Hygge - A dán boldogságexport

Így élvezzük a bent levést!

Pinterest: Macademia.tumblr.com

Mi lehet az oka, hogy Dánia mindenféle felmérés – World Happiness Report, OECD élettel való elégedettség vizsgálatok, European Social Survey – szerint hosszú évek óta a csúcson áll a boldogságban? Itt jön képbe a hygge (hüge, norvég eredetű szó, alapvető jelentése jóllét), a dánok boldogságreceptje a mindennapokra. De mi is ez tulajdonképpen?

A jóképű, 38 éves dán Meik Wiking feltehetően a világ egyik legboldogabb embere. Végzettsége szerint társadalomkutató, és a Boldogság Kutatás Intézet vezetője. Szerinte a hygge meghittség, otthonosság, melegség, több szóban elmondva „az intimitás megteremtésének művészete”, „a lélek kényelme”, „mindenféle kellemetlenség és bosszúság távoltartása”, „a megnyugtató dolgok jelenlétének élvezete” – ahogy „The Little Book of Hygge”, azaz A hygge kicsi könyve című nemzetközi bestsellerében is írja.

A hygge élmény és hangulat, együttlét a szeretteinkkel, biztonságos, otthonos érzés. Jelenthet hosszú beszélgetéseket, együtt üldögélést, vagy akár azt is, ha önmagunkkal teljes összhangban, komótosan megiszunk egy csésze teát. A hygge nem csak úgy spontán talál ránk, megteremthető, gyakorolható és fejleszthető.

A hyggének vannak külső és belső tényezői. Ami a környezetet illeti, legfontosabbak a fények. A dánok égetik el a legtöbb gyertyát évente, nagyjából 6 kilónyit fejenként, mert erősen hisznek benne, hogy az apró lángok jótékonyan hatnak a lélekre. A tüzet is imádják, nagy kandallórajongók. Emellett abban is bajnokok, hogyan lehet kellemessé tenni a mesterséges beltéri világítást. De a kellemes, otthonos, megnyugtató hangulatot teremtő mesterséges világításban is élen járnak. Ennek külön kultúrája van, nézzék csak meg a neten például a világ legjobb éttermének kikiáltott koppenhágai Nomát: a designerek óvatosan bánnak a fénnyel, atmoszférát teremtettek annak hiányával és az árnyékokkal, ahelyett, hogy telibe világítanák a díjnyertes ételeket és a vendégek arcát.

A második legfontosabb hygge-össze­tevő a saját jelenlétünk. Legjobb, ha kikapcsoljuk a telefonokat, és a kellemes időtöltésnek szenteljük minden figyelmünket, az itt és mostban. Osztozzunk a feladatokban, aztán figyeljünk rá, hogy mindenki egyformán jól érezze magát, bármi is a kitűzött program. Vagyis, az itthon szokásos vendégvárás nem feltétlenül hygge, amennyiben a hygge legkevésbé sem kíván glamúros luxust, ellenkezőleg, a stílus legyen minél egyszerűbb és természetközelibb. Kényeztessük magunkat kiadós és ínycsiklandó ételekkel és italokkal: a tea, kávé, a csokoládé, kakaó, édes sütemények, sőt nyalókák mind elidegeníthetetlen részei a hygge hagyományának, ahogyan a kiugróan magas húsfogyasztás is. A dánok persze alapvetően nagyon is egészségesen étkeznek, azonban nem félnek időnként ebből engedni.  Kevés hyggésebb foglalatosság van, mint a közös sütés-főzés, és az eredménynek nem kell Marie Antoinette vacsorájára emlékeztetnie. Minél rusztikusabb, annál jobb!

Pinterest: Lindsay Marcella

Ami a beszélgetéseket illeti, a hygge nem a viták ideje, ilyenkor inkább kerülni szokták az olyan témákat, amiktől megtörne a harmónia, mint mondjuk a politika. Dicsekedni sem a legjobb húzás, és felesleges is. Olyan emberek találkoznak, akik eleve kedvelik, becsülik egymást, nem kell a nagyszerűségünket bizonygatni, vagy másokkal versengeni. Jöhet minden, ami derűs és nyugalmas, legyen az komolyabb gondolatébresztő téma, vagy könnyedebb csevegés. Megszívlelendő az a bevett dán szokás, hogy a barátok, rokonok, ismerősök gyakran és célzottan beszélnek arról, milyen nagyszerű közös élményeik voltak már a múltban. Sőt, amikor ketten összefutnak az utcán, megszokott dolog üdvözlésképpen köszönetet mondani az együtt töltött jó időkért.

A hygge lényegében arról szól, hogy a komfortzónánkba más embereket is bevonunk. Egyedül is lehet, de nem az igazi, és egy nagy házibuli sem hygge. A dánok szerint az optimális létszám 3-4 ember. A hygge megvalósulhat a tóparton, vagy a parkban, de a műfajra jellemző helyszín mégiscsak az otthon. A dán lakberendezésről és designról természetesen hosszú könyveket lehetne írni (ahogy már írtak is sokan), annyit mindenképp meg kell itt jegyeznünk róla, hogy fontos az embereknek, és az itteni lakások egyfajta időtlen, keresetlen és jól működő otthonosságot sugároznak, amely nyitott a vendégek fogadására. Szeretik a természet kincseit, az öreg, de bájos tárgyakat, a könyveket, a kerámiát, a pihe-puha, hívogató kis sarkokat.

