzetközi tudományos összegzés szerint a betegeknek átlagosan több mint három évet kell várniuk a pontos diagnózisra.
A késlekedés különösen veszélyes, mert az érintettek sokáig nem kapják meg a szükséges kezelést és támogatást. A kutatás arra is rávilágít, hogy a fiatalabb betegek még nagyobb hátrányból indulnak a demencia diagnózisát tekintve.
Egy új tanulmány – az International Journal of Geriatric Psychiatry-ban jelentett meg – 13 különböző kutatás eredményeit egyesítette, összesen 30 257 ember adataival, Európa, Ázsia, Ausztrália és az Egyesült Államok lakosságát is vizsgálva. Az átlagos idő a tünetek megjelenésétől a diagnózisig 3,5 év volt. Az early-onset, vagyis korai kezdetű demenciánál – amely 65 év alattiakat érint – ez az idő még hosszabb, átlagosan 4,1 év. A frontotemporális demencia pedig szintén átlag feletti késedelemmel kerül felismerésre, mert nem klasszikus memóriazavarokat, hanem inkább személyiségi és nyelvi változásokat okoz.
Az első jelek sokszor nem tűnnek riasztónak: apró feledékenység, időnkénti zavartság, hangulatingadozások. Szakemberek szerint pont a fokozatos megjelenés az oka annak, hogy sokáig „normális” öregedésnek vélik a tüneteket. Fiatalabbaknál még nehezebb a helyzet. Mivel náluk ritka a demencia, gyakran évek telnek el, mire komolyan veszik panaszaikat. Ennek oka részben az, hogy kevés neurológus érhető el, és sok beteg csupán háziorvosnál keres segítséget.
A szakértők szerint a következő jelek különösen figyelemfelkeltőek lehetnek:
Ha ezek jelentkeznek, fontos neurológushoz fordulni, mert a diagnózis kizárólag szakmai vizsgálattal állapítható meg.
Bár a demencia nem gyógyítható, a korai diagnózis lehetővé teszi a terápia megkezdését, amely lassíthatja a folyamatot. Emellett a beteg és a család is időben felkészülhet az életmódbeli változásokra, a gondozás megszervezésére és a szükséges támogatás igénybevételére. Az is kiderülhet, hogy a panaszok nem demencia miatt jelentkeznek, hanem más, kezelhető probléma áll a háttérben – például depresszió, vitaminhiány vagy pajzsmirigybetegség. Ezért kulcsfontosságú, hogy ne halogassuk az orvosi vizsgálatot.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!