Biztonságban van a munkád? Bill Gates szerint ezt a négy szakmát nem veszi el az AI

A Microsoft társalapítója szerint a mesterséges intelligencia a legtöbb munkakört alapjaiban alakítja át, de van négy terület, ahol az ember továbbra is nélkülözhetetlen maradhat.

Eljutottunk oda, hogy már nem azt kérdezzük, elveszi-e az AI a munkánkat, hanem azt: vajon a mi munkánkra is sor kerül? A mesterséges intelligencia ugyanis már nem a távoli jövő technológiája: ott van a munkahelyeken, a számítógépeinken, a telefonjainkon, és egyre több olyan feladatot végez el, amelyet korábban kizárólag emberek láttak el. A kérdés pedig egyre sürgetőbb: mely szakmák lehetnek hosszú távon is biztonságban?

Bill Gatesnek, a Microsoft társalapítójának és a modern számítástechnika egyik legismertebb úttörőjének meglehetősen határozott elképzelése van erről. Szerinte a következő években a mesterséges intelligencia és a robotika alapjaiban alakítja át a munka világát – és a legtöbb ma ismert munkakör előbb-utóbb átalakulhat vagy eltűnhet, de Gates szerint vannak kivételek.

A legtöbb munkát előbb-utóbb „megoldja” az AI

Gates egy podcastbeszélgetésben arról beszélt, hogy szerinte számos olyan munka van, ami ma még természetes módon emberi feladatnak számít, de idővel egyszerűen „megoldott problémává” válik. Ide tartozhatnak például azok a munkák, amelyek során dolgokat gyártunk, mozgatunk vagy élelmiszert termelünk. Ezeknél ugyanis az automatizáció és a robotika egyre hatékonyabb lehet, és könnyen elképzelhető, hogy bizonyos feladatokat a gépek gyorsabban, olcsóbban és pontosabban végeznek majd el.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyik napról a másikra tömegek veszítik el a munkájukat. Sokkal inkább egy fokozatos átalakulásról lehet szó: egyes feladatokat átvesz a technológia, miközben új munkakörök jelennek meg.

Melyek lesznek azok a területek, ahol továbbra is szükség lesz az emberre?

Gates négyet emelt ki.

1. Programozók – tényleg ők lehetnek a jövő nyertesei?

Elsőre meglepő lehet, hogy a programozókat a viszonylag biztonságos szakmák közé sorolja. Úgy véli, hogy bár az mesterséges intelligencia fejlődésével egyre több kódolási feladat automatizálható, továbbra is szükség lesz olyan szakemberekre, akik értik a rendszerek működését, megtervezik és irányítják azokat. Vagyis a programozók munkája várhatóan nem eltűnik, hanem átalakul: az egyszerűbb kódolást átveszi az AI, miközben az összetettebb problémák megoldása és az AI-rendszerek fejlesztése továbbra is emberi szakértelmet igényel. 
Nem mindenki ennyire optimista a programozók jövőjét illetően. Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang például úgy véli, hogy az AI fejlődésével egyre kevésbé lesz szükség arra, hogy az emberek hagyományos értelemben vett programozási nyelveket tanuljanak. Elég lehet, ha természetes nyelven megfogalmazzuk, mit szeretnénk létrehozni, az AI pedig elkészíti hozzá a szükséges kódot. Így könnyen lehet, hogy a programozó szakma nem eltűnik, hanem teljesen átalakul.

2. Biológusok – amikor nem elég az adatok ismerete

Gates második példája a biológia. A mesterséges intelligencia kiválóan teljesít hatalmas adathalmazok elemzésében, mintázatok felismerésében vagy akár új összefüggések megtalálásában. A biológiai kutatásban ezek óriási előnyt jelenthetnek, ugyanakkor maga a tudományos munka jóval összetettebb annál, mint hogy egy algoritmus feldolgozza az adatokat.
A kutatónak azonban nemcsak adatokat kell értelmeznie: kérdéseket kell feltennie, kísérleteket kell terveznie, és olyan helyzetekben is döntéseket kell hoznia, amelyekben nincs egyetlen tökéletes válasz. Éppen ezért elképzelhető, hogy az AI itt inkább a tudósok rendkívül erős eszközévé válik, nem pedig teljes helyettesítőjévé.

3. Energetikai szakemberek – a fizikai világot nehezebb lecserélni

Gates szerint az energiaiparban dolgozók szintén jó eséllyel a jövő munkaerőpiacán maradnak. Az energia előállítása, tárolása, továbbítása és az ehhez szükséges infrastruktúra működtetése ugyanis nem kizárólag digitális feladat. Erőművek, hálózatok, vezetékek, gépek és berendezések vesznek körül bennünket. Ez egy olyan fizikai világ, amelynek teljes automatizálása jóval összetettebb feladat, ezért az emberi szakértelem várhatóan továbbra is fontos marad.

