A mesterséges intelligencia már a plasztikai sebészeknek is gondot okoz.
A szépségideálokat eddig is erősen formálták a filterek, a retusált kampányfotók és a közösségi média tökéletesre szerkesztett arcai. Most azonban egy új szereplő is belépett a képbe, ez pedig nem más, mint a mesterséges intelligencia. Egyre több páciens érkezik plasztikai sebészekhez és esztétikai bőrgyógyászokhoz olyan AI-generált képekkel, amelyek azt mutatják, hogyan szeretnének kinézni egy beavatkozás után.
Korábban egyébként gyakori volt, hogy egy magazinból kivágott sztárfotóval vagy egy kedvenc modell képével érkezett a leendő páciensek a konzultációra. Később a Snapchat- és Instagram-filterek vették át ezt a szerepet: sokan már nem másokra akartak hasonlítani, hanem önmaguk filterezett verziójára. Innen ered a „Snapchat dysmorphia” kifejezés is, amely arra a jelenségre utal, amikor valaki azért kér esztétikai beavatkozást, hogy jobban hasonlítson a digitálisan módosított képmására.
Most ugyanez a folyamat lépett új szintre, a páciensek ugyanis a ChatGPT-vel, AI-képgenerátorokkal vagy különböző szépítő alkalmazásokkal készíttetnek magukról „utána” képeket, és ezeket viszik el az orvoshoz inspirációként. Egyes szakemberek szerint ezek az AI-arcok gyakran karikatúraszerűek: túl nagy szemek, túl telt ajkak, túl éles állvonal, hibátlanra simított bőr és olyan arányok jellemzik őket, amelyek a valóságban nem működnének természetesen. A mesterséges intelligencia ugyanis nem veszi figyelembe az arc csontozatát, a bőr állapotát, az egyéni arányokat, éppen ezért a valóságban biztos, hogy képtelenség lenne elérni azt az eredményt, amit az AI generált.
Az orvosok szerint a probléma nem az, ha valaki szeretné előre elképzelni, milyen eredményre vágyik. Egy jól megfogalmazott esztétikai cél kifejezetten segítheti a konzultációt, a baj ott kezdődik, amikor az AI által létrehozott kép lesz az elvárás, miközben az a valóságban nem elérhető vagy nem lenne biztonságos. Egy arcplasztika, orrplasztika, mellnagyobbítás vagy testkontúrozó beavatkozás nem ugyanaz, mint egy digitális kép szerkesztése. Az emberi testnek vannak anatómiai határai. Egy túl keskenyre tervezett derékvonalnál például figyelembe kell venni, hogy a belső szerveknek is helyük van. Egy túl apróra formált orr nemcsak természetellenes lehet, hanem a légzést is akadályozhatja. A szemek méretét pedig nem lehet egyszerűen „megnövelni” úgy, ahogy azt egy filter vagy AI-kép sugallja.
Ezért az orvosoknak egyre gyakrabban kell hosszú konzultációk során elmagyarázniuk, mi az, ami megvalósítható, mi az, ami nem, és mi az, ami már veszélyes lenne.
A mesterséges intelligencia gyakran egy általános szépségsablont húz rá az emberek arcára. Ezért lesz sokszor a végeredmény babaszerű, túlzóan sima. Ami azonban a képernyőn látványos, az élőben idegennek, aránytalannak vagy természetellenesnek tűnhet. Az arc harmóniája ráadásul nem is egyetlen részleten múlik. Nem elég „jobb” orrot, „szebb” állvonalat vagy „teltebb” ajkat választani, hiszen minden mindennel összefügg: a csontozat, a bőr, a mimika, az életkor, az arc karaktere és az arányok együtt adják azt, amit természetesnek érzékelünk.
Ezért fordulhat elő, hogy valaki az AI által készített képen elsőre tetszik magának, de az orvos szerint az eredmény a való életben nemcsak kivitelezhetetlen, hanem esztétikailag sem lenne előnyös.
Bár az AI sok irreális elvárást is szül, az orvosok nem feltétlenül utasítják el teljesen a technológiát. A jövőben a mesterséges intelligencia akár hasznos eszköz is lehet a konzultációk során, főleg akkor, ha szakmai keretek között, orvosi irányítással használják. Egy jól fejlesztett rendszer például segíthet reálisabb vizualizációkat készíteni, amelyek figyelembe veszik a páciens anatómiai adottságait és a beavatkozás valódi lehetőségeit. Különösen rekonstrukciós műtéteknél lehet nagy jelentősége annak, ha a páciens pontosabban láthatja, milyen eredmények közül választhat.
A kulcs tehát nem az, hogy az AI-t teljesen kizárjuk a szépségiparból, hanem az, hogy ne engedjük át neki a valóság meghatározását. Inspirációnak lehet érdekes, de nem szabad orvosi tervként kezelni.
(via)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!