Quantcast

Incredible women

Koleszár Szilvi: „Gyakran éreztem az IT-világ nyomasztóan macsó férfidominanciáját”

Koleszár Szilvi: „Gyakran éreztem az IT-világ nyomasztóan macsó férfidominanciáját”
© Ajkai Dávid

Fantasztikus nők, lenyűgöző életutak – Incredible women sorozatunkban olyan inspiráló történeteket mutatunk be, melyekből mindenki erőt meríthet. Ezúttal Koleszár Szilvivel, a Skool társalapítójával beszélgettünk.

Habzó söröskorsókkal körülvett társaság figyeli izgatottan a kocsmapult fölötti tévé képernyőjét. Naaa! Most! Rúgd már be! Góóóól! Magasba csattannak az örömtől ordító svéd fociszurkolók karjai – akiket ebben a reklámfilmben magyar szereplők alakítottak, köztük a skandináv karakterű Szilvi. „Még egyetemistaként jelentkeztem castingra, utazgattam a pénzből.” A tésztareklámban vonatozó lánytól az IKEA-bútort választó feleségig nyúló szerepeire már alig emlékszik, az első hosszabb külföldi tartózkodása azonban életre szóló élmény. Annyira beleszerelmesedett Finnországba, hogy eldöntötte, letelepedik. 

A hazai IT-képzés szerencséjére nem talált magának megfelelő munkát Helsinkiben, 2007-től az évtized talán legszexibb budapesti cégénél HR-es. Andrássy úti irodával és rendszeres céges karibi kiruccanásokkal kényezteti a Logmein, cserébe hét éven át este öt után jár haza a Nasdaqig emelkedő, nagymenő startuptól. „A végére elfáradtam, szükségem volt levegőváltozásra, kinéztem egy amerikai ösztöndíjat.” Gyakran érezte idehaza az IT-világ nyomasztóan macsó férfidominanciáját, amely rutinból vele készíttette a kávét, és amelyben alig talált programozó nőket a cégének, ezért New Yorkban a magyar lányokra fókuszált. Black Girls Code, Tech Bridge, Girls Who Code – beszédes nevű civilektől inspirálódott és tanulta, hogyan lehetne idehaza rávenni immár az általános iskolás lányokat a kódolásra. „Már 8-10 éves kortól, amikor még nincs rajtuk a merev társadalmi nyomás, hogy ez a szakma a fiúknak való. A lányoknak meg más való.”

Skool – benne van az iskola és a cool egyszerre, a 2014-ben nyári táborként indult ötlete máig több mint ötezer magyar lánynak mutatta meg ezt a csodálatos világot. A jövőt, ráadásul teljesen ingyen! Szilvi és társai piacvezető cégektől begyűjtött pénzből kezdték tanítani a gyerekeket (80 százalékban máig ez a finanszírozási formájuk, a többi pályázat és adomány), egyre inkább a szociálisan rászorulók irányába fordulva. „Állami gondozottak komolyan megkérdezték, hogyan keresnek ezzel majd több pénzt annál, mintha drogot árulnának az utcán. Válaszoltunk rá.” Járnak hátrányos helyzetű régiókba is, gyerekek százainak megmutatva a kiemelkedés elérhető lehetőségét. Intézményük ma már a világgal lépést tartani akaró szülőket is oktatja (Old Skool), jelenleg a Lego-csoporttal együttműködve autista gyerekeknek terveznek élményalapú, kódoló platformot.

Hobbija a windszörf és a sütés, ruhaválasztásnál szempont a fenntarthatóság. Kevesebbet vásárol, de egyre inkább egyedi darabokat, amivel kapcsolatban kellemetlen sztorit idéz. „Nőnapi beszédet tartottam a New York-i konzulátuson egy ENSZ rendezvény keretében, akkor még egy szép, kötött, Zara ruhában. A kettővel mögöttem felszólaló kanadai hölgy ugyanabban a ruhában jelent meg a világ színe előtt.” Ennél a felkérésnél is nagyobb öröm érte két éve, adja magát a párhuzam: az élet kárpótolta a Helsinkiben kudarccal végződött munkakeresésért. 2019-ben ugyanis kitüntette szervezetét a finn állam az esélyegyenlőségért végzett munkája elismeréseként, a díj történetében egyedüli magyarként. 

Na, de mi lesz a fiúkkal? Pár éve elindult a Kódgarázs nevű projektjük is, mert a náluk vagány robotikát tanuló lányok öccsei és bátyjai rendre elsírták magukat: légyszi-légyszi, mi is szeretnénk ilyen király programozást tanulni…

A cikk eredetileg az Elle magazin 2021. július-augusztusi lapszámában jelent meg.