7 fiatalból 1 küzd ma mentális gondokkal

Az Unicef legújabb kutatása megdöbbentő eredménnyel zárult: a tinédzserek 13%-át diagnosztizálják valamilyen mentális zavarral.

A koronavírus-járvány kimutathatóan súlyosbította a gyermekek és serdülők mentális egészségügyi problémáit – hívta fel a figyelmet az Unicef legfrissebb jelentésében, amely globálisan vizsgálta a kiskorúak és fiatalok mentális egészségét. A világon jelenleg élő 1,2 milliárd 10 és 19 év közötti serdülő 13%-ánál mutattak ki mentális problémákat, 42%-uknál szorongást és depressziót diagnosztizáltak a szakértők. Ennél is borzongatóbb, hogy a jelentés szerint a 15-19 éves korosztályban az öngyilkosság a negyedik leggyakoribb halálok – évente mintegy 46 ezer tíz és tizenkilenc év közötti fiatal vet véget az életének.

„Már a világjárvány kitörése előtt is túl sok mentális problémákkal küzdő gyermek nem kapott megfelelő ellátást” – mondta beszédében Henrietta Fore, a gyermekekért felelős szervezet igazgatója, hozzátéve, hogy a fiatalokat érintő mentális zavarokat gyakran elhanyagolják, és nem kapnak megfelelő kezelést.

A pandémia súlyos következményei

Az Unicef jelentése is alátámasztotta, hogy a koronavírus-járvány következtében a helyzet sokat romlott. „A világon legalább minden hetedik gyermeket közvetlenül érintettek a korlátozások, és több mint 1,6 milliárd gyerek oktatását is negatívan befolyásolta a pandémia” – olvasható a szervezet közleményében. A szakértők szerint kijelenthető, hogy mára egy egész generáció mentális egészsége került veszélybe.

View this post on Instagram

UNICEF (@unicef) által megosztott bejegyzés

Pedig a mentális zavarok már a világjárvány kirobbanása előtt is jelen voltak a fiatalok életében. A Gallup által még a Covid-járvány előtt készített tanulmány szerint 21 országban a 15 és 24 év közötti fiatalok közül közel minden ötödik érezte magát gyakran depressziósnak, vagy úgy, hogy nincs kedve semmihez sem. Ennek az aránynak az emelkedésében jelentős szerepet játszottak a járványügyi korlátozások. „A mindennapi élet, az oktatás, a szabadidős tevékenységek felborulása, valamint a jövedelemmel és a család egészségével kapcsolatos aggodalmak sok fiatalban növelték a félelemérzetet” – mondta el az igazgató.

Hiányzik a központi intézkedés

A jelentés külön kiemeli az államok tétlenségét, az országok ugyanis globálisan mindössze az egészségügyi költségvetésük 2%-át fordítják a mentális egészségügyi kiadásokra. „A kormányok és a társadalmak továbbra is túlságosan keveset fektetnek a gyermekek, a fiatalok és a róluk gondoskodók mentális egészségének előmozdításába, védelmébe és gondozásába” – szögezte le a szervezet, amely azonnali beruházásokat sürget ezen a területen. „Mind a gazdag, mind a szegény országokban túl sokáig elhanyagoltuk ezt a kérdést, és azt, hogy elegendő pénzt fektessünk ezekbe a területekbe” – hangsúlyozta Henrietta Fore.

Forrás: Elle