Az AI természetesen ebben a szektorban is rengeteget segíthet: optimalizálhatja a rendszereket, előre jelezheti a meghibásodásokat és hatékonyabbá teheti az energiafelhasználást. De a technológia mögött továbbra is ott lesznek azok az emberek, akik értik, működtetik és szükség esetén megjavítják a rendszereket.

4. Hivatásos sportolók – ezt az AI sem veheti el tőlünk

A negyedik kategória talán a legérdekesebb: a profi sportolók. Gates szerint itt nem feltétlenül a technológia korlátairól van szó: egyszerűen lehetnek olyan tevékenységek, amelyeket akkor is emberek között akarunk megtartani, ha egy gép technikailag jobb teljesítményre lenne képes. Szerinte egyszerűen nem ugyanazt jelentené a sport, ha robotok játszanák egymás ellen. Hiába lenne egy gép gyorsabb, pontosabb vagy erősebb, a sport egyik legfontosabb része éppen az, hogy emberek versenyeznek emberekkel. A nézők nem pusztán a teljesítményt figyelik. Szurkolnak, azonosulnak a sportolókkal, követik a történetüket, örülnek a győzelmeiknek és átérzik a kudarcaikat.

De mi lesz azokkal, akiknek nem ilyen a munkájuk?

• Gates jóslata természetesen nem jelenti azt, hogy mindenki másnak új szakmát kell keresnie. Sőt, ő maga is beszélt olyan területekről, ahol az emberi jelenlét különösen fontos maradhat. Ilyen lehet például az egészségügy.
• Egy orvos vagy ápoló munkája nem pusztán diagnózisokból és adatokból áll. A beteg megnyugtatása, a helyzet gyors felmérése vagy egy váratlan pillanatban meghozott döntés olyan összetett emberi készségeket igényel, amelyekhez nem elegendő pusztán az információ.
• Hasonló a helyzet a pszichológusok és pszichiáterek esetében. Az AI képes lehet beszélgetni velünk, felismerni bizonyos mintákat, sőt akár együttérzőnek tűnni is. De az emberi kapcsolat, a bizalom és az empátia olyan összetevői a terápiának, amelyeknek nem biztos, hogy valódi megfelelője létrehozható egy algoritmusban.
• A szakmunkások is meglepően jó helyzetben lehetnek. Egy chatbot képes lehet megírni egy e-mailt. Egy AI-rendszer elkészíthet egy prezentációt. Egy algoritmus elemezhet több ezer dokumentumot. De ha elromlik a kazán, valakinek ki kell mennie a lakásba, meg kell találnia a hibát, és meg kell javítania.
• Vannak olyan szakmák is, amelyeknél nem pusztán az számít, hogy egy gép képes-e elvégezni egy feladatot. Ilyen munkakörök azok, ahol a felelősséget nem adhatjuk át egy gépnek. Egy bíró például nem egyszerűen adatokat hasonlít össze. Döntéseinek erkölcsi és társadalmi következményei vannak, és a döntésért felelősséget is kell vállalnia.
• Hasonlóan érzékeny terület a repülés. Lehet, hogy az automatizált rendszerek bizonyos helyzetekben pontosabbak és gyorsabbak az embernél, de egy vészhelyzetben továbbra is fontos kérdés, hogy ki hozza meg a döntést, és ki vállalja érte a felelősséget.

Nem az AI a kérdés, hanem hogy mi marad emberi

A jövő tehát nem feltétlenül arról szól majd, hogy ember vagy gép, hanem egyre inkább arról, hogy hol és milyen arányban dolgozik együtt a kettő. A Bill Gates által megnevezett négy szakma, amely túléli az AI-helyettesítést – a programozás, a biológia, az energetika és a profi sport – elsőre meglehetősen különbözőnek tűnik. Ami összeköti őket, az éppen az, hogy egyikben sem pusztán az információfeldolgozás a lényeg: szükség van szakértelemre, döntésekre, kreativitásra vagy éppen az emberi jelenlétre. Talán éppen ez lehet a legfontosabb tanulság az AI-korszak küszöbén: nem feltétlenül az a szakma lesz biztonságban, amelyet a gép nem tud elvégezni, hanem az, amelyben az ember továbbra is hozzá tud tenni valamit, amit a gép önmagában nem tud.

(via)