A depresszió még a mai világban is sok esetben tabutémának számít.
A depresszió sokkal több egyszerű szomorúságnál. Valójában egy összetett orvosi probléma, amelyet több tényező együttes hatása válthat ki – köztük genetikai, biológiai, pszichológiai és környezeti okok is. A kutatók az elmúlt években jelentős eredményeket értek el a megértésében. De most elárulunk néhány dolgot, amelyek talán téged is meglephetnek.
A tudósok egyre jobban megértik a depresszió genetikai hajlamát, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért alakul ki a betegség az egyik embernél, míg a másiknál nem. Az elmúlt évek kutatásai szerint a depresszió örökölhetőségi aránya – vagyis az, hogy a betegség mennyiben vezethető vissza genetikai tényezőkre – 40–50 százalékra tehető. Ez azt jelenti, hogy az okok körülbelül fele genetikai eredetű lehet, Tehát, ha egy családban valaki küzdött depresszióval, nagyobb eséllyel alakul ki egy másik rokonnál is.
A pszichológusok és az orvosok is egyetértenek abban, hogy a depresszió legtöbbször egy rejtett betegség. Sokan kívülről vidámnak, energikusnak vagy kiegyensúlyozottnak tűnhetnek, miközben belül komoly érzelmi nehézségekkel és ürességérzéssel küzdenek. Ez a jelenség az úgynevezett „magasan funkcionáló depresszió” egyik formája is lehet, amikor az érintettek továbbra is képesek ellátni a mindennapi feladataikat, dolgoznak, mosolyognak, de valójában egyáltalán nincsenek rendben.
Tévedés azt hinni, hogy a depresszió csak a lelkünkre van hatással. Okozhat gyomorpanaszokat, fejfájást vagy általános ízületi problémákat. Ennek nincs egyértelmű orvosi oka, de az életminőségre negatív hatással lehet. Az agy ugyanazokat a területeket használja a lelki és testi fájdalom feldolgozására. Ráadásul a szerotonin és a noradrenalin – azok az agyi vegyületek, amelyek a hangulat szabályozásában is szerepet játszanak – a fájdalomérzékelésben is fontos szerepet töltenek be.
Az utóbbi évek kutatásai egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a bélrendszer és a mentális egészség között szoros kapcsolat áll fent. A depresszió gyakran összefügg a bélflóra egyensúlyának felborulásával, vagyis amikor a „jó” és „rossz” baktériumok aránya megváltozik. A tudósok úgy gondolják, hogy a bélrendszer hatással van a hangulatra, valamint az agyműködésre. Éppen ezért rendkívül fontos a tápanyagban gazdag étrend. A bélflóra rendbetétele enyhítheti a depressziós tüneteket is.
Kutatások kimutatták, hogy a major depressziós zavarban szenvedő emberek agyában kimutathatók bizonyos fizikai elváltozások, amelyeket képalkotó vizsgálatokkal, például MRI-felvételekkel is észlelni lehet. A kutatók azonban nem győzik hangsúlyozni azt a tényt is, hogy a depresszió biológiailag rendkívül összetett betegség, és az agyi elváltozások egyénenként eltérőek lehetnek. Ezért az MRI-vizsgálatok önmagukban nem elegendőek a diagnózishoz.
A rendszeres testmozgás az egyik leggyakrabban javasolt önsegítő stratégia a depresszió kezelésében. A vizsgálatok kimutatták, hogy enyhébb eseteknél az edzésnek akár olyan hatása is lehet, mint az antidepresszáns gyógyszereknek. A mozgás növeli az endorfinoknak, szerotoninnak és dopaminnak a termelődését, amelyek csökkentik a stresszt és segítenek visszanyerni az energikusság érzését.
A tudatos táplálkozás nemcsak a testre, hanem a mentális egészségre is komoly hatással lehet. Egy tanulmány szerint azoknál, akik gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, halban, sovány tejtermékekben, olívaolajban és antioxidánsokban gazdag étrendet követnek, jelentősen kisebb eséllyel alakul ki depresszió. Ezzel szemben a feldolgozott ételek és a túlzott cukorfogyasztás gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben, amelyek az agy működését is befolyásolják. Tehát ebből is látszik, hogy nagy hatással van ránk az, amit megeszünk.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!