Ez a 15 perces módszer lenne a boldogság titka? Egy buddhista szerzetes szerint érdemes kipróbálni

Matthieu Ricard buddhista szerzetes azt mondja, a saját boldogságod tréningelhető. 

Mi lenne, ha minden nap mindössze negyedórát szánnánk arra, hogy tudatosan valami pozitívra irányítsuk a figyelmünket? Matthieu Ricard buddhista szerzetes szerint mindenképpen hasznos lehet egy ilyen mentális gyakorlás, mert idővel hatással lehet arra, hogyan is éljük meg a hétköznapokat. Persze nem azt mondjuk, hogy ez a módszer garantálja a boldogságot, de kétségtelen, hogy a dolog megér egy próbát. 

Kicsoda Matthieu Ricard? 

Matthieu Ricard neve mellett gyakran szerepel a „világ legboldogabb embere” jelző, ő maga azonban elsősorban buddhista szerzetesként, íróként, a meditáció ismert népszerűsítőjeként, valamint a 14. dalai láma személyes francia nyelvű tolmácsaként vált ismertté. Továbbá Richard az, akinek a nevéhez köthető a világ egyik legegyszerűbb tanácsa is, amit sokan a boldogság kulcsaként is definiálnak. A szerzetes ugyanis azt hirdeti, hogy 

mindennap érdemes 10-15 percet, mindenféle megszakítás nélkül, kizárólag pozitív gondolatokra fordítani. 

Tudatos fókusz a jó gondolatokra

Bár arról nem beszél, hogy ezzel a boldogság elérhető, de alapvetően a jó gondolatok és a boldogság érzése között lehet összefüggés. A szerzetes arra hívja fel a figyelmet, hogy a kellemes érzéseink sokszor meglepően rövid életűek, hiszen gondoljunk csak bele: történik valami, aminek örülünk, néhány pillanattal később pedig már a következő teendőn, üzeneten vagy problémán jár az eszünk. Ezzel akaratlanul is belekerülhetünk egy negatív gondolatspirálba, és lássuk be, ilyenkor tényleg nem feltétlenül érezzük magunkat jól. 

A jó gondolatokra való fókuszálás azonban segíthet megtörni ezt a kört. A gyakorlat lényege tényleg végtelenül egyszerű: naponta néhány percig tudatosan fókuszáljunk valami pozitívra, valami kellemesre. Gondolhatunk például valakire, akit szeretünk, vagy felidézhetünk egy kellemes emléket, de koncentrálhatunk egy olyan pillanatra, történésre is, amiért hálásak vagyunk. 

Szólhat másokról is 

Richard azt mondja, a gyakorlatnak nem kell kizárólag a saját boldogságunk körül forognia. A jóindulat, az együttérzés és a másokkal való kapcsolódás ugyanolyan fontos része lehet. Vagyis ahelyett, hogy egyszerűen arra próbálnánk rávenni magunkat, hogy „gondolkodjunk pozitívan”, koncentrálhatunk arra is, hogy mit kívánunk azoknak, akik fontosak számunkra.

Ez közelebb áll a meditáció bizonyos formáihoz, mint a klasszikus értelemben vett pozitív gondolkodáshoz. A cél nem az, hogy kellemetlen érzéseinket letagadjuk vagy minden problémára jó oldalról próbáljunk nézni. Sokkal inkább az, hogy tudatosan gyakoroljuk, mire irányítjuk a figyelmünket.

A BOLDOGSÁGOT IS LEHET EDZENI?

Ricard gyakran a sporthoz hasonlítja ezt a fajta mentális gyakorlást. Mint mondja, ahogy egyetlen futástól sem készül fel senki egy maratonra, néhány perc meditációtól, tudatos odafigyeléstől sem várható azonnali változás, de a rendszeresség igenis számít. A szerzetes úgy véli, az elménkkel ugyanúgy dolgozhatunk, mint a testünkkel, a gyakorlás révén pedig könnyebb lehet felismerni, amikor a gondolataink automatikusan negatív vagy stresszes irányba sodródnak, így aztán egyszerűbb is lehet visszaterelni a figyelmünket valami pozitívra. 

NEM CSODASZER, de..

A 15 perces módszer persze nem csodaszer, és azért érdemes is fenntartásokkal kezelni. A boldogságot rengeteg tényező alakítja a kapcsolatainktól és az életkörülményeinktől kezdve a testi és mentális egészségünkig, ezért egy rövid meditáció természetesen nem old meg minden problémát, arra viszont alkalmas lehet, hogy legyen a napban egy olyan rövid időszak, amikor nem az értesítésekre, feladatokra vagy aggodalmakra fókuszálunk.

(via)