Quantcast

Egy ágyban

Hogyan hatnak a változó nemi szerepek a hálószobánkra?

Hogyan hatnak a változó nemi szerepek a hálószobánkra?
© Studio4/Getty Images

Az, hogy egy ideje másképpen gondolkodunk férfiasról és nőiesről, és mára valamivel több hatalmat és öntudatot tulajdonítunk a nőknek, vajon megmutatkozik a szexuális életünkben is?

Palya Bea énekes, dalszerző, tréner

A szívbéli szexualitás az önismereti technikák királynője. A legmélyebb átalakulásaim – a kreatív munka mellett – a szexről való tanuláshoz, a tudatos szex konkrét csinálásához kötődnek. A szex: lehetőség egyéni és közös növekedésre, saját magam és partnerem gyógyításának legkreatívabb eszköze. Nálam „have sex first” szabály van, azaz a szex tudatos prioritás. Mestereim: tanárok az online térben, továbbá a saját testem és a párom teste. (Más oldalról mesterré tesz az anyaságom is, hisz kislányaim kérdései folyamatos tanulásra hívnak.) Óceánnyi a szextananyag, és most ennek egy cseppjéről: a szexuális polarizáltság tudatos létrehozásáról mesélek. 

Maszkulin és feminin energiák mindannyiunkban vannak, a test biológiai nemétől függetlenül. A maszkulin: behatoló, tudatos, tértartó, szilárd, biztonságos. A feminin: mozgó, áramló, befogadó, érző. A női egyenjogúságért való harc fontos, az én dalszerzői munkámnak is máglyán égett boszorkányok, szavazati jogért éhségsztrájkoló nők kövezték ki az utat. E kiegyenlítődés jó dolgokkal jár: ha lassan is, de csökken a patriarchális hatalomra épülő párkapcsolat, a nők kevésbé kiszolgáltatottak. A modern kapcsolati ideál: az egyéni karrierek is épülnek, s közben közösen, a feladatokat leosztva működtetjük a Család Kft.-t. Ám sok ilyen pár egyszerűen nem szeretkezik. Testvéri hangulat, kollegiális kohabitáció. Én is voltam ezen a helyen. Nem volt jó. A megoldás a szexuális polarizáltságban rejlik, ahol egyezményes alapon lehetek egyik vagy másik pólusban. Én az ágyban a feminin pólust vágyom: uraljon le, érvényesítse akaratát rajtam egy maszkulin lény, szeressen át egy másik világba, hogy azt se tudjam, ki vagyok. Hisz a mindennapjaimban sokszor vagyok a maszkulin pólusban: zenekart, céget vezetek, egyedül nevelek két gyereket. Persze ha énekelek, az már feminin áramlás, ha anyaként érzelmileg a kicsikre hangolódom, az is. De a sok vezetői szerep fáraszt, mert én a mag-részemnél feminin lény vagyok. Az ágyban elengedni vágyom, maszkulin, behatoló energiát akarok. Az én kihívásom, (mint oly sok modern nőé): váltani a pólusok közt, tényleg átadni az irányítást az ágyban. A legfélelmetesebb s egyben legélvezetesebb tanulás.

Vitáris Iván zenész

Ugyanúgy, ahogy az ember környezete és a világgal való viszonya hatással van az életére, ötleteire, habitusára, úgy mindez hatással van a szexuális életére is. Nehéz kérdés, ugyanis a világon levő egyenlőség keresése óriási feladata az emberiségnek, és azt hinnénk, hogy pont a hálószobában feloszlik minden gátlás, kaszt vagy félelem – ez mégsem igaz. Ahogy a szüleinktől vett preferenciák is beépülnek az életünkbe, párkapcsolatainkba, úgy a társadalom által felállított nemi viszonyok is visszahatnak a hálószobára.

Én személy szerint a harmónia és az egyenlőség híve vagyok, és hiszek abban, hogy ezek a különbségek vagy rossz berögződések leküzdhetők, de tény, hogy ehhez a társadalom változása is szükséges. Nem lehet külön csak egy dominót kivenni, mert dől az egész rendszer. Olyan rendszert kéne felépíteni, amiben bizonyos dominók nem kellenek, bizonyos szabályok megújulhatnak. 

Érdekes, hogy a 60-as évek sokszor elnyomó rendszereiben a forradalom a hálószobákban is megtörtént, rengeteg tabu szűnt meg, amit ma már magától értetődőnek veszünk. A „She Loves You /Yeah Yeah Yeah/” mérhetetlen egyszerű kijelentése ma már semmi, akkor minden volt.  Ezt a gondolatiságot kéne kiterjeszteni arra, hogy a nemek közötti egyenlőséggel feloldhassuk frusztrációink és problémáink egy részét. Persze ez túl egyszerűnek hangzik, és nem véletlen, hogy több ezer éve küzdünk a problémával. Elképzelhetetlen lenne olyan bérezést, rugalmas munkaidőt elképzelni, ami biztosítja az egyenlőséget férfinak és nőnek? Abszolút nem, és komoly törekvések is vannak rá. A képlet nagyon egyszerű: nincsen nő férfi nélkül, és nincsen férfi nő nélkül. Ha a szexben eggyé válnak, egyenlő részt tesznek bele. Ezt visszabontva az élet több területére is lehetne alkalmazni. Persze, vannak vitás kérdések, de még rengeteg olyan mondat lesz, amit ha most kimondunk és megteszünk, forradalmi hatású lesz. Később pedig már magától értetődő. 

Wilson Luca, a MiaFemme podcast társműsorvezetője

Azt gondolom, hogy a szexuális életünk egy olyan mikrokozmosz, amelyben amellett, hogy lecsapódnak a családi minták és az előző kapcsolati sebek, ott vannak a társadalmi elvárások, vagy a nemi egyenlőségének jelenlegi helyzete is. Hazánkban a nők már generációk óta szavazhatnak, tanulhatnak vagy vállalhatnak munkát, de vannak olyan, kevésbé látható területek, ahol az egyenlőség jócskán hagy maga után kívánnivalót, és az egyik ilyen terület a hálószoba.

Különféle országok vonatkozó statisztikáit megvizsgálva elmondható, hogy a nők körülbelüli 50-70 százaléka él meg rendszeresen orgazmust heteroszexuális párkapcsolatában, míg ez a férfiaknál 95%. Amíg össztársadalmilag nem vagyunk bátorítva arra nőként, hogy önfeledten, szégyen és szorongató ideák nélkül ismerjük meg a testünket, addig nincs egészséges szexuális kapcsolat magunkkal, másokkal meg pláne, és így nagyon nehéz lesz eljutni a csúcsig, mindenféle értelemben.

Sokáig a világot a férfiak kényelmére formálták, a szexben is alapvetés volt, hogy ennyi és ennyi idő alatt kell eljutni bizonyos izgalmi állapotig, majd a férfi orgazmusával vége is az együttlétnek. Ennek a problémának a kommunikálására sokszor hiányzik a megfelelő eszközkészletünk, nem tanultuk meg, hogyan beszéljünk szexuális vágyainkról, igényeinkről, és ettől nem csupán az egyik fél szenved. Véleményem szerint az egyenlőség hosszú távon mindkét fél javát szolgálja, és magasabb párkapcsolati elégedettséghez vezet. Ki ne akarna egy őszinte szexuális együttlétben részt venni, ahol sem helye, sem értelme nincs a színlelésnek?

Mérő Vera jogvédő, a Nem Tehetsz Róla, Tehetsz Ellene Alapítvány alapítója

Az első amerikai törvény, amely elismerte a házasságon belüli nemi erőszakot, 1975-ben született, Nebraskában. Ugyanez a szövetségi törvények szintjén csak 1993-ban történt meg. Közben a téma megjelent a popkultúrában: már egy korai Dallas epizódban is kimondja Samantha, hogy amit Jockey éppen vele tesz, az nemi erőszak. Ma nem is kérdés, hogy az volt.

Hasonló a története a beleegyezés fogalmának. Sokáig nem gondolta a kutya sem, hogy túl részeg emberrel szexelni erőszak, ahogy azt sem, hogy ér menet közben leállítani az aktust. Aztán a Beverly Hills 90210 alaposan kivesézte a campus rape, vagyis az egyetemi buliban leitatott lányokat érő erőszak témáját, a példát azóta számtalan tinisorozat követte, egyre árnyaltabb megközelítésekkel, erős hatással a közgondolkodásra.

A csiklóról az 1500-as évek óta tudunk, de az anatómiáját csak 1998 óta ismerjük – a vaginális és klitorális orgazmus kapcsolatát 2009 óta –, éppen ekkor indult a Szex és New York, a sorozat, amiben a popkultúra ismét nagyjából tabutlanított egy fontos témát: a szexualitást és az arról folytatott szexbeszédet.

Mára a Netflix egymás után ontja az olyan, felbecsülhetetlen társadalmi értéket hordozó (tini)sorozatokat, mint a Szexoktatás, nem is igen akad olyan amerikai kamasz, aki ne hallott volna a beleegyezés vagy a kölcsönösség fogalmáról.

A tanulság? Amiről tudunk, amit ismerünk, amit látunk a sorozatokban, az beépül a gondolkodásunkba, így hatva a mindennapi életünkre. Az ágyban és azon kívül is.

A cikk eredetileg az Elle magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.