A hygge főszezonja a téli időszak – amikor a dánok a lehető legkevesebb időt töltik a szabadban –, de a legszebb nyári napokon sem feledkeznek meg a közösségépítő események fontosságáról. Míg a zimankóban az evésen és a társalgáson kívül lehet például társasjátékozni, énekelni, filmet nézni, tévézni, zenét hallgatni, adventi koszorút, vagy papírdíszeket készíteni, addig tavasz-nyárra javasolják, hogy béreljünk erdei házikót, piknikezzünk, készítsünk bodzaszörpöt, nézzünk hullócsillagokat. Aztán ősszel szedjünk gombát, gesztenyét, és, ahogy a télbe érünk, törjük a fejünket olyan programokon, mint a leveskóstoltatás – ahol mindenki elkészíti és felkínálja a többieknek a maga kedvencét.

Mintha csak irányított marketingkampány lett volna, úgy szabadult ki 2015-ben és ’16-ban a dán szellem a palackból, és a hygge igazi világhódító útra indult.  A nyugat-európai és észak-amerikai média lelkesen vetette bele magát a dán életstílus témájának feldolgozásába. Sorjáztak a riportok a tévécsatornákon, a BBC-től a CNN-ig, és a cikkek a legnagyobb újságokban, Los Angeles-ben megnyitott az első Hygge Pékség, az Egyesült Királyságban pedig már van hyggéről szóló egyetemi szeminárium.  Az amazon.com 8 oldalon sorolja a téma irodalmát, amiből Wiking könyve mellett különösen népszerű még a Danish Way of Parenting, azaz A dán nevelés, melyben hosszú fejezetek szólnak arról, hogyan segít a hygge a világ legboldogabb gyerekeinek felnevelésében.

A hygge unásig ismételt szó lett, olyannyira, hogy a mozgalomnak már ellenzői is vannak. A The Spectatornál az verte ki a biztosítékot, hogy a Collins szótár készítői mint új angol szót listázták a hyggét. Meg is jelentették háborgó cikküket „Hygge: az év legidegesítőbb szava” címmel. A Wired arra hívja fel a figyelmet, hogy a hygge, mint régi kulturális fogalom, árucikké vált, amivel a különböző magazinok és reklámok máris szégyentelenül operálnak.

Nagyon szórakoztató a TimeOut London magazinban folyó levélcsata. Egy tősgyökeres  londoni újságírónő cikkében kijelentette, hogy hyggézni tiszta időpocsékolás, ha az ember az angol fővárosban lakik. Szerinte eleve nevetséges ezt erőltetni egy olyan helyen, ahol az emberek nagy része társbérletben lakik, de amúgy is hiányzik belőle a romantika és a spontaneitás, viszont ürügyül szolgál a sorozatnézéshez és a semmittevéshez. A legnagyobb baj azonban az, hogy arra ösztökél, üljünk otthon gyertyák és kakaós bögrék között, miközben London folyamatosan történik színházakban, klubokban, éttermekben, és a színes programokkal kecsegtető tennivalók listája végtelen. Válaszul egy rezidens dán szakács megírta: „a média imád felkapni valamit, aztán hirtelen ejteni, ez történik most a hyggével is. Itt az ideje, hogy a védelmére keljek. (...) Valójában már régen nem annak mondják, ami. A hygge lényege, hogy az ember egy kicsit elfeledkezik az időről, a határidőkről. A berendezés, viking zoknik, bor és gyertya csak körítés (...). Tudják, kik igazán jók a hyggében? A britek. Igen, megpihenni egy pubban, elbeszélgetni az asztalnál, vagy a konyhában, vagy egy kávézóban, sétálni a South Banken, bizony, önök már régóta hyggéznek. Mert a hygge része Londonnak, és önöknek.”

Ami minket illett, én csak ajánlani tudom, hogy próbálják elsajátítani a hygge művészetét. Egyrészt a legjobb idő, hogy beletanuljunk, éppen a hideg téli hónapok, másrészt a legnagyobb szükségünk rá rögtön az ünnepek után, január-februárban lenne. Ezekben a hetekben a legtöbb barátom máskor szokatlan levertségről, furcsa reményvesztettségről számol be, és lassan már elviselhetetlenné válik a magyar tél. Jöhet minden, ami lélekmelengető, közösségi és otthonos. Elvégre, nem muszáj nekünk szenvedni! Vegyünk példát a dánokról. Szentül hisznek benne, hogy a hygge annál inkább megvalósul bent, minél inkább tombol a vihar kint.

A cikk az ELLE magazin 2017. január-februári számában jelent meg.