„Ezt meg kell tartanod. Később rengeteget fog érni” – mondta a srác a kapcsolat kezdetén. A szakítás után ugrott be a lánynak, hogy egykor kapott valamit ajándékba.
Amikor Aimee és a barátja 2018 végén szakítottak – mert rájött, hogy a srác megcsalta –, a lány nem is várt többet ettől a kapcsolattól. De amikor a huszonéves egészségügyi dolgozó lakásvásárlásra adta a fejét, érdekes felfedezést tett. Aimee elmeséli, a volt barátja által okozott kellemetlenség hogyan fizetődött ki végül – szó szerint.
Az egész 2016 nyarán kezdődött. A Hinge nevű randialkalmazás még egészen új volt, ott találtam rá a most már exbarátomra – hívjuk Tednek –, akivel a való életben már korábban találkoztam. Amikor randizni kezdtünk, nem sokat tudtam a kriptovalutáról, de őt nagyon érdekelte, annyira, hogy tanácsadó akart lenni, szóval én is gyorsan beletanultam. A kapcsolatunk első évében vett nekem egy fél bitcoint. Azt mondta: „Ezt meg kell tartanod. Később rengeteget fog érni.” Emlékszem, hogy a szüleim házában nyitotta meg a számlát. Nem tudom, mennyit költött, de akkoriban nem volt sok pénze, tehát szerintem nem lehetett több 100 dollárnál. Őszintén szólva nem hittem, hogy a bitcoinból nagy dolog lesz, ezért nem szenteltem neki különösebb figyelmet. Úgy gondoltam, ez majd csak úgy meglesz, de igazából pénzt nem fog hozni. Miután megvette, többet nem említettük. Meg is feledkeztem róla.
A kapcsolatunk kezdete után egy évvel elköltözött az ország túlsó felébe, így távkapcsolatba kezdtünk. 2018 végén meglátogattam, és bár akkor nem vettem észre, visszagondolva furcsán viselkedett. Egyik reggel korán keltünk, hogy megnézzünk egy focimeccset, és amikor kiment a fürdőszobába, a mobilját kint hagyta. Nem vagyok szaglászós típus, és azelőtt sosem kutakodtam más telefonjában, de akkor hirtelen késztetést éreztem. Valami odavonzott. Megnyitottam az üzeneteit, és mindenkit láttam, akivel beszélgetett. Hirtelen megpillantottam egy lány nevét, akiről már hallottam korábban, az üzeneteik a „ne zavarjanak” fül alatt voltak. Érdekes – gondoltam. Rákattintottam az üzenetre, amelyben a barátom azt kérdezte, csinálnak-e valamit a héten. A válasza végén a lány azt írta: „Csak sajnálom a barátnődet.” Zakatolt a szívem. Kijött a fürdőszobából, én pedig hozzávágtam a telefont. Hivatalosan is szakítottunk, és azóta sem beszéltünk egymással. Még sosem csaltak meg azelőtt, nem gondoltam volna róla, hogy tényleg megteszi. Több mint egy évembe került, hogy túl legyek rajta.
De ugorjunk 2021 elejére, amikor láttam a CNN-en, hogy a bitcoin több mint 30 ezer dollárt ér. Először arra gondoltam, hogy „de jó Tednek”. Aztán belém hasított, nem is tudom, hogyan. Olyan volt, mintha az agyamban felkapcsoltak volna egy villanyt: eszembe jutott, hogy nekem van bitcoinom.
De elképzelésem se volt, hogyan szerezhetném meg. Nem tudtam, hol tároljuk, semmit sem tudtam. Szerencsére jó a memóriám, biztos voltam benne, hogy ha meglátom a nevet, amit Ted használt, eszembe fog jutni. Rákerestem a Google-ben, hogy hol tartanak az emberek bitcoint, és felismertem a Coinbase nevét. Próbáltam bejelentkezni, de fogalmam sem volt a jelszóról. Végül körülbelül két óra alatt kitaláltam, majd egy háromlépcsős azonosítás révén megváltoztattam, és egy fotót is fel kellett töltenem a jogosítványomról. A szerencse is segített, jól tippeltem az egyik azonosító kérdésen. Végül bejutottam a számlámba, ami a tetején jelzi, mennyi pénzed van USA dollárban. Fény gyúlt a szememben, amikor megláttam a 15 ezer dollárt.
Ültem a kanapén, és gondolkodtam: „Te jó ég!”. Felhívtam a családomat, és kiakadtam. Nem tudtam, mit tegyek. A bátyám azt tanácsolta, ne nyúljak hozzá, és Ted is pontosan ezt mondta volna. Éppen akkor kezdtem bele a lakásvásárlási projektbe, szóval felvettem a kapcsolatot a pénzügyi tanácsadómmal is, hogy tanácsot kérjek. De senki nem tudta, mit mondjon; senki sem látta előre, mi lesz a bitcoinnal – hogy tovább növekszik az ára, vagy a mélybe zuhan. A tanácsadóm így okoskodott: „Ha nem lenne rá szükséged a következő három évben, azt mondanám, ne nyúlj hozzá. De mivel lakást akarsz vásárolni, a helyedben eladnám.” Az unokatesóm férje is pénzügyi tanácsadó, és ő is azt javasolta, hogy adjam el. A bitcoin ára azonban még azon a héten emelkedni kezdett.
Eltelt egy hét, én pedig figyeltem, hogy kúsznak felfelé a számok, és tanakodtam, hogy mit tegyek. Anyukám azt tanácsolta, gondoljak rá „talált pénzként”, és megkérdezte, mit éreznék, ha mindet elveszteném. Sosem tudtam, hogy ez van nekem, de most, hogy már tudom, hogy éreznék, ha nem lenne? Ez meggyőzött. Addigra 20 ezer dollárra emelkedett az ára, ebből 18 ezer dollárt vettem ki.
Az újonnan szerzett pénz által kibővíthettem a házkeresési lehetőségeimet. És bár azt gondolom, a jelenlegi otthonomat vettem volna meg akkor is, ha nincs ez a pénz, de akkor feléltem volna majdnem minden megtakarításomat, és semmit nem kezdhettem volna a házzal. Így viszont az egészet kifestettem, új bútorokat vásároltam, és rendbe tetettem a mosdót. Arra is megkértem egy munkást, hogy szereljen fel a falakra mindent. És ezt mind a bitcoinnak köszönhetem.
Emlékszem, amint anyukám azt mondja: „Nem mintha szépen elváltatok volna, és ennyi. Megcsalt. Sok nehézségen mentél keresztül miatta. Ez a pénz pedig a kárpótlás – magyarázta. – Látod, megérte az a sok fájdalom.” És ez így is van – a fájdalom szó szerint kifizetődött. Csak furcsa, hogy ez megtörténhetett. Amikor elmesélem az embereknek, mindenki tátja a száját, hogy „most csak viccelsz”, vagy „de jó neked”. Nem is lehetett volna egy rossz szakításnak ennél jobb vége.
Ted azóta sem tudja, hogy mindez megtörtént, kíváncsi vagyok, hogy reagálna. De ami ennél is viccesebb, egyszer mesélte, hogy előttem egy másik exbarátnőjének is adott bitcoint, és szerintem arról sincs fogalma, hogy ő mit kezdett vele.
Forrás: Elle
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!