Money mindfulness: 5 egyszerű lépés a pénzügyi tudatossághoz

A pénzügyi tudatosság nem arról szól, hogy minden örömről le kell mondani.

A mindfulness szót legtöbbször a mentális jólléttel, a lassulással vagy a tudatos jelenléttel kapcsolatban halljuk, pedig a pénzügyeinkben is nagy szükség lehet rá. A money mindfulness, vagyis a pénzügyi tudatosság lényege egyszerű: figyelni arra, hogyan bánunk a pénzünkkel, milyen döntéseket hozunk ma, és ezek hogyan hatnak a jövőnkre. Ez nem feltétlenül szigorú spórolást jelent. Nem arról van szó, hogy soha többé nem ihatunk meg egy kávét útközben, nem rendelhetünk vacsorát, vagy bűntudatot kell éreznünk minden apró vásárlás miatt. A tudatos pénzkezelés inkább abban segít, hogy ne sodródjunk, hogy ne csak a hónap végén vegyük észre, mennyi ment el és mire.

Tisztázd, mik a céljaid

Az első lépés az, hogy megfogalmazd, miért szeretnél tudatosabban bánni a pénzeddel. Másképp fogsz dönteni, ha lakásra gyűjtesz, ha tartalékot szeretnél építeni, ha egy nagyobb utazás a cél, vagy ha egyszerűen kevesebb hónap végi szorongást szeretnél. A szakértők szerint a célokat időtáv szerint is hasznos lehet szétválasztani. Rövid távú cél lehet, amit egy éven belül szeretnél elérni, ilyen lehet mondjuk egy kisebb tartalék összerakása vagy egy régóta halogatott kiadás kifizetése. A középtávú célok öt-hét évre szólhatnak, ez lehet egy új autó, képzés, költözés vagy akár egy nagyobb utazás, míg a hosszú távú célok már inkább a jövő biztonságáról szólnak, ilyen lehet például egy nyugdíj megtakarítás. 

Ha van magas kamatozású tartozásod, például hitelkártya-adósságod vagy személyi kölcsönöd, annak rendezése különösen jó cél lehet. A kamatok hosszú távon rengeteget elvihetnek, ezért ezek csökkentése később nagyobb mozgásteret adhat.

Nézd meg, hová megy el a pénzed

Sokan érzésből gazdálkodnak, aztán hónap végén jön a meglepetés. A tudatos pénzkezelés egyik legjobb kezdő lépése, ha néhány hónapig tényleg követed a kiadásaidat. Persze ezt ne azért csináld, hogy aztán ostorozhasd magad a költések miatt, inkább azért, hogy lásd  a mintákat. Lehet, hogy több előfizetésed van, mint amennyit használsz, lehet, hogy a kis, impulzív vásárlások adódnak össze nagyobb összeggé, de az is lehet, hogy egyáltalán nem is ott szivárog el a pénzed, ahol gondoltad. A számok sokszor kellemetlenek, de felszabadítóak is, mert végre nem találgatni kell.

A klasszikus 50-30-20 szabály jó kiindulópont lehet. Eszerint a bevételed 50 százaléka mehet a szükséges kiadásokra, például lakhatásra, rezsire, élelmiszerre, közlekedésre. 30 százalék jut a vágyakra, programokra, étteremre, szórakozásra, ruhákra. 20 százalék pedig megtakarításra vagy adósságcsökkentésre. Nem minden élethelyzetben működik tökéletesen, de segíthet keretet adni.

Készülj a váratlan helyzetekre

A pénzügyi biztonság egyik alapja a vésztartalék. Ez az a pénz, amelyhez akkor nyúlhatsz, ha elromlik valami, kiesik egy bevétel, sürgős egészségügyi kiadás jön, vagy egyszerűen történik valami, amire nem lehetett előre számítani. A gyakori ajánlás szerint érdemes három-hat hónapnyi megélhetési költségnek megfelelő tartalékot félretenni. Ez elsőre ijesztően soknak tűnhet, főleg ha valaki nulláról indul, de természetesen e nem kell egyik hónapról a másikra megépíteni. Már az is számít, ha rendszeresen félreteszel kisebb összegeket.

Sokat segíthet az automatizálás. Ha a fizetésed után rögtön átmegy egy meghatározott összeg egy külön megtakarítási számlára, kisebb az esélye, hogy észrevétlenül elköltsd. A tartalék egyébként akkor működik jól, ha könnyen hozzáférhető, de nem keveredik a mindennapi költésekkel.

Gyakorold a tudatos költést

Az impulzusvásárlások korában különösen nehéz lehet azt mondani, hogy nem, ezt most nem veszem meg. Egy akció, egy kupon, egy limitált ajánlat vagy egy jól célzott hirdetés ráadásul pillanatok alatt el tudja hitetni velünk, hogy most azonnal szükségünk van valamire. Fontos tudnod, a tudatos költés nem azt jelenti, hogy soha semmit nem vehetsz meg, ami örömet okoz, inkább csak arról van szó, hogy vásárlás előtt állj meg egy pillanatra, és tegyél fel magadnak néhány egyszerű kérdést: 

• Valóban szükségem van erre?
• Használni fogom?
• Illik a céljaimhoz?
• Csak azért veszem meg, mert akciós?
• Jobb helye lenne ennek a pénznek máshol?

Online vásárlásnál amúgy a kiszemelt dolgokat jó ötlet lehet betenni a virtuális kosárba, majd aludni rá néhányat azelőtt, hogy tényleg megrendelnéd. A szakértők szerint ilyenkor rendszeresen csökkeni szoktak a kiadások, mert napok elteltével realizálódik bennünk, hogy több dologra sincs valójában aktuálisan szükségünk. 

Ne hagyj pénzt az asztalon

A pénzügyi tudatossághoz az is hozzátartozik, hogy kihasználod azokat a lehetőségeket, amelyek különösebb erőfeszítés nélkül javíthatnak a helyzeteden. Ilyen lehet egy kedvezőbb megtakarítási forma, egy magasabb kamatozású számla, egészségpénztári jóváírás, visszatérítés vagy olyan bankkártyás előny, amelyet valóban használsz is. A lényeg, hogy ne csak a költéseidet nézd, de azt is, hol tudna hatékonyabban dolgozni a pénzed. Ha van olyan juttatás, kedvezmény vagy megtakarítási lehetőség, amelyre jogosult vagy, de nem használod, az hosszú távon elvesztegetett lehetőség.

A pénzügyi tudatosság nem egyik napról a másikra alakul ki. Inkább apró döntések sorozata, s bár ezek külön-külön talán nem tűnnek nagy változásnak, együtt viszont sokat adhatnak: több nyugalmat, több választási lehetőséget és kevesebb pénz körüli szorongást.

(via)