Visszavettem a cukorfogyasztásból – Ezt nyertem vele!

Az édessszájú szépségszerkesztő sokat küzdött, de simán megérte

Aki ismer engem, tudja, hogy imádom a cukrot: olyan szinten vagyok függő, hogy minden étkezésemkor muszáj valamilyen édességet is fogyasztanom. Szépségszerkesztőként utam gyakran vezet a fitness terembe, ezért is tudtam, hogy jó lenne egy kicsit visszavenni. Az ott edzők által inspirálva (és egy kicsit félve) vágtam neki a két hetes kihívásnak.

Azt tudtam, hogy a teljes lemondás kudarcba fulladna. Ezért más szabályokat állítottam fel: Minden nap egy, félig édes dolgot eszem, és elkerülöm a cukorkát, süteményeket és csokoládét.

Spolier alert: Ezerszer jobban éreztem magam a végére!

Hamarosan sokkal energikusabb lettem, de voltak más előnyök is, amikre nem számítottam. Elmesélem szép sorjában, mi minden történt a nagy kihívást jelentő, de megtérülő önkísérlet során!

Az elvonási tünetek

Olyan emberként, aki több mint háromszor eszik naponta cukros ételt, ezt egyre csökkenteni eléggé betett nekem az első napokban. Fejfájásom volt, letargikus és nehézkes lettem, főleg délutánonként. Majdnem lefejeltem a billentyűzetet a munkanap közepén (egy gyors séta segített felébredni és sokkal jobbat tett, mint a cukros frappucino, amit máskor venni szoktam).

A jó hír az, hogy a testem hamar hozzászokott a jóhoz, és elmúltak ezek a szimptómák.

Mindig ugyanabban az időpontban ettem édeset, és ez nagyon jót tett

Azt szerettem volna, hogy az „édességem” egyben tápláló is legyen, úgyhogy reggel rögtön egy proteindús görög joghurttal kezdtem a napot. Jó hatással volt rám ez a rendszeresség, és egyre kevésbé akartam kirúgni a hámból – mondjuk egy harapással valami csokiszeletből. Tudtam, hogy holnap reggel majd megint ehetek édeset.

Megváltozott az ízlelésem

Két hét után az ízlelőbimbóimban változás állt be és kevésbé áhítoztam a cukros harapnivalók után. Ez a egész „gyere ide, hamm, bekaplak” dolog már nem volt olyan sürgető, mint azelőtt, és lassan már a szemem sem kívánta annyira a sok sütit, muffint és más nyalánkságokat a büfében.

Amikor az egyik munkatársamnak tortát küldtek és én is ettem egy falatot, azt éreztem, hogy TÚL édes. El sem tudtam képzelni, hogy egy egész szeletet megegyek belőle.

A kísértés mindenhol ott ólálkodik, de ki lehet bírni

Eleinte úgy tűnt, az istenek szóakoznak velem. Mindenhol a legeslegfinomabb édességek jöttek szembe, tálcákon, hirdetéseken, vendégségben egyaránt, sőt, voltak, amiket direktben az asztalomra küldtek kedves ügyfeleim – akiknek nyilván fogalmuk sem volt, hogy most ezzel kínt okoznak.

Nos, ezeket az ajándékokat bedobtam a közösbe, vettem egy nagy levegőt és elengedtem őket. Érdekes, de működött.

Több lett az energiám és jobban tudtam összpontosítani

Akarjátok tudni, miért jó még, ha kevesebb cukrot fogyasztotok? Az elvonási tüneteken túljutva sokkal élénkebb voltam egész nap. A régi önmagam egy csomó rágógumit vagy sütit elfogyasztott volna, csak, hogy egy órával később megint eszébe jusson, hogy enni kéne.

Az új énem azonban okos nassoló volt, aki sokkal jobban tudott figyelni írás és szerkesztés közben, illetve könnyedebben vitorlázott a megbeszélések és események tengerén.

Sokkal eredményesebb volt az edzés

Nem fogok hazudni, ez volt a kísérletben az egyik kedvenc részem. Egy csomó dietetikussal készítettem interjút életemben, és mind elmondták, hogy a cukor gyulladást okoz és ha túl nagy mértékben fogyasztják, az puffadáshoz vezethet.

A hét során többször is szoktam súlyzóval edzeni és futni, de addig úgy éreztem, hogy a testem falakba ütközik. Amint kevesebb cukrot ettem, sokkal jobban meglátszott rajtam, ha elmentem edzeni. Nincs még kockás hasam, de az biztos, hogy izmosabbnak látszom.

A bőröm rengeteget változott előnyére

Szépségszerkesztőként a bőrápoló rutinom a napom legfontosabb része. Nagyo odafigyelek, hogy milyen termékeket használok és mindent megbeszélek a bőrgyógyászommal.

Mindig is ismertem a cukor és a pattanások közötti összefüggést, olyan része volt ez a bőrömmel folytatott viszonyomnak, amit elfogadtam. Ebben a két hétben a bőröm jobban nézett ki, mint valaha: tiszta, ruganyos és ragyogó lett.

Most, hogy már tudom, nagyon is vissza tudom venni a cukorfogyasztásomat, ha kell – úgy döntöttem, megtartom ezt a szokást. Jobb koncentrációs képességek, tisztább bőr és kevesebb puffadás? Ma már nem is értem, hogyan maradhattam függő olyan hosszú ideig!