Quantcast

Karrier

Négynapos munkahét: álom vagy valóság?

© Morsa Images/Getty Images

A világjárvány okozta átalakulások egyre inkább rugalmasságra sarkallják a munkahelyeket. Ezzel kapcsolatban pedig újra és újra előjön a rövidebb munkahét gondolata is – amiből a nők profitálnának a legtöbbet.

Te hány órát dolgozol egy héten? Vagy ez a kérdés már szinte megválaszolhatatlan, ha beleszámoljuk azt az időt is, amikor este kilenc után még otthonról bejelentkezel a levelező rendszerbe, mert elfelejtettél elküldeni egy e-mailt és… mi és? Igazából ez is csak egy e-mail, amire válaszolnod kellene.

Ha úgy érzed, sokat dolgozol mostanában, nem vagy ezzel egyedül. Az Eurostat adatai szerint az átlagos magyar, főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló 40,2 órát dolgozott egy héten 2020-ban, ami pont megfelel a 2019-es európai uniós átlagnak (a 2020-as uniós átlag még nem került be a statisztikába). Az európai államok között ezzel az erős középmezőnybe kerültünk. A kutatásban részt vett (nem csak EU-s) országok közül a legtöbbet Törökországban dolgoznak, itt az átlagos munkahét 47,5 óra, a legkevesebbet pedig Dániában, ahol 37,6 óra.
A dánoknál tehát körülbelül havi 10 órával többet dolgozunk, ami éves szinten 16 napnak, azaz egy igazán hosszú és kellemes vakáció idejének felel meg.

De mi a helyzet a produktivitással? Vajon a termelékenység kéz a kézben jár a hosszabb munkaidővel, vagy a rövidebb munkaidő lenne hatékonyabb?

Nemrég Izlandon tettek egy próbát a négynapos munkahétre 2500 alkalmazott (az ország munkaerejének 1 százaléka) bevonásával, amit a kutatók „óriási sikerként” könyveltek el. A reykjavíki önkormányzat és a kormány által folytatott kísérlet során a munkavállalók ugyanannyi bért kaptak kevesebb munkaóráért 2015 és 2019 között. A teszt eredményeképpen a szakszervezetek újratárgyalták a munkafeltételeket, és ma Izland munkavállalóinak 86 százaléka vagy már rövidebb munkaidőben dolgozik ugyanannyi fizetésért, vagy hamarosan lehetősége nyílik rá.
A termelékenység hazánkhoz képest sokkal magasabb azokban az országokban, ahol a munkaórák száma kevesebb, például Németországban vagy Dániában. Ez önmagában nem lenne meglepő, de a Trades Union Congress (TUC) felmérése szerint a két ország termelékenysége például az Egyesült Királysághoz képest is jóval magasabb, Németországé 14,6 százalékkal, Dániáé 23,5 százalékkal. Ez azért is érdekes, mert az Eurostat 2019-es adatai szerint (az Egyesült Királyságról 2020-as adatok már nincsenek) az országban átlagosan heti 42 órát dolgozik egy munkavállaló, ami 1,8 órával hosszabb, mint a német és 4,4 órával, mint a dán munkahét.

De hogyan befolyásolta a munkahelyi mintázatokat a Covid-19? Nem kérdés, hogy a munka világa átalakuláson megy keresztül. Dolgozz bárhol, valószínűleg teljesen másmilyen most, mint 2020 elején volt, köszönhetően a megnövekedett arányú otthoni munkavégzésnek és a rugalmasság iránt mutatkozó fokozott igénynek.

„A világjárvány miatt megváltozott, hogy miként élünk, hogy és hol dolgozunk, és felgyorsított egy olyan trendet, amit már előre lehetett látni – a helybeli, térbeli és időbeli rugalmasság igényét” – mondja Mathieu Proust, a WeWork igazgatója az Egyesült Királyságban és Írországban, aki testközelből érzékeli a változó mintákat.

Az egyik változás, amit érzékelünk, a munkaidőben következett be. Egy tanulmány, mely 1,3 millió észak-amerikai, európai és közel keleti, távmunkát végző munkavállaló bevonásával készült, arra jutott, hogy a munkanapok hosszabbak lettek, és több – bár rövidebb – megbeszélésen kell most részt vennünk. De biztos, hogy a munkaórák növelése a termelékenységet is növeli? Nézzük meg, milyen lenne egy négynapos munkahét, amire a munka világának újabb változásai miatt ismét igény mutatkozik.

A négynapos munkahét előnyei

Nemrég a négynapos munkahétről való gondolkodás még nevetség tárgya lett volna. De mostanában komolyabban veszik az előnyeiről és gyakorlati megvalósításáról szóló diskurzust, és világszerte egyre több vállalkozás tesz vele egy próbát.

2019-ben a japán Microsoft rövidítette meg egy nappal a munkavállalók hetét egy „munka-magánélet egyensúly kihívás” részeként. Augusztus hónapban minden pénteken bezárták az irodát, a munkavállalók viszont a teljes fizetésüket megkapták. Az eredmények pedig magukért beszéltek: a cég termelékenysége az előző év augusztusához képest 39,9 százalékkal magasabb lett, a megbeszélések hatékonyabbak, a munkavállalók boldogabbak voltak. A teszt ráadásul pozitív környezeti hatásokkal is együtt járt: 59 százalékkal kevesebb oldalt nyomtattak abban a hónapban, és 23 százalékkal kevesebb elektromos áramot használtak az irodában.

De vannak más, kevésbé nyilvánvaló előnyei is. Ahogy Will Stronge, az Autonomy nevű, a munka jövőjére koncentráló vállalkozás igazgatója mondja: „A négynapos munkahét a munkaerő-toborzásban is hasznos lehet. A jobb munkaidő, csakúgy, mint a magasabb fizetés, előnybe hozhatja a céget a versenytársaival szemben.”

Néhány cég számára a négynapos munkahét több mint kísérlet. 2018-ban a Perpetual Guardian, egy új-zélandi vagyonkezelő alap, az ország első nagy vállalkozásaként bevezette a négynapos munkahetet mind a 240 alkalmazottjánál, anélkül, hogy a fizetéseket csökkentette volna. A kísérletről készült tanulmány szerint a produktivitás nőtt, még úgy is, hogy a munkavállalók heti 7,5 órával kevesebbet dolgoztak.

És nem csak a termelékenység javult. Az alkalmazottak jobb munka-magánélet egyensúlyról számoltak be (a teszt előtt 54 százalék, utána 78 százalék), a stressz szintjük pedig csökkent. Az alapító Andrew Barnes szerint a kísérlet bebizonyította, hogy a négynapos munkahét többé nem csak elméleti feltevés, hanem „egy eszme, aminek eljött az ideje”.

De miért éppen most jött el az ideje?

Mathieu Proust (WeWork) szerint meg kell változtatnunk a termelékenységről vallott nézeteinket: „A produktivitás nem azt jelenti, hogy hány órát foglalkozol valamivel, hanem hogy miként használod az idődet, hogyan koordinálod a kollégákat, hogy együtt elvégezzetek egy munkát, és hogy olyan helyen legyünk, ami lehetővé teszi, hogy annyira hatékonyak legyünk, amennyire csak lehetséges.”

És mivel a koronavírus miatt a munkavégzés mintázatai már így is változóban vannak, és egyre nagyobb az igény a rugalmasságra, Proust szerint itt az idő módosítani: „Mindenki rugalmasságot szeretne abban, hogy honnan és mikor dolgozzon, a munkáltatóknak pedig figyelniük kell erre – én tényleg azt hiszem, hogy most lehetne változtatni a vállalati kultúrán.”

A munka-magánélet egyensúlya és a kevesebb stressz is fontos érvek a rövidebb munkahét mellett, de praktikus és gazdasági előnyei is lehetnek, különösen a szülők és az idős vagy beteg rokonokról gondoskodók számára. „A rövidebb munkahét segíthetne azokon az alkalmazottakon, akiknek valakiről gondoskodniuk kell, legyen akár gyerek vagy idősebb rokon, a szülőknek pedig pénzügyi könnyebbséget is jelenthet, hiszen a gyermekgondozással kapcsolatos kiadásaik csökkenhetnek” – mondja Deepa Somasundari, az Indeed álláskereső portál ügyfélsikerességért felelős vezetője.

Alex Soojung-Kim Pang Shorter című könyvében, mely azt javasolja, hogy dolgozzunk kevesebbet, hogy több munkát végezzünk el, arra jutott, hogy a dolgozó anyák proftálhatnak legtöbbet a rövidebb munkahetekből.

„Azoknál a cégeknél, akik bevezetik a rövidebb munkahetet, nem származik előny abból, ha valaki egy nap 12 órát ül a székében. Mit akarnak ezek a vállalatok? Olyan embereket, akik koncentráltak, több feladattal elbírnak, empatikusak a munkatársaikkal, de hajthatatlanok, ha időmenedzsmentről van szó, elvégzik a munkát, és már ott sincsenek. És kik rendelkeznek ilyen képességekkel? A dolgozó anyák.”

Tényleg bekövetkezhet a változás?

A négynapos munkahét iránti lelkesedés ellenére azonban továbbra is kérdéses, hogyan lehetne megvalósítani, és hogy működhet-e minden iparágban. Somasundari szerint a négynapos munkahét nem megvalósítható minden ágazatban. „Kutatásaink szerint az irodai dolgozók körében rendkívül támogatott, de az építőiparban vagy a szállítmányozásban nem – jegyzi meg. – A kevésbé rugalmas munkáknál szinten nehéz lenne bevezetni. Így viszont felmerül a kérdés, hogy igazságos-e, ha bizonyos munkavállalók jogosultak a négynapos munkahétre, míg mások nem.”

Van olyan érv is, hogy ha öt napra való munkát négy napba próbálnánk belesűríteni, az nem hogy csökkentené a munkavállalókban a stresszt, hanem növelné. Mindenesetre az tisztább, mint valaha, hogy az, ahogy eddig dolgoztunk, valószínűleg nem működik többé.

Panget a világjárvány nemcsak változtatásra ösztönözte, de „a Covid-19 megmutatta, hogy gyorsabban tudunk fejlődni, mint azt elhitették velünk. A munka világát, amelyet márciusban magunk mögött hagytunk, nem valami mindent látó zseni tervezte, inkább olyan volt, mint egy antik bolt, ahol elavult szerkezeteket, megpenészedett feltételezéseket és idejétmúlt gyakorlatokat árusítanak. Megadatott az esély, hogy valami jobbat csináljunk, és akarjuk is, hogy jobb legyen.”

Tehát, mit is mondtál, hány órát dolgozol egy héten?

Forrás: Elle