Neri Oxman, a látnoki képességű polihisztor

2015-ös TED-előadását több mint kétmilliószor nézték meg

Neri Oxman építész és tervező óvatosan lépked fölfelé a lépcsőn a Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) Kresge Auditorium színpadára. Hét hónapos terhes, fekete felsőt, fekete bársonynadrágot és fekete, magas tűsarkú csizmát visel, göndör haját szokás szerint lazán feltűzte, hogy szinte glóriát formáz a feje körül. A színpadról üdvözült mosolyt villant a közönségre, amely azért gyűlt össze, hogy felavassák az egyetem új számítástechnikai intézetét. „Egyre nehezebb megkülönböztetni az ember és a természet által alkotott dolgokat – kezdi a beszédét, miközben a kezét domborodó pocakján pihenteti. – Én és a kollégáim hiszünk a jövőben. Nem építünk, hanem növesztünk.”

Oxman 2010 óta vezeti az MIT médialaboratóriumának egyik kutatócsoportját, amely arról híres, hogy radikálisan új, teljességgel interdiszciplináris munkákat hoz létre – de Neri Oxman munkássága még ezen belül is olyan újító, hogy új kifejezést kellett létrehozni a leírására: ő anyagi ökológiának hívja. Számítógépes dizájnt és építészeti elemeket, 3D-s nyomtatást, anyagmérnökséget és szintetikus biológiát használ, hogy kifejlessze megoldásait olyan problémákra, „amelyek talán még nem is léteznek”. Létrehozott például egy fotoszintetizáló baktériumokból álló öltözéket is, ami a napfényt cukorrá alakítja, hogy a Földön kívül is lehessen használni. Majdnem minden munkájában jelen van az az ősi, fraktális szépség, ami csak a természetben található meg, ezért gyakran Leonardo da Vincihez hasonlítják – miközben úgy néz ki, mint egy filmsztár.

Már az MIT-n 2010-ben megszerzett PhD-fokozata előtt is úgy tartották számon a most 43 éves Neri Oxmant mint a szakterülete egyik vezető koponyáját, az őt körülvevő tisztelet pedig azóta csak nőtt. 2015-ös TED-előadását több mint kétmilliószor nézték meg, tavaly megnyerte a Cooper Hewitt Nemzeti Design Díjat, februárban pedig a New York-i Modern Művészetek Múzeumában (MoMA) nyílik kiállítása. Munkássága olyan emberek figyelmét is felkeltette, mint Björk, akinek különleges 3D-s maszkokat tervezett, Iris van Herpen divattervező, akivel 3D nyomtatású ruhák kidolgozásán munkálkodtak, vagy a dalai láma és Brad Pitt. Utóbbi kettőt az a futurisztikus megjelenésű masszázsfotel érdekelte, ami az emberi hangot alakítja vibrálássá. A szintén úttörő tudós, Danny Hillis szerint: a jövőből visszatekintve egészen egyértelmű lesz, hogy Neri Oxman mindenkinél hamarabb megérezte, merre tart a világ.

Neri Oxman olyan épületeket képzel el, amelyeknek 3D nyomtatással készült üveghomlokzata a napenergiát hasznosítja, és szabályozza a belső hőmérsékletet. Az általa tervezett Aguahoja I egy olyan öt méter magas szerkezet, mely úgy néz ki, mint egy hatalmas, összehajtogatott tücsökszárnyakból felépített szentély. Az Aguahoja I-t 3D nyomtatású, változó koncentrációjú, szilárdságú, átlátszóságú és merevségű membránokból építették fel. Az anyaga vízben oldódik és biológiailag 100 százalékosan lebomlik: legnagyobbrészt kitozánból, azaz páncélos állatok kitinjéből előállított polimerekből, pektinből és cellulózból áll. A kitinhez a Legal Sea Foods étteremből szereztek nagy mennyiségű rákpáncélt, a pektint almából és más gyümölcsökből, és a cellulózt is növényekből vonták ki – ezek egyébként azok az anyagok, amelyek a Földön a leggyakrabban fordulnak elő. Ha ezek a membránok visszakerülnek az óceánba, akkor táplálékot jelentenek az ottani élőlényeknek – akiktől aztán még több kitinhez juthatunk. Neri Oxman jogosan teszi fel tehát a kérdést a TED-előadásában: miért is tervezünk még mindig a műanyaggal? Előadásban ez szónoki kérdés volt, de én felteszem neki élőben, mire azt válaszolja, hogy ez azért bonyolult problémakör: ahhoz, hogy megszabaduljunk a műanyagoktól, radikális  változtatásra lenne szükség az egész világgazdaságban. Bár az ő munkássága egy jobb jövő ígéretét vizionálja, egy egész városra lenne szükségünk ötletei megvalósításához, nem egy darab laboratóriumra – teszi hozzá.

(...)

A cikket teljes terjedelmében az ELLE magazin 2019. decemberi számában olvashatjátok!