4 meglepő dolog, amit a magas érzelmi intelligenciájú emberek gyakran csinálnak

Az érzelmi intelligencia nem feltétlenül nagy, látványos gesztusokban mutatkozik meg. Sokkal inkább abban, hogyan reagálunk nyomás alatt, mit kezdünk a kritikával, és észrevesszük-e időben, mi zajlik bennünk.

Az érzelmi intelligenciáról sokan úgy gondolkodnak, mint valami különleges képességről, amellyel néhány ember egyszerűen születik. Pedig a valóságban ez nem így van, ez nem egy velünk született adottság, ráadásul tanulható, fejleszthető. Vannak, akiknek ez természetesebben, könnyebben megy, míg másoknak kevésbé egyszerűen, de önismerettel, tudatos kommunikációval, terápiával igenis erősíthető. 

Persze ez nem azt jelenti, hogy valaki tökéletes lesz. A magas érzelmi intelligenciájú emberek sem tökéletesek. Ők is lehetnek dühösek, féltékenyek, bizonytalanok vagy kimerültek. A különbség inkább abban van, hogy valamivel hamarabb észreveszik, mi történik bennük, és nem engedik, hogy minden érzés azonnal átvegye az irányítást. Ez pedig a kapcsolataikra, a munkájukra és a saját belső nyugalmukra is hatással van. Íme 4 dolog, amit a magas érzelmi intelligenciával rendelkezők másként csinálnak. 

Nem válaszolnak azonnal, ha feszült a helyzet

Egy feszült, vitás helyzetben könnyű lehet elveszíteni a kontrollt, és olyat mondani, amit később megbánunk. A magas érzelmi intelligenciájú emberekre viszont jellemző, hogy tudják, mikor kell inkább csendben maradni. Nem azért teszik ezt, mert nincs véleményük, vagy mert mindent lenyelnek, egyszerűen csak érzik, hogy reakció és reakció között óriási lehet a különbség. Ha úgy érzik, a válaszuk csak ingerült, személyeskedő vagy lekezelő lenne, akkor inkább vesznek egy mély levegőt, sőt az sem kizárt, hogy kérnek pár perc szünetet, mielőtt folytatódna a beszélgetés. Ez idő alatt megpróbálnak megnyugodni, rendszerezni a gondolataikat, hogy aztán tiszta fejjel tudjanak reagálni. 

Korán nevén nevezik, amit éreznek

Sokan csak akkor jönnek rá, hogy dühösek, amikor már kiabálnak. Az érzelmileg tudatos emberek hamarabb elkapják ezt a folyamatot. Képesek kimondani: „most kezdek túlterhelődni”, „ez rosszul esett”, „kicsit féltékeny lettem”, vagy „most nem vagyok elég nyugodt ehhez a beszélgetéshez”. Ez elsőre talán apróságnak tűnik, pedig nagyon sok konfliktust lehet megelőzni az efféle hozzáállással. 

Nem akarnak mindent azonnal megoldani mások helyett

Amikor valaki panaszkodik, sokan reflexből tanácsot adnak. „Szerintem ezt csináld.” „Én a helyedben már rég…” „Ne foglalkozz vele.” Csakhogy a másik fél sokszor nem kész megoldási tervért jött, csak azt szeretné érezni, hogy valaki érti, min megy keresztül. A magas érzelmi intelligenciájú emberek ezt pontosan tudják, éppen ezért jellemzően nem is akarnak azonnal megoldási javaslatokkal előállni. Egyszerűen csak meghallgatják a másikat, visszajeleznek, hogy érthető, amit a másik érez, de nem próbálják két perc alatt rendbe rakni a másik életét. Talán furcsán hangzik, de ez néha több ér, mint bármilyen okosnak tűnő tanács. 

A kritikát nem mindig támadásként kezelik

A kritika kellemetlen. Még akkor is, ha jogos, még akkor is, ha szépen mondják. Teljesen emberi, hogy ilyenkor az a első reakció általában a védekezés, majd ezt követi a sértődés és a belső összeomlás. A magas érzelmi intelligenciával rendelkező személyek is érzik a kritikákkal járó fájdalmat, de ők képesek egy pillanatra félretenni az egójukat, és jellemzően kérdéseket kezdenek el feltenni maguknak vagy akár annak, akitől a kritika érkezett: ez tényleg igaz rám? Valóban ilyen vagyok? Ez tényleg így történt? Persze ez nem azt jelenti, hogy minden kritikát el kell fogadni, ráadásul nem minden kritika egyforma. Fájdalmasnak fájdalmas lehet az építő szándékú is, de lássuk be a megfogalmazás azért nagyon nem mindegy. 

(